MUNKAIDŐKERETRŐL, MIT JELENT ÉS MIÉRT HASZNOS?
MUNKAIDŐKERETRŐL, MIT JELENT ÉS MIÉRT HASZNOS?
A munkaidő-szervezés egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban foglalkoztatni a munkavállalókat.
Egyre több cég foglalkoztatja az alkalmazottjait munkaidőkeret alapján.
Miért jó a munkáltatónak?
A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget teremt a munkáltató részére, hogy eltérjen az általános munkarendtől és a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül ossza be a munkaidőt.
Munkaidőkeret alkalmazásával nemcsak a szabályos foglalkoztatás valósítható meg, hanem a bérköltségek terén is komoly megtakarítást lehet elérni, hiszen racionálisabbá válik a munkaidő beosztása, s annak felhasználása. Kiküszöbölhető vele, hogy bizonyos időszakokban kihasználatlan maradjon a dolgozók
munkaideje, más időszakokban pedig nagy mennyiségű túlórát kelljen elrendelni. A túlórák száma a
munkaidő keret helyes alkalmazásával csökkenthető, aminek következtében a bérköltségek terén is
jelentős megtakarítás érhető el.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyenlőtlenül beosztható napi 4 és 12 óra közötti időtartamú munkavégzésére. A teljes munkaidőt jelentő heti 40 órának a teljes munkaidőkeretre vetítve kell kijönnie. Minél hosszabb a munkaidőkeret, a munkáltatónak annál nagyobb mozgástere van arra, hogy a munkaidővel gazdálkodjon. A munkavállaló tehát munkaidőkeret esetén nem biztos, hogy minden hónapban a törvényes munkaidőt dolgozza le. Ettől függetlenül a havibéres alkalmazottnak az adott hónapban ledolgozott munkaidőre tekintet nélkül minden hónapban a havibérét kell kifizetni.
A munkaidő-beosztásának joga a munkáltatót illeti meg. Ennek körében a munkáltató jogosult meghatározni azt, hogy a munkavállalónak mikor kell munkát végeznie az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell.
Előny lehet a munkavállalónak is:
A munkaidőkeret nemcsak a munkáltatónak nyújt segítséget a hatékonyság érdekében, hanem az alkalmazott számára is rugalmasságot jelenthet.
Mit jelent a munkaidőkeret?
Munkaidőkereten belül a munkaidő beosztási szabályok megfelelő alkalmazásával lehetőség van arra, hogy a munkáltató ossza be rugalmasan a munkavállalóit munkára. Így lehetőség van arra, hogy a jelentkező munkamennyiséghez, munkacsúcshoz igazodjon a munkavégzés.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell.
Az Munka Törvénykönyve 94.§ (továbbiakban: MT) alapján a munkaidő keret tartama legfeljebb 4 hónap,
illetve 16 hét.
A munkaidő keret tartama legfeljebb 6 hónap, vagy 26 hét:
- A megszakítás nélküli munkarendben,
- A többműszakos munkarendben,
- Az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatottak esetében!
Kollektív Szerződés esetén éves (52 hetes) munkaidő keret is alkalmazható amennyiben ezt technikai vagy
munkaszervezési okok indokolják.
A munkaidő keret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok
indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap lehet.
A 36 hónapos munkaidő keret csak Kollektív Szerződés alapján vezethető be, egyebekben marad az
eddigi 6 havi maximális munkaidő keret.
Munkanap: a naptári nap, vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti
napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.
Hét: a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás
szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.
A munkaidő beosztást
-168 órával korábban írásban kell közölni.
-96 órával a munka kezdetét megelőzően lehet módosítani, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy
működésében előre nem látható körülmény merül fel
A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére a munkavégzés napján is
módosíthatja.
Ez azt jelenti, hogy a dolgozók írásos kérése alapján lehet módosítani a munkaidő beosztást 96 órán belül
is. pld: a dolgozók kérnek műszakcserét az utolsó pillanatban.
A munkaidő beosztást szintén írásban kell közölni. Amennyiben a közlés elmarad az utolsó munkaidő
beosztás érvényes.
A munkaidő-beosztás korlátai (MT. 99.§)
A munkavégzési idő hosszára vonatkozó szabályok
-A napi munkavégzési idő – a részmunkaidőt kivéve- négy óránál kevesebb nem
lehet, a rendkívüli munkavégzéssel együtt a 12 órát nem haladhatja meg. Abszolút
korlát, túllépni nem lehet!
Készenléti jellegű munkakörben a napi munkavégzés korlátja 24 óra.
- A heti munkavégzési idő a munkaidőkeret átlagában a rendkívüli munkavégzéssel
együtt 48 óránál nem lehet több. Relatív korlát. Egyes heteken a 48 órát
meghaladhatja, viszont átlagban heti 48 óránál nem lehet több!
Készenléti jellegű munkakör esetén a heti munkavégzés korlátja 72 óra a munkaidő keret átlagában.
-A rendkívüli munkavégzés éves szinten 400 óra lehet
- Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók esetében 250 óra +150 óra önként vállalt
túlóra
Az önként vállalt túlóráról a munkavállalókkal egyénileg kell megállapodni.
A munkaidő-beosztás tervezése
-munkanapok meghatározása
-a munkavállalókat megillető munkaközi szünet
-munkaidő keret meghatározása
-a munkáltató működésére és a munkakör jellegéből adódós sajátosságok meghatározása (pl. idényjellegű
munkavégzés, megszakítás nélküli munkarend)
-napi pihenőidő mértéke
-heti pihenőidő, pihenőnapok alkalmazásának és kiadásának rendszerre
Hogy számolják ki a munkaidőkeretet?
A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. Három adat képezi az alapját: napi munkaidő, munkaidőkeret tartama, és az adott hónap munkanapjainak száma.
Mi számít túlórának?
Túlóra pótlék (MT. 143.§)
Rendkívüli munkaidő elrendelése esetén, illetve a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti napi
munkaidőt meghaladó, a munkaidő kereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkáért a
munkavállalót ellenszolgáltatás illeti meg.
Díjazása: Ötven százalékos bérpótlék, vagy szabadidő!
A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban,
egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak
végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a
következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik
napjáig kell kiadni.
A szabadidő nem lehet kevesebb, mint a rendkívüli munkavégzés időtartamánál!
A munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben
történő munkavégzés esetén a munkavállalónak 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a
munkáltató másik heti pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít.
Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés ellenértéke 100%-os bérpótlék
A munkaidő keret bevezetésének folyamata:
a) a tevékenységhez legjobban igazodó munkaidőkeret(ek) azonosítása;
b) munkaszerződések, tájékoztatók, munkaköri leírások, belső szabályzatok, munkaidő beosztások, munkaidő nyilvántartások átdolgozása, aktualizálása a munkaidő keret alkalmazásának megfelelően;
c) bevezetéshez kapcsolódó munkaügyi dokumentumok előkészítése;
d) munkaidőkeretet működtető személyek kijelölése, oktatása;
e) bérelszámolást végzők felkészítése;
f) munkaidőkeret munkavállalók felé kommunikálása.
A munkaidőkeret bevezetéséhez segítséget nyújtunk személyes tanácsadással, minta dokumentumokkal, helyszíni konzultációval, középvezetői, bérelszámolói képzéssel.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2022. november 06..
Forrás: internet és saját
Forrás: saját és internet