Megváltozott munkaképesség
Megváltozott munkaképességűek munkavégzéséről
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) melletti munkavégzést érintő legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt a rehabilitációs kártya, vagyis a munkáltató/kifizető sokkal könnyebben érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása (vagy önfoglalkoztatás) után járó kedvezményeket.
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai egységesek, jövedelemkorlát érvényesül!
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223.500 forintot.
Nagyon lényeges elem, hogy csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset, mint a fent megjelölt összeg.
Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását. Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresésénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni.
Munkáltatói kedvezmény
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. fejezete szól a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményről.
13. § (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg
a) a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
(3) E § értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
b) aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül. (A hivatkozások releváns rendelkezéseit az összefoglalóm végén ismertetem.)
(4) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019-ben 298.000 Ft) után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel (17,5%) megállapított összeggel.
(5) A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. (Vagyis idén a munkáltatónak/kifizetőnek már nincs szüksége rehabilitációs kártyára a kedvezmény érvényesítéséhez! A rehabilitációs kártya jogintézménye 2019. január 1-jén megszűnt.)
(6) A megváltozott munkaképességű személy a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt.
(7) Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.
További kedvezmény:
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. §
(1a) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, …
c) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér kétszeresének összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a megváltozott munkaképességű személyek után a Szocho tv. 12. §-a szerint …
igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.
A Munka Törvénykönyve megváltozott munkaképességűekre vonatkozó speciális rendelkezései:
Pótszabadság:
Mt. 120. § * A munkavállalónak, ha
a) * megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Mt. 294.§ alapján (l) megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
la) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
lb) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
lc) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
ld) rokkantsági ellátásban részesül.
Felmondási korlátozás
Mt. 66.§ (7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
Ha kérdése van az összeállítással kapcsolatban várjuk emailjét
Szeged 2019.08.07. Összeállította a KONTROPORT Munkaügyi Kft. Munkacsoportja.
Forrás Internet (részlet)