Folyamatosan várható munkaügyi ellenőrzés

Tisztelt Cégvezetés!

 Jelenleg folyamatosan várható munkaügyi ellenőrzés

 2018. szeptemberben és októberben kiemelten ellenőrzi a munkaügyi hatóság a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, továbbá az élelmiszer- és italgyártásban működő munkáltatókat, ugyanis a felsorolt ágazatok évek óta nem kerültek vizsgálatra a munkaügyi hatóság kiemelt csoportjaként.

A partnereinknél végzett hatósági munkaügyi ellenőrzések során felmerült tapasztalatok alapján állítottuk össze a cikket, ki-, mire számíthat munkaügyi ellenőrzés során.

 Munkaügyi ellenőrzést bármikor, bármelyik cég kaphat, a mikróvállalkozásoktól kezdve egészen a nagyvállalatokig. Ha tudjuk, hogyan zajlik egy ilyen ellenőrzés, mit kérhetnek tőlünk az ellenőrök, elkerülhetjük a szankciót.

 A klasszikus ellenőrzési tárgykörök a munkajogviszony, az írásbeli tájékoztatási kötelezettség, a munkaerő-kölcsönzés szabályossága, de az ellenőrzés kiterjedhet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések, a munkaidő, pihenőidő, szabadságolás, a munkabérrel kapcsolatos szabályok betartására is.

Leggyakoribb szabálytalanság: a bejelentés elmulasztása

A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint 2018. első negyedévben a munkaügyi hatóság 4 999 munkáltatót ellenőrzött; a vizsgálatok során a foglalkoztatók 62 %-ánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók 65 %-át érintették. Továbbra is jelen van a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 10,61 %-át tette ki. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért (39 %), utánuk a személy- és vagyonvédelmi ágazatból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló. A legkevesebb feketén foglalkoztatott munkavállaló a gépiparban van (1%), ezt követi a szállítás, raktározás (3%), valamint a feldolgozóipar (5 %), de jó helyen végzett a mezőgazdaság is (6%). 

Ismét kötelező bírságolás alá esik a bejelentés elmulasztása!

A fentebb említett jelentés szerint a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind rendes munkaviszony során, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul, holott a mulasztás 2018. január 1. napjától kezdve minden esetben figyelmeztetés helyett ismét munkaügyi bírságot von maga után. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül továbbra is az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka” és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek. 

Gyakori szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya is, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya - a munkáltatók egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni -, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A legtöbb jelzés panaszok és közérdekű bejelentések formájában a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, elszámolásokkal, valamint a feketefoglalkoztatással összefüggésben és a munkabér tárgyában érkezik – áll a jelentésben.

 
A munkaügyi ellenőrzés menete

A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemből folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál bármikor, előzetes bejelentés nélkül is. Ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltatónak. A felügyelő nemcsak a munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, de azokról másolatot is készíthet, sőt a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja.

Az ellenőrzéshez a munkáltatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat az iratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkavégzés milyen jogviszony alapján történik, vagyis a hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatására vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható. A felügyelő leggyakrabban a munkaszerződéseket, a munkáltató által adott egyéb tájékoztatókat, a munkaviszony bejelentéséről és kijelentéséről szóló igazolásokat ellenőrzi. Mindezek mellett beletekinthet a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartásába, a munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodásokba, a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartásába, a munkabér elszámolásról készített bérjegyzékekbe. 

Gyakran ellenőrzött dokumentumoknak számítanak a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációi, a rendes és rendkívüli munkaidő, a rendes – és betegszabadság, a munkaidő kedvezmények nyilvántartása, a munkaidő beosztás írásbeli közlése, a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése is. 

A felügyelő ellenőrizheti a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolásokat, a munkabér elszámolásokat, a menetlevelet, építési naplót, cégkivonatot és társasági szerződést is. A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít, melyben tételesen felsorolja a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat. 

A szabálytalanságok miatt a munkaügyi felügyelő élhet figyelemfelhívással, de akár meg is tilthatja a további foglalkoztatást, vagy minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt, így például a megbízási szerződést akár átminősítheti munkaviszonnyá annak minden egyéb (pl. adó) vonzatával együtt. Szabálysértés esetén munkaügyi bírságot is kiszabhat, melynek összege 30 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet az elkövetett jogsértés arányában, például, hogy mekkora hátrányt okozott a munkavállalónak. 2018-ban az érdemi döntések közel 80%-a anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Munkaügyi átvilágítás: a hatóság előtt tárja fel a hibákat

Egy cég bármikor számíthat munkaügyi ellenőrzésre, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne felkészülni a váratlanra. Ennek megfelelő módja lehet egy átfogó munkaügyi átvilágítás, mely során felmérik a cég igényeit, majd tanácsot adnak a munkáltatónak, melyek azok a kritikus pontok, amelyek munkajogi szempontból kockázatot rejtenek magukban, illetve hogyan lehet kiküszöbölni ezeket. 

Az átvilágítást végző cég először adatot és információt gyűjt, olyan munkajogi dokumentumokat kér be, mint például a munkaszerződések, tájékoztatók, tanulmányi szerződések, munka- és pihenőidő nyilvántartások. A rendelkezésre álló adatok birtokában megvizsgálja, hogy a munkáltató által alkalmazott jogi eszközrendszer megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, majd feltárja a munkáltatók gyakorlatában lévő hibákat, például az érvénytelen kikötéseket a munkaszerződésben, a nyilvántartások hiányos vagy helytelenen kezelését, a jogszabálysértő személyes adatkezelés eseteit vagy a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásait. 

Tisztelt Cégvezető! Kérjen munkaügyi szemlét, készüljünk fel együtt a munkaügyi ellenőrzésre.

Forrás: saját