MUNKASZÜNETI NAPOK ÉS MUNKAREND 2024 – MUNKASZÜNETI NAPI MUNKAVÉGZÉS
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) meghatározza, hogy az év mely napjai minősülnek munkaszüneti napnak. Eszerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. [Mt. 102. § (1) bek.].
Az Mt. szerint munkaszüneti napra rendes munkaidő csupán a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben; az idényjellegű, illetve megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál; a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés során; valamint külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be [Mt. 102. § (2) bek.].
Az Mt. meghatározása alapján a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján; vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.]. Utóbbi esetben azonban még rendkívüli munkavégzés elrendelésére is sor kerülhet, amire emellett azon munkavállalók körében is lehetősége van a munkáltatónak, akik munkaszüneti napon rendes munkaidőben is foglalkoztathatóak [Mt. 108. § (3) bek.].
Az Mt. felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általános munkarendben, azaz a heti öt napon, hétfőtől péntekig foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként – legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig – rendeletben szabályozza. E körben az Mt. két korlátot állít fel: egyrészt a vasárnap nem nyilvánítható munkanappá, másrészt a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie [Mt. 102. § (5) bek.].
A 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 15/2023. (VII. 13.) számú rendelet (a továbbiakban: rendelet) tehát az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában jelöli meg azokat a napokat, amikor bár az általános munkarend szerint nem kellene munkát végezniük (hiszen az egy hétfőtől péntekig tartó munkavégzési időszakot jelent), mégis kötelesek eleget tenni a munkavállalóként őket terhelő kötelezettségeknek. A rendelet személyi hatálya ezért nem terjed ki azon munkavállalókra, akik az általános munkarendtől eltérő munkarendben (például munkaidőkeret vagy elszámolási időszak kikötésével) dolgoznak, hiszen az ő esetükben egyébként is – tehát a rendelettől függetlenül is – előírható szombati munkavégzés a munkáltató által.
Munkaszüneti napok, pihenőnapok 2024-ben:
január 1. (hétfő) munkaszüneti nap
március 15. péntek munkaszüneti nap (3 napos hétvége)
március 29. péntek munkaszüneti nap (4 napos hétvége)
április 1. hétfő munkaszüneti nap (4 napos hétvége)
május 1. szerda munkaszüneti nap
május 20. péntek munkaszüneti nap (3 napos hétvége)
augusztus 19. hétfő Pihenőnap
augusztus 20. kedd munkaszüneti nap (4 napos hétvége)
október 23. szerda munkaszüneti nap
november 1. péntek munkaszüneti nap (3 napos hétvége)
december 24. kedd pihenőnap (6 napos hétvége)
december 25. szerda munkaszüneti nap (6 napos hétvége)
december 26. csütörtök munkaszüneti nap (6 napos hétvége)
december 27. péntek pihenőnap (6 napos hétvége)
2025. január 1. szerda munkaszüneti nap
A rendelet alapján a munkaszüneti napok körüli munkarend a következők szerint alakul:
2024. augusztus 19. (hétfő) pihenőnap, cserébe 2024. augusztus 3. (szombat) munkanap;
2024. december 24. (kedd) pihenőnap, amit 2024. december 7.-én (szombat) kell ledolgozni;
2024. december 27. (péntek) is pihenőnap, 2024. december 14. (szombat) viszont munkanapnak minősül (Munkaszüneti rendelet 2. §).
Összesen tehát három áthelyezett szombati munkanappal kell számolni. Az első esetben, mivel idén augusztus 20. keddre esik, az ezt megelőző hétfői nap pihenőnappá minősítésével egy négynapos hétvége jön létre a nyár végén. A második szombati munkanapot az indokolja, hogy bár az Mt. szerint december 24. nem munkaszüneti nap, azt a Munkaszüneti rendelet – a karácsony ünnepének fontossága miatt – pihenőnapnak minősíti. Végül a december 27-i péntek is pihenőnap, így lehetővé téve, hogy karácsony hetén mindössze egy napon kelljen dolgozni.
Milyen díjazás jár a munkaszüneti napi munkavégzés esetén?
A munkaszüneti napon végzett munkáért száz százalék bérpótlék jár. Ugyancsak száz százalék bérpótlék jár, ha a munkavégzés húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történik. A munkavállalót ilyenkor külön vasárnapi pótlék nem illeti meg. A munkaszüneti napi pótlék akkor is jár, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végez munkát, ilyen esetben megilleti a rendes munkaidőre járó munkabére, a munkaszüneti napra járó száz százalék bérpótlék és ezen felül további száz százalék pótlék a rendkívüli munkaidő után. A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett. Munkaszüneti napi munkavégzés esetében munkaszüneti napnak tekintendő a naptári nap, illetve ezen belül a 7 és 22 óra közötti munkavégzés. (Mt. 140.§ (2))
Kell-e távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra?
A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a havibéres munkavállaló részére nem kell távolléti díjat számfejteni. A havi munkabér ugyanis átalányjellegű kifizetés, amely attól függetlenül jár, hány munkanap van az adott hónapban.
Más a helyzet, ha a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérrel fizetik ki. Ebben az esetben, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, csökken a teljesítendő munkaidő, ennek kompenzálására a napi munkaidőre távolléti díjat kell fizetni. Ha az óra- vagy teljesítménybérrel fizetett munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon keresőképtelen, és nem részesül táppénzben vagy baleseti táppénzben, nem betegszabadságra járó díjazásra, hanem a távolléti díjának 70 %-ára jogosult. (Mt. 146.§ 3) (d), 4))
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2024. 03. 20.
Forrás: internet