MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK 2021. I. NEGYEDÉVI TAPASZTALATAI
2020. első negyedévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2020. március 31-ig: 4 123 db) és a szabálytalan munkáltatók arányában (2020. március 31-ig 68 %) csökkenés figyelhető meg.
2021. március 11. napjától a hatóság munkája új alapokra helyeződött. Az eddigi munkaügyi ellenőrzéseket felváltotta a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a korábbi munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi törvény helyébe pedig a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet lépett.
Feketén foglalkoztatott munkavállalók
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,58 %-át tette ki (2059 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2021. I. negyedévben volt a legmagasabb. Ez a magas arány már az előzőekben ismertetett veszélyhelyzettel összefüggő okokra is visszavezethető.
A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló „megfelelt”. A próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól.
Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.
Munkaidővel kapcsolatos jogsértések
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 2 184 főt érintettek 2021. I negyedévben, ami jelentős csökkenés a 2020. március 31-ig mért 4 909 fővel szemben. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).
A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak. 2021. március 31-ig a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók közel negyedét érintették és meghaladják 2020. hasonló időszakában mért adatokat.
Munkabérrel kapcsolatos jogsértések
A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám nőtt (1 817) 2020. első negyedévihez képest (1 263 fő).
Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások be nem tartása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. A bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet akár a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” is lehet.
Szabadsággal kapcsolatos jogsértések
Csökkent a 2020. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma is (880 főről, 637 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.
Hatósági döntések
2021. első negyedévben 790 esetben szabtak ki a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 126 300 000 Ft összegben. Az érdemi döntések 71 %-a anyagi szankció nélküli intézkedés volt. A munkaügyi bírságok száma növekedett, a figyelmeztetések száma gyakorlatilag eltűnt, ami annak tudható be, hogy a törvényi szabályozás szerint a munkaviszony bejelentésének elmulasztása 2018. január 1. napjától kezdve ismét kötelező munkaügyi bírságot von maga után. A munkaügyi bírságok túlnyomó többsége feketefoglalkoztatás miatt került kiszabásra.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2021. július 20.
Forrás: internet
Forrás: internet