A FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI HATÓSÁG RENDKÍVÜLI CÉLVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI

A FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI HATÓSÁG RENDKÍVÜLI CÉLVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI

 A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2021. évi hatósági ellenőrzési tervén felül 2021. október 18. és november 5. között lefolytatta a munkaidőkeretre és a munkabér védelmére vonatkozó szabályok érvényesülésének rendkívüli célvizsgálatát. A rendkívüli célvizsgálat indoka az volt, hogy közérdekű bejelentés és sajtóban megjelent hírek alapján egyes munkáltatók a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalókat a járványhelyzet miatt a munkaidőkeret adott időszakában kevesebb munkaórára osztották be. Ennek következtében a munkaidőkeret végén ún. „mínusz órák” keletkeztek, melyet a munkáltatók a munkavállalóktól munkabérelőleg jogcímen visszaköveteltek és a kifizetett munkabérből levontak vagy szándékukban állt levonni. Természetesen a rendkívüli célvizsgálat alatt, nemcsak a munkaidőkeretre és munkabér védelmére vonatkozó szabályokat vizsgálta a hatóság.

A foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzése körében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartására terjed ki.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése körében

• a jogviszonyt létesítő jognyilatkozat alakszerűségére és kötelező elemeire,

• a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára,

• a jogviszonyt létrehozó szerződés kötelező tartalmi elemeire,

• a foglalkoztató, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 297. §-a szerinti jogosult írásbeli tájékoztatási kötelezettségére,

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,

• a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos külön rendelkezésekre,

• a munka- és pihenőidőre,

• az ellenérték megfizetésére,

• a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, valamint az elszámolás megtörténtére, valamint

• a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére vonatkozó szabályok megtartását.

Ennek megfelelően a célvizsgálat legfontosabb területei az alábbiak voltak:

• a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli, illetve színlelt szerződéssel történő foglalkoztatásra, a 2 munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos jogszabályok megtartására, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűségére,

• a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő – munkabér mértékére és védelmére vonatkozó – jogszabályok megtartása,

• a kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum biztosítására vonatkozó szabályok betartása,

• a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése,

• a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartása.

A munkaidőkeretre és a munkabér védelmére vonatkozó szabályok érvényesülésének rendkívüli célvizsgálata az alábbi tapasztalatokkal zárult.

• A rendkívüli célvizsgálat 759 vállalkozás - 10909 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 67 %-nál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést, de azok a vizsgálatba vont munkavállalók mindössze 23 %-át érintették.

 • A munkavállalók alacsony jogsértési aránya arra vezethető vissza, hogy az ellenőrzések 36 %-a történt a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató gépipari és feldolgozóipari munkáltatóknál. A két szektorban összesen 8234 munkavállalót érintett foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés. Mindkét ágazatban a nagyobb munkavállalói létszám ellenére mindössze a munkavállalók 15 %-át (1236 fő) érintette valamilyen munkaügyi jogsértés, vagyis a nagyobb foglalkoztatotti létszám ellenére viszonylag kevés munkavállalót érintett munkaügyi szabálytalanság.

• Az ellenőrzési tapasztalatok szerint nem volt meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók (10909 fő) 1,9%-át tette ki (213 fő).

• Egy esetben fordul elő a rendkívüli célvizsgálat alapját képező állásidővel kapcsolatos munkabérből történő szabálytalan levonás.

• A célvizsgálat alapja, mely szerint gyakori, hogy a munkaidőkeret végén keletkezett „mínusz órákat” munkabérelőleg jogcímen visszakövetelik, nem igazolódott be. A tapasztalatok szerint a gépipari és feldolgozóipari ágazatban olyan erős a munkaerőkereslet, hogy a vállalkozások inkább nem kockáztatják szakképzett dolgozóik elvesztését jogsértő trükközéssel.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a sajtóban megjelent hírek alapján gyorsan reagált a rendkívüli célvizsgálat elrendelésével, mely célvizsgálat azonban nem támasztotta alá, hogy a járványhelyzet miatt a munkaidőkeret adott időszakában kevesebb munkaórára beosztott munkavállalók munkabérét a munkáltatók munkabérelőleg jogcímen gyakran visszakövetelték és a kifizetett munkabérből levonták volna.

 Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2021.12.17.

Forrás: internet