Koronavírus munkaügyi hatásai
Koronavírus munkaügyi hatásai.
Most, hogy a világ számos különböző országa után Magyarországon is elrendelték az iskolák bezárását, várhatóan sok dolgozó szülő fog a munkáltatójához fordulni azért, hogy biztosítsanak neki lehetőséget gyermeke felügyeletére.
A munkavállalók ezt akkor kérhetik, ha olyan 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek a saját háztartásukban, akit az iskolabezárás érint, és rajtuk kívül a saját háztartásban nincs más cselekvőképes személy, aki a gyermek felügyeletét elláthatja
A szakértők szerint az iskolák bezárásával kapcsolatban a munkavállalók legfőbb tudnivalói az alábbiak:
A Munka törvénykönyve szerint rendkívüli esetben van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. (Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét idejére nem jár fizetés.)
Az éves szabadság terhére kérhetnek szabadságot a szülők.
Kérhetnek rendkívüli fizetés nélküli szabadságot is, ebben az esetben azonban erre az időtartamra a szülő nemcsak fizetést nem kap, nem lesz társadalombiztosítása sem.
Azok a szülők, akiknek a munkáltatója cafeteria rendszert tart fenn, az éves cafeteria terhére is vásárolhatnak szabadnapokat.
Ebben az esetben a munkáltatóval kell megállapodni arról, hogy mennyi az adott szabadnap „ára” és az így igénybe vett szabadnapok által felhasznált összeggel arányosan csökkentik az éves cafeteria keretet.
A távolléttel kapcsolatosan természetesen továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató a szülők számára otthoni munkavégzést rendeljen el.
A koronavírus járvány terjedése miatt a Kormány A koronavírus miatti új munkarend bevezetéséről a köznevelési és szakképzési intézményekben„” című 1102/2020 számú határozatában az iskolákban a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről döntött. A határozatban az is szerepel, hogy hétfőtől a szülők igényei alapján, indokolt esetben az illetékes tankerületi központ vagy szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.
AZ UGYANAKKOR NEM DERÜL KI A KORMÁNYHATÁROZATBÓL, HOGY AZ ISKOLA HÁNY SZÜLŐ KÉRÉSÉRE SZERVEZI MEG AZ ÜGYELETET ÉS MI SZÁMÍT INDOKOLT ESETNEK.
A fentiek tisztázása szükséges, és az hogy a kormány a közeljövőben újabb határozatában orvosolja ezt a joghézagot.
A Munka Törvénykönyve és a jelenleg hatályos jogszabályok ugyanis nem szabályozzák, hogy mi a teendő, amennyiben a digitális oktatás bevezetése miatt nem tud bemenni dolgozni egy szülő, mert a gyermekének az iskolája nem szervezte meg az ügyeletet és a munkavállaló máshogy nem tudja megoldani a gyermeke felügyeletét.
Egy munkavállaló a szakértő szerint csak "különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok" miatt és csak átmenetileg maradhat távol a munkahelyétől, legfeljebb néhány napra. Erre is csak akkor van lehetősége, ha valami olyan dolog történt vele vagy a családjával, mi miatt muszáj személyesen intézkednie. Ráadásul ebben az esetben is elvárható, hogy a munkavállaló, egyből újra munkába álljon, amint arra lehetősége nyílik.
"Különös méltánylást érdemlő esetek" a bírói gyakorlat szerint az alábbiak lehettek eddig:
hozzátartozó balesete,
hozzátartozó váratlan megbetegedése
Elháríthatatlan oknak számított viszont minden olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkában való megjelenését akadályozza (pl. vonatkimaradás, sztrájk, hófúvás, árvíz).
A koronavírus miatt most bevezetett "digitális oktatás intézményét" pedig egyáltalán nem ismerte mostanáig a bírói gyakorlat.
A munkáltató saját diszkrecionális döntése alapján ügyelet elmaradása esetén engedélyezheti a távolmaradást.
A szakértő szerint a munkáltatónak előre kell tájékoztatnia a dolgozóit arról, hogy milyen szempontokat tekint méltányolásra érdemesnek. Ezen kívül azt is célszerűnek tartja, ha előre szabályozzák, hogy a a távol maradást a szülőknek legalább egy munkanappal előre be kell jelenteniük és azt sem árt tisztázni, hogy kinél és milyen formában kell erre engedélyt kérniük.
Az a szülő, aki nem kérvényezi előre, hogy gyermekfelügyelet miatt távol maradhasson, annak a munkaviszonyát akár meg is szüntethetik.
FONTOS UGYANAKKOR TUDNI AZT, HOGY A MUNKAVÁLLALÓNAK NEM JÁR MUNKABÉR, AMIKOR KÜLÖNÖS MÉLTÁNYLÁST ÉRDEMLŐ ESETBEN NEM VÉGEZ MUNKÁT.
Ettől függetlenül a munkáltató saját maga dönthet úgy is, hogy munkabérben részesíti a munkatársakat. Aki szeretne fizetést kapni, az szabadságra is mehet.
Ezt ugyanakkor több tényező is nehezíti:
EGYRÉSZT az, hogy a munkavállalók kizárólag 7 nap szabadság kiadásáról dönthetnek, a többi időpontját a munkáltató határozza meg,
MÁSRÉST az, hogy a szabadságigényt 15 nappal előbb kell jelezni a munkáltató felé (márpedig a legtöbb esetben a munkavállalók nem fogják tudni betartani ezen határidőt).
A fentiek alapján a szakértő szerint az is a munkáltató döntésén múlik, hogy ilyen esetekben kiad-e szabadságot és ha igen hány napot.
A munkáltató otthoni munkavégzést is engedélyezhet, amennyiben az adott munkakörben a technikai feltételek fennállnak.
Forrás: internet Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Szeged, 2020.03.15.
Forrás: internet