2020. mácius 4-én hazánkban is bizonyítottan megjelent a koronavírus fertőzés. A koronavírussal kapcsolatos járványügyi intézkedéseknek több típusa van, amely a munkavállaló munkavégzésének akadályát képezheti. Vannak olyan intézkedések, melyeknél az érintett személyt teljesen elkülönítik az e ...
továbbAmennyiben a munkáltató akár a munkavállaló jelzésére, akár saját ellenőrzése során észleli, hogy a munkabér elszámolás téves, köteles azt javítani. A javítás egyrészt jelenti a bérlap módosítását, másrészt magában foglalja a kifizetésnek az immár helyes számításnak megfelelő, összegszerű rendezését
továbbA nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől – olvasható a Pénzügyminisztérium által benyújtott ...
tovább2020. január 1-jével számos törvény változik kisebb-nagyobb mértékben, ami érinti a munkaügy és bérszámfejtés területét.
továbbA GYES-ről vagy GYED-ről a munkahelyre visszatérő munkavállaló foglalkoztatását gyakran bizonytalanság kíséri mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről. Milyen munkakörbe és milyen bérrel jöhet vissza a munkavállaló? Van-e felmondási védelem? Mikor kell kiadni a felhalmozódott szabadságot ...
továbbEgészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség 2019 Előfordul, hogy például a munkavállaló családi okok miatt fizetés nélküli szabadságot kérelmez, vagy orvoshoz megy, igazolást hoz, de nem keresőképtelen, vagy igazolatlanul hiányzik munkahelyéről. Ezekben az esetekben szünetel a ...
továbbMegváltozott munkaképességűek munkavégzéséről A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) melletti munkavégzést érintő legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt a rehabilitációs kártya, vagyis a munkáltató/kifizető sokkal ...
tovább2019. január 1-től nem képez nyugdíjjárulék alapot a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban szerzett jövedelem, tehát ez az összeg nem fog beszámításra kerülni a nyugdíj melletti keresőtevékenység összeghatárába.
továbbJellemzően a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon, az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig más is megkaphatja ezt a bevételcsökkentő juttatást, így a 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek is jár.
továbbNovemberben kezdődnek az országos bértárgyalások, ám egyelőre elég távol áll egymástól a munkáltatók és a szakszervezetek álláspontja: előbbiek egy, utóbbiak két számjegyű béremelés mellett érvelnek. Az átlagfizetések dinamikus növekedése miatt csökkent az alku, illetve a minimálbér és a bérminimum
továbbHasználható-e az Efo. tv. szerinti minta-munkaszerződés olyan vagyonőrök foglalkoztatásánál, akik egyszerűsített foglalkoztatás keretében 24 órás munkarendben dolgoznak úgy, hogy a 24 órás műszak után 48 órás pihenőidőt kapnak és néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak?
továbbA NAV által kiadott tájékoztató alapján 2018. július 26-ai hatállyal módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a.
továbbA túlóra, azaz a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés főbb szabályai A munkaidőt, legyen szó akár rendes, akár rendkívüli munkaidőről, a munkáltató jogosult beosztani. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről kizárólag kötött munkarend kapcsán beszélhetünk. Kötetlen munkarendben ...
továbbTöbb partnerünk tett fel kérdéseket az egyszerűsített foglalkoztatottak szabadságával kapcsolatban az utóbbi időben.
továbbJelentős változások a munkáltatói adminisztrációban.
továbbFontos évközi változások történtek az ellátások számfejtésének területén.
továbbAz elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér sem csökken vagy nő e két tényező miatt. „A hatályos szabályozás különösen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók számára okozott eltér
továbbMire figyeljünk a szabadság kiadásakor? A korábbi Munka Törvénykönyve 2012. 07. 01. és 12. 31. között hatályos rendelkezése szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett ...
tovább