FELMONDÁS NYUGDÍJ ELŐTT

Nyugdíj előtt álló munkavállalónak a felmondás oka háromféle csoportba sorolható: a munkáltató működésével, a munkavállaló magatartásával, továbbá a munkavállaló képességével összefüggő ok). A védett kor miatt azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. §-a az alábbi garanciális szabályokat tartalmazza:

(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Az a jogszerű felmondás feltétele a fenti állásfelajánlási kötelezettség figyelembevétele.

A munkáltató a felmondásban köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy amennyiben vitatja a felmondás indokát, a közlést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A munkavállaló által kezdeményezett munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania a felmondás indokának valóságát és okszerűségét. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tud eleget tenni, jogkövetkezményként köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.

Közös megegyezéssel is megszüntethető a jogviszony, ám ha utólag rájön a munkavállaló, hogy a megállapodás mégsem tükrözi az akaratát, nagyon nehéz helyzetbe kerül: a közös megegyezést meg kell támadnia a munkáltató felé 30 napon belül egy megtámadási okra hivatkozással: azaz, hogy azért írta alá a megállapodást, mert valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, vagy a munkáltató jogellenes fenyegetéssel vette rá az aláírásra. A 30 napos határidő a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik azzal, hogy hat hónap elteltével az igény elévül. Ha a munkáltató 15 napon belül nem válaszol, vagy nem fogadja el a megtámadást, a munkavállalónak további 30 napon belül bírósághoz kell fordulnia. A perben – szemben a felmondással - a dolgozó köteles bizonyítani, hogy a közös megegyezés akarathibában szenved, ezért érvénytelen.

Ezért nagyon lényeges, hogy mielőtt aláírásra kerül a közös megegyezés, a munkavállaló fontolja meg, mit választ. Érdemes szem előtt tartani, hogy minél inkább nem tud a munkáltató jogszerű, „erős” indokkal előállni a felmondásban, annál nagyobb alkupozícióba kerül a munkavállaló közös megegyezés esetén (hiszen a megfontolt munkáltató inkább ilyenkor fizet többet, mint amit felmondás esetén kellene, mintsem 2-3 év múlva egy jogerős ítéletet követően lényegesen többet a perköltségen és illetéken felül

Nyugdíj előtti álláskeresési segély hatása a nyugdíj összegére

Ami nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (nyes) illeti, folyósítása alatt fennáll a biztosítás, így az érintett szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez. A jövedelmet – annak érdekében, hogy ne rontsa az átlagkereset összegét – csak abban az esetben lehet figyelembe venni a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál, ha ez a megoldás az igénylőre kedvezőbb. Mindezek figyelembevételével a nyes igénybevétele a majdani nyugellátás várható összegére semmilyen hátránnyal sem jár.

Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2024. január 22.

Forrás: INTERNET