RÖVIDEN A MUNKAVISZONY KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSÉRŐL
A munkaviszony megszüntetésének egyik módja a közös megegyezés a felmondás és az azonnali hatályú felmondás mellett. Míg azonban az utóbbiak esetében a Munka törvénykönyve (Mt.) részletes meghatározást tartalmaz, a közös megegyezésről kevés szabályozást találunk.
1.Mikor jogszerű a munkaviszony közös megegyezésen alapuló felbontása?
Lehetőség van mind a határozott idejű, mind a határozatlan időre szóló munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel. A megállapodás tartalmáról a felek szabadon dönthetnek; az Mt. 14. §-a annyit rögzít, hogy a felek jognyilatkozatának kölcsönösnek és egybehangzónak kell lennie. A feleknek mindenképpen meg kell határozniuk a munkaviszony megszüntetésének időpontját, amely lehet azonnali hatályú, illetve szólhat jövőbeli időpontra.
A feleknek lehetősége van bármilyen, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos egyéb kérdés rendezésére, például a versenytilalmi megállapodás megkötésére.
2.Mikor jogszerűtlen a közös megegyezés?
Elsődleges – és legfontosabb kérdés – az akarategyezség tényleges megléte. Fontos, hogy mindkét fél ugyanazt gondolja a megállapodásról. Egyebekben, a felek tartalmi kérdésekben és a megállapodásukban szinte bármit kiköthetnek, amely nem ütközik az Mt. szabályaiba. Formai követelményként az Mt. meghatározza, hogy írásba kell foglalni a jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, így ennek, valamint a korábban említett akarategyezségnek a hiánya esetében nem beszélhetünk közös megegyezésről.
A jogellenesen kötött közös megegyezés esetében (például megtévesztették, megfenyegették vagy tévedésbe ejtették a munkavállalót, illetve közösen voltak a felek téves feltevésben) a munkavállaló a jogellenesség felismerésétől, megszűnésétől számított 30 napon belül támadhatja meg a megállapodást a munkáltatónak megküldött írásbeli nyilatkozattal. 6 hónap elteltét követően már nem terjeszthet elő ilyen megtámadó nyilatkozatot az Mt. 28. § (7) bekezdése alapján. Amennyiben a megtámadás nem sikeres, azaz a munkáltató azt nem fogadja el, vagy nem válaszol arra 15 napon belül, munkajogi pert lehet kezdeményezni, melynek határideje szintén 30 nap, mely időtartam a fenti esetek függvényében kezdődik.
3.Milyen előnyei és hátrányai vannak a közös megegyezésnek?
A közös megegyezés az egyik legkötetlenebb jogviszonyt megszüntető mód, mely esetében kétség kívül kevesebb hibalehetőséggel és problémával számolhatunk. A munkáltató szempontjából előnyt jelent, hogy megtámadása nehezebb általában, mint a munkáltatói felmondás vitatása. Sikertelen megtámadás esetén azonban, amennyiben a munkavállaló munkajogi pert kezdeményez, a bizonyítási teher a munkáltatóra hárul, azaz neki kell bizonyítani a közös megegyezés érvényességét.
A közös megegyezés esetében azonban a bírói gyakorlat alapján azt láthatjuk, hogy szigorú feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az érvénytelenség megállapítható legyen. A bírósági gyakorlatból példaként hozhatjuk az EBH 2007. 1630. számú határozatot, mely szerint nem állapítható meg kényszer alkalmazása, ha a munkavállaló felperes nem vitatja a közös megegyezésre irányuló tárgyalás nyugodt légkörét, valamint azt, hogy a munkáltató elegendő gondolkodási időt biztosított a megállapodás aláírását megelőzően a munkavállalónak. Megalapozza azonban a jogellenes fenyegetést, ha a munkáltató azonnali döntésre hívja fel a munkavállalót (BH 2001. 340.).
Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló sikerrel támadta meg a közös megegyezést, kérelmére a bíróság helyreállthatja a munkaviszonyt, mely esetében meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét.
4.Mikor lehet előnyös a munkavállaló számára a közös megegyezés?
Amennyiben a feleket a tényleges megegyezés és méltányos eljárás vezérli, a közös megegyezés lehetőséget ad arra, hogy ennek alapján járjanak el. Ilyen eset lehet például, a munkavállaló más munkahelyet talál és nem kívánja letölteni a 30 napos felmondási időt. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy közös megegyezéssel kérje munkaviszonya megszüntetését.
Fontos lehet olyan esetben is, amikor a felek kölcsönösen érzékelik, hogy nehézkes az együttműködés, és a békés elválás érdekében engedményeket tesznek egymás irányába.
5.Miért fordul elő sok esetben, hogy a munkáltatók a közös megegyezésen alapuló munkaviszony megszüntetést részesítik előnyben a felmondással szemben?
Közös megegyezés esetén nem beszélhetünk az Mt. 65. § (3) bekezdésében meghatározott felmondási védelemről, így akár várandósság vagy szülési szabadság alatt is megköthető. Hasonlóképpen nem érvényesülnek olyan időbeli korlátok, melyek a munkáltatói felmondást teszik nehézkesebbé – például: betegség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek vagy hozzátartozó ápolása miatti keresőképtelenség vagy fizetett szabadság időtartama miatti felmondási idő későbbi megkezdése.
Összességében láthatjuk, hogy a megfelelően megkötött közös megegyezés számos jogi kockázattól szabadíthatja meg a feleket, és igen előnyös lehet mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.
Összeállította Radicsné Baranyi Krisztina munkaügyi és tb szaktanácsadó Kontroport Kft.
Szeged, 2022.10.10.
Forrás: internet
Forrás: internet