Koronavírus miatti járványügyi intézkedések megítélése munkajogi és társadalombiztosítási szempontból

2020. mácius 4-én hazánkban is bizonyítottan megjelent a koronavírus fertőzés. A koronavírussal kapcsolatos járványügyi intézkedéseknek több típusa van, amely a munkavállaló munkavégzésének akadályát képezheti. Vannak olyan intézkedések, melyeknél az érintett személyt teljesen elkülönítik az e célra rendelt fekvőbeteg-intézményben, de vannak ennél enyhébb korlátozások is. Lehetséges például, hogy meghatározott foglalkozásoktól tiltják el az illetőt, vagy olyan helyek látogatásától, ahol tömeges fertőzést okozhat.

Közegészségügyi eltiltás

A társadalombiztosítási jog szerint az érintett minden olyan esetben keresőképtelennek minősül, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

A munkavállaló közegészségügyi eltiltás esetében keresőképtelennek minősül. Míg a saját betegség okán fennálló keresőképtelenség naptári évenként első 15 munkanapjára betegszabadság jár, és ez idő alatt a beteg munkavállaló a munkáltató részéről 70 %-os mértékű távolléti díjat kap, a járványügyi intézkedés okán fennálló keresőképtelenség idejére az első naptól kezdve táppénzre jogosult a munkavállaló. A munkáltató táppénz-hozzájárulást ez esetben nem köteles fizetni.

Összefoglalva tehát: a munkavállaló jogosan marad távol a munkahelyétől, de ez időre a munkáltatótól nem kap jövedelmet, hanem táppénzre válhat jogosulttá.

Lehetőségek ha nincs a munkavállaló közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítve:

Önkéntes karantén esetében:

A munkaadó és munkavállaló közös megegyezésével, - ha a munkakör távmunkában is ellátható -otthoni munkavégzés esetén nincs további tennivaló, jár a munkabér. Ehhez munkaszerződés módosítás szükséges, amiben megállapodnak a távmunka feltételeiről, időtartamáról.
A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a dolgozó – a munkaadó engedélyével – mentesüljön a munkavégzés alól, és ezért még pénzt is kapjon. A jogszabály kettőjük megállapodására bízza a felmentés alatt járó összeget, ami a fizetés bármekkora hányada, de akár a teljes összege is lehet. Hogy él-e a lehetőséggel, a munkáltató dönti el, de nem köteles teljesíteni a kérést.
A munkavállaló önkéntes karantén esetében fizetés nélküli szabadságot kérhet a munkáltatótól.

 Munkáltatói oldalról felmerült koronavírus miatti termeléskiesés esetében:

 A munkaidő terhére munkavégzés nélküli munkaórák biztosítása alapbér kifizetésével, mely megelőlegezett órákat később a munkaidő keret időtartama alatt a munkáltató jogszerűen ledolgoztatja.
Az Mt. alapján a koronavírus járvány „elháríthatatlan külső oknak” minősül, így a munkáltató nem köteles állásidő megfizetésére, de mérlegelhető lehetőség a munkáltató részéről, hogy munkaidő keret hiányában állásidőt rendeljen el alapbér megfizetése mellett.

Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2020. március 4.

Forrás: internet