Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség 2019

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség 2019

Előfordul, hogy például a munkavállaló családi okok miatt fizetés nélküli szabadságot kérelmez, vagy orvoshoz megy, igazolást hoz, de nem keresőképtelen, vagy igazolatlanul hiányzik munkahelyéről. Ezekben az esetekben szünetel a biztosítási jogviszonya.

 Biztosítás szünetelésének leggyakoribb esetei:

-fizetés nélküli szabadság időtartama (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, illetve azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe)

-igazolt nem fizetett távollét esetében

-igazolatlan hiányzás esetében

-táppénzre nem jogosító keresőképtelenség esetében (pl. a munkavállaló táppénzjoga lejárt, de nem gyógyult fel)

Nagyon fontos, hogy ezekben az esetekben nincs 45 napos türelmi idő! A biztosítási jogviszony az első naptól szünetel az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség a szünetelés első napjától fennáll, tehát ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra (nem gyermekgondozás miatt) megy a munkavállaló, akkor a biztosítás szünetelésének időtartamára be kell jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alá, és azokra a napokra meg kell fizetnie azt.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2019. január 1-jétől 7.500,- Ft (250,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni csekken, vagy átutalással a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlájára (számlaszám: 10032000-06056229).

 Bejelentkezés az egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettség alá

Az adóhatóság felé járulékfizetés alá a 19T1011-es adatlap kitöltésével kell bejelentkezni, mely a NAV ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról letölthető. Az adatlap kitöltést követően benyújtható az ügyfélszolgálaton személyesen, postai úton vagy ügyfélkapun keresztül.

 Kijelentkezés a kötelezettség alól: 

-Biztosítási jogviszony létesítése esetén (például munkaviszony) az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, a munkáltató bejelentését követően erről a NAV hivatalból gondoskodik.

-Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a 19T1011-es nyomtatványon be kell jelenteni a jogviszony létrejöttét, az igazolás/határozat csatolásával, a változást követő 15 napon belül.

Ilyen esetek lehetnek például:

-saját jogú nyugdíjra, gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság,

-magánszemély külföldre (EGT tagállamokba, Svájcba, Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államok egyikébe) távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot.

A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv is vállalhatja (például jövedelemmel nem rendelkező személy családtagja), melyet a NAV felé 15 napon belül be kell jelenteni, szintén a 19T1011-es nyomtatványon. Fontos megjegyezni, hogy ha a járulékfizetést átvállaló mégsem fizeti be a járulékot, a kötelezettnek kell kiegyenlítenie azt, függetlenül attól, hogy más vállalta a fizetési kötelezettség teljesítését.

 Meddig jogosult a munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra a munkaviszony megszűnése után?

Egészségügyi szolgáltatási járulékot a biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól szükséges fizetni, ha a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt; kevesebb jogosultsági idő esetén, annak megfelelő számú nap eltelte után. (Például, ha 21 napig volt munkaviszonya a munkavállalónak, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 22. naptól áll fenn).

 Diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága

Örök kérdés azon érettségizett gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultsága, aki nem folytatja nappali tagozaton tanulmányait. Jogosultsága a diákigazolvány lejárta (október 31.) utáni 45. nappal szűnik meg, tehát azt követő 46. naptól, december 16-tól kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha nem dolgozik, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra. 

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális rászorultság alapján

Egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot állapíthat meg a járási hivatal annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2019-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedül élő esetén a 150 %-át (2019-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs. A rászorultság megállapítása esetében nem kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

 Ha kérdése van az összeállítással kapcsolatban várjuk e mailjét.

 Szeged 2019.08.08. Összeállította a KONTROPORT Munkaügyi Kft. Munkacsoportja.

Forrás Internet (részlet)