2024. január 1-től egyszerűsödik a munkaviszony megszüntetéséhez vagy megszűnéséhez kapcsolódó adminisztráció.
A 2023. évi LXX. törvény alapján a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor a munkáltatónak már nem hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot, ún. foglalkoztatási igazolást kell kiállítania elektronikus formában vagy papír alapon. Az űrlap megjelenési formájáról külön rendelet szól majd. A foglalkoztatási igazolás tartalmazza
a munkáltató adatait és a jogelőd munkáltató adatait (és a jogelődnél munkaviszonyban töltött idő időtartamát is);
a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, tajszámát és adóazonosító jelét;
a munkavállaló munkaviszonyának típusát;
a munkakört;
a munkaviszony kezdetét és ...
A „GYED extra” csupán a köznyelvben elterjedt kifejezés, de a törvény sehol sem használja ezt a kifejezést.
A GYED extra tulajdonképpen annyit jelent, hogy:
visszamehetnek dolgozni, a GYED továbbra is járni fog a munkabér mellettapa is igényelheti az ellátást. Na de akkor, hogy is van ez az apa-GYED?
Ki jogosult GYED-re?
A törvény szerint – többek között – a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Szülő pedig természetesen éppúgy az apa is, mint az anya (valamint az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van).
Tehát amennyiben apánál fennállnak a jogosultság feltételei, ...
TB-VÁLTOZÁSOK 2023 NYARÁN
2023 július 1-től több társadalombiztosítást érintő változás is életbe lépett, nem csak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében, hanem az adatszolgáltatás tekintetében is. Az alábbi blogbejegyzésünkben sorra vesszük, a társaságokat érintő legfontosabb TB-változásokat.
Új, elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség a TB-kifizetőhelyek számára
A TB- kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató 2023. július 1-jétől minden hónap 20. napjáig kizárólag elektronikus úton egy új formátumú adatszolgáltatást köteles teljesíteni.
Az adatszolgáltatást a TB-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített- a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF)közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg ...
A 2023. ÉVI MINIMÁLBÉR EMELÉS HATÁSAI
SZOCHO fizetési felső határ emelkedése
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, és az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetén a természetes személynek az adót addig kell megfizetni, amíg az adókötelezettség alá eső jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér huszonnégyszeresét, azaz a 2023-ban hatályos, 232 000 Ft x 24 = 5 568 000 Ft-ot (adófizetési felső határ).
Fontos, hogy mindig SZOCHO alappal kalkuláljunk, mert adófizetési felső határ tekintetében számító jövedelem például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba ...
1. Táppénz és a munkavégzés
Ahogy az Államkincstár oldalán is olvashatjuk: ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás (bizonyos feltételek teljesülése esetén.) Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt igazolja az orvos.
Mivel a táppénz célja az, hogy a kiesett jövedelem egy részét pótolja, így értelemszerűen táppénz alatt nem végzünk, nem végezhetünk munkát. Mégis gyakran felmerül a kérdés, hiszen olyan helyzet is rendszeresen előfordul, hogy adott személynek több munkaviszonya van, vagy akár munkaviszonya mellett ...
A keresetkorlát megszűnése
2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó ún. keresetkorlát.
Akik eddig a megváltozott munkaképességűeknek járó, fent említett ellátás mellett folytattak kereső tevékenységet – ha nem akarták, hogy ellátásra való jogosultságuk megszűnjön –, csak úgy tehettek szert jövedelemre, hogy az három egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg az adott évre érvényes minimálbér (ha pedig egyéni vagy társas vállalkozók voltak, a garantált bérminimum) 150 százalékát.
Ez a korlátozás hátrányosan befolyásolta az érintettek foglalkoztatási lehetőségeit, esélyeit.
A munkaerőpiacon egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő megváltozott munkaképességű munkavállalóknak ugyanis – ha adódott is valamilyen jobban ...
A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítését a 437/2015. kormányrendelet (R.) szabályozza. Az R. hatálya kiterjed a munkáltatókra és velük az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 38. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalókra, kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére eltérő szabályt állapít meg. A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára » számlával igazolt összegként vagy » költségátalányként (napidíjátalányként) fizetett költségtérítés jár. A napidíjátalány legalább napi ötszáz forint, de több is lehet. A belföldi közúti ...
2020. július 1-jén hatályba lépett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, az új Tbj, amely számos vonatkozásban változatlanul átvette a régi Tbj. és a végrehajtásáról szóló rendelet szabályait, viszont számos vonatkozásba
2020. mácius 4-én hazánkban is bizonyítottan megjelent a koronavírus fertőzés. A koronavírussal kapcsolatos járványügyi intézkedéseknek több típusa van, amely a munkavállaló munkavégzésének akadályát képezheti. Vannak olyan intézkedések, melyeknél az érintett személyt teljesen elkülönítik az e ...
Amennyiben a munkáltató akár a munkavállaló jelzésére, akár saját ellenőrzése során észleli, hogy a munkabér elszámolás téves, köteles azt javítani. A javítás egyrészt jelenti a bérlap módosítását, másrészt magában foglalja a kifizetésnek az immár helyes számításnak megfelelő, összegszerű rendezését
A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől – olvasható a Pénzügyminisztérium által benyújtott ...
A GYES-ről vagy GYED-ről a munkahelyre visszatérő munkavállaló foglalkoztatását gyakran bizonytalanság kíséri mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről. Milyen munkakörbe és milyen bérrel jöhet vissza a munkavállaló? Van-e felmondási védelem? Mikor kell kiadni a felhalmozódott szabadságot ...
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség 2019
Előfordul, hogy például a munkavállaló családi okok miatt fizetés nélküli szabadságot kérelmez, vagy orvoshoz megy, igazolást hoz, de nem keresőképtelen, vagy igazolatlanul hiányzik munkahelyéről. Ezekben az esetekben szünetel a ...
Megváltozott munkaképességűek munkavégzéséről
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) melletti munkavégzést érintő legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt a rehabilitációs kártya, vagyis a munkáltató/kifizető sokkal ...
2019. január 1-től nem képez nyugdíjjárulék alapot a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban szerzett jövedelem, tehát ez az összeg nem fog beszámításra kerülni a nyugdíj melletti keresőtevékenység összeghatárába.
Jellemzően a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon, az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig más is megkaphatja ezt a bevételcsökkentő juttatást, így a 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek is jár.
Használható-e az Efo. tv. szerinti minta-munkaszerződés olyan vagyonőrök foglalkoztatásánál, akik egyszerűsített foglalkoztatás keretében 24 órás munkarendben dolgoznak úgy, hogy a 24 órás műszak után 48 órás pihenőidőt kapnak és néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak?
