TB VÁLTOZÁSOK 2020. JÚLIUS 01-TŐL

Egységes társadalombiztosítási járulék bevezetése

2020. július 1-jétől egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék lépett a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék helyébe.
A 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett megmarad a 10 százalékos nyugdíjjárulék, amelyet meghatározott ellátások után kell fizetni annak érdekében, hogy a nyugellátások megállapítása során ezen ellátások folyósításának időtartama szolgálati időként figyelembe vehető legyen. Ilyen pl. a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), az ápolási díj (ÁP). Nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett továbbá a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, valamint az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy. A nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék.

Járulékmentes minden jogviszonyban a nyugdíjas foglalkoztatás

2019. január 1-jétől már mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a saját jogú nyugdíjas személy munkaviszonyban történő foglalkoztatása. Az új Tbj. hatályba lépésével járulékmentessé vált a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása bármilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, tehát pl. egy megbízási jogviszonyban, vagy egy vezető tisztségviselői jogviszonyban.

A módosítás következtében a saját jogú nyugdíjas a társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék megfizetése alól is mentesül. Vagyis a módosítás folytán kedvezően változik a közteher kötelezettség, mivel már kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a járulékalapot képező jövedelmet.
A módosítással egyidejűleg módosul a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény is. 2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíjas részére bármilyen jogviszonyban az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után már nem terheli a kifizetőt a szociális hozzájárulási adó.

Minimum járulékalap bevezetése a munkaviszonyban

A Tbj. új szabálya szerint munkaviszony, illetve munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jogviszony esetében van egy járulékfizetési alsó határ, amely havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, ami a 2020. évi minimálbér alapulvételével 48.300 Ft. Ez a szabály a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe is bekerült, így munkaviszony, illetve munkaviszonnyal azonos megítélés alá eső jogviszony esetében havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is.

A járulékfizetési alsó határ számítása során lehetőség van arányosításra, illetve vannak mentesítő szabályok. Így figyelembe kell venni, 

- ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
- ha a biztosítási jogviszony a hónap egészében nem áll fenn, mert pl. szünetel a biztosítás,
- ha az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. 
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést akkor nem kell alkalmazni, ha a munkaviszonyban álló személy gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, illetve a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató.

Figyelem!
A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény elhalasztotta a munkaviszony esetében a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdő időpontját. Ennek megfelelően a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan még nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani.

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény módosított továbbá a járulékfizetési alsó határra vonatkozó eredeti szabályozáson, mely szerint a munkáltató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, amennyiben a tényleges járulékalapot képező jövedelemből nem vonható le a járulékkötelezettség.

Új rendszer az egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettség teljesítésében

A társadalombiztosítási rendszerben – változatlanul – egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett az a belföldi személy, aki nem biztosított, és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem a Tbj. rendelkezése alapján, sem a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve a nemzetközi egyezmények rendelkezései alapján, és a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági feltétel megszűnését követően „passzív jogon” sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra.

A korábban hatályos rendszerben a járulékfizetési kötelezettséget be kellett jelenteni az állami adóhatóságnál, amelynek alapján a járulékfizetési kötelezettség előírásra került. 
Az új Tbj. szerint a kötelezettséget az adóhatóság a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek – a korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie az adóhatósághoz. A jogszabályi rendelkezések értelmében a járulékfizetésre kötelezett magánszemélynek kizárólag akkor kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz, ha a NAV valamely oknál fogva a biztosítási jogviszonya vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnéséről nem értesült, és a fizetési kötelezettségét nem írta elő.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít, vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez az egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld.

Fontos új szabály, hogy amennyiben a járulékfizetésre kötelezett személy a járulékfizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát (az eredeti javaslat szerint háromszorosát), vagyis a 46.260 forintot, akkor a TAJ szám az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelenné válik, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. 

Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2020.07.09.

forrás: internet

Forrás: internet