1. Táppénz és a munkavégzés
Ahogy az Államkincstár oldalán is olvashatjuk: ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás (bizonyos feltételek teljesülése esetén.) Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt igazolja az orvos.
Mivel a táppénz célja az, hogy a kiesett jövedelem egy részét pótolja, így értelemszerűen táppénz alatt nem végzünk, nem végezhetünk munkát. Mégis gyakran felmerül a kérdés, hiszen olyan helyzet is rendszeresen előfordul, hogy adott személynek több munkaviszonya van, vagy akár munkaviszonya mellett ...
A keresetkorlát megszűnése
2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó ún. keresetkorlát.
Akik eddig a megváltozott munkaképességűeknek járó, fent említett ellátás mellett folytattak kereső tevékenységet – ha nem akarták, hogy ellátásra való jogosultságuk megszűnjön –, csak úgy tehettek szert jövedelemre, hogy az három egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg az adott évre érvényes minimálbér (ha pedig egyéni vagy társas vállalkozók voltak, a garantált bérminimum) 150 százalékát.
Ez a korlátozás hátrányosan befolyásolta az érintettek foglalkoztatási lehetőségeit, esélyeit.
A munkaerőpiacon egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő megváltozott munkaképességű munkavállalóknak ugyanis – ha adódott is valamilyen jobban ...
A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítését a 437/2015. kormányrendelet (R.) szabályozza. Az R. hatálya kiterjed a munkáltatókra és velük az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 38. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalókra, kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére eltérő szabályt állapít meg. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára » számlával igazolt összegként vagy » költségátalányként (napidíjátalányként) fizetett költségtérítés jár. A napidíjátalány legalább napi ötszáz forint, de több is lehet. A belföldi közúti ...
2020. július 1-jén hatályba lépett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, az új Tbj, amely számos vonatkozásban változatlanul átvette a régi Tbj. és a végrehajtásáról szóló rendelet szabályait, viszont számos vonatkozásba
2020. mácius 4-én hazánkban is bizonyítottan megjelent a koronavírus fertőzés. A koronavírussal kapcsolatos járványügyi intézkedéseknek több típusa van, amely a munkavállaló munkavégzésének akadályát képezheti. Vannak olyan intézkedések, melyeknél az érintett személyt teljesen elkülönítik az e ...
Amennyiben a munkáltató akár a munkavállaló jelzésére, akár saját ellenőrzése során észleli, hogy a munkabér elszámolás téves, köteles azt javítani. A javítás egyrészt jelenti a bérlap módosítását, másrészt magában foglalja a kifizetésnek az immár helyes számításnak megfelelő, összegszerű rendezését
A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől – olvasható a Pénzügyminisztérium által benyújtott ...
A GYES-ről vagy GYED-ről a munkahelyre visszatérő munkavállaló foglalkoztatását gyakran bizonytalanság kíséri mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről. Milyen munkakörbe és milyen bérrel jöhet vissza a munkavállaló? Van-e felmondási védelem? Mikor kell kiadni a felhalmozódott szabadságot ...
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség 2019
Előfordul, hogy például a munkavállaló családi okok miatt fizetés nélküli szabadságot kérelmez, vagy orvoshoz megy, igazolást hoz, de nem keresőképtelen, vagy igazolatlanul hiányzik munkahelyéről. Ezekben az esetekben szünetel a ...
Megváltozott munkaképességűek munkavégzéséről
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) melletti munkavégzést érintő legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt a rehabilitációs kártya, vagyis a munkáltató/kifizető sokkal ...
2019. január 1-től nem képez nyugdíjjárulék alapot a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban szerzett jövedelem, tehát ez az összeg nem fog beszámításra kerülni a nyugdíj melletti keresőtevékenység összeghatárába.
Jellemzően a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon, az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig más is megkaphatja ezt a bevételcsökkentő juttatást, így a 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek is jár.
Használható-e az Efo. tv. szerinti minta-munkaszerződés olyan vagyonőrök foglalkoztatásánál, akik egyszerűsített foglalkoztatás keretében 24 órás munkarendben dolgoznak úgy, hogy a 24 órás műszak után 48 órás pihenőidőt kapnak és néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak?
A NAV által kiadott tájékoztató alapján 2018. július 26-ai hatállyal módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a.
A túlóra, azaz a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés főbb szabályai
A munkaidőt, legyen szó akár rendes, akár rendkívüli munkaidőről, a munkáltató jogosult beosztani.
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről kizárólag kötött munkarend kapcsán beszélhetünk. Kötetlen munkarendben ...
