MUNKAVÉGZÉS ROKKANTSÁGI ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS MELLETT

 A keresetkorlát megszűnése

2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozó ún. keresetkorlát.

Akik eddig a megváltozott munkaképességűeknek járó, fent említett ellátás mellett folytattak kereső tevékenységet – ha nem akarták, hogy ellátásra való jogosultságuk megszűnjön –, csak úgy tehettek szert jövedelemre, hogy az három egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg az adott évre érvényes minimálbér (ha pedig egyéni vagy társas vállalkozók voltak, a garantált bérminimum) 150 százalékát.

Ez a korlátozás hátrányosan befolyásolta az érintettek foglalkoztatási lehetőségeit, esélyeit.

A munkaerőpiacon egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő megváltozott munkaképességű munkavállalóknak ugyanis – ha adódott is valamilyen jobban jövedelmező munkalehetőség – választaniuk kellett biztos ellátásuk, illetve a nem feltétlenül biztos munkából származó jövedelem között; ezért sokan inkább ellátásuk mellett döntöttek.

Az ellátás összege nem változik

Kérdésként vetődött fel, hogy a keresetkorlát megszűnése, azaz az ily módon elérhető magasabb jövedelem hatással lesz-e az ezután megállapításra kerülő rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások összegeire. A válasz erre a kérdésre egyértelműen az, hogy nem.

Habár az ellátások összegeit ezután is a havi átlagjövedelem százalékában kell megállapítani, amit a jövedelem növekedése nyilvánvalóan befolyásolhat, azonban az ellátások alsó, illetve felső határa továbbra is fennmarad, amit viszont most is az alapösszeg százalékában rögzít a törvény.

Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2022. április 13.

 

Forrás: internet