A munkáltatói fegyelmezés eszköztára a Munka Törvénykönyve alapján

Klasszikus „fegyelmi eljárásról” és „fegyelmi szankciókról” a versenyszféra munkajogáról rendelkező munka törvénykönyve nem szól, azonban a munka törvénykönyve és az ennek alapján kialakított bírói gyakorlat is a fegyelmezési lehetőségek széles skáláját bocsátja a versenyszférában tevékeny munkáltató rendelkezésére annak érdekében, hogy a megfelelőt kiválasztva hatékonyan léphessen fel a renitens munkavállalóval szemben. A „fegyelmezési skála” teljes spektrumának ismerete azért fontos, mert a munkáltatóval szemben nemcsak az a követelmény, hogy a fegyelmi szankciókat formailag helyesen alkalmazza, és tartalmilag is megfeleljenek a jogszabály által előírt vagy a bírói gyakorlat által kialakított követelményeknek, hanem az is lényeges, hogy a fegyelemsértés súlyával mindig arányban legyenek az alkalmazott szankciók. A fegyelmi típusú szankciók alkalmazásával szemben minden esetben munkaügyben eljáró bírósághoz lehet fordulni, és a jogellenes fegyelmezésnek a munkáltatóra hátrányos következményei is lehetnek. (Az írásbeli szankciókat ennek megfelelően mindig el kell látni a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatással is.)

Az alábbi fegyelmi jogkövetkezményeket alkalmazhatja tehát a munkáltató.

1.Írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetés

2.Hátrányos jogkövetkezmény

Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét, éves viszonylatban.

3.A munkavállaló magatartására alapított munkáltatói felmondás

Ha a figyelmeztetés már nem elegendő, és fegyelmi típusú hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására nincs az adott munkáltatónál lehetőség, vagy az sem tűnik elégséges fegyelmezési eszköznek, a munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló magatartásával összefüggő okból felmondással élni. A felmondást is természetesen írásban indokolni kell legalább összefoglaló jelleggel: a munkavállaló számára egyértelműen, világosan beazonosítható módon jelezni kell, hogy milyen kötelezettségszegés vagy egyéb magatartási probléma vezetett a felmondáshoz.

4.Minősített kötelezettségszegésre alapított azonnali hatályú felmondás

A legsúlyosabb magatartási problémák esetén a munkavállalóval szemben azonnali hatályú felmondást is lehet alkalmazni. Erre azonban csak igen súlyos, ún. minősített kötelezettségszegések adnak lehetőséget. A munkáltatónak az azonnali hatályú felmondás indokolásában olyan – valós – tényekre kell hivatkoznia, melyek alapján megállapítható, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyenkor sem felmondási idő, sem végkielégítés nem jár a munkavállalónak.

Nincs olyan szabály a munkajogban, hogy súlyosabb fegyelmezési eszköz mindenképpen csak azt követően alkalmazható, ha már az enyhébbeket korábban alkalmazta a munkáltató. A fokozatosság, arányosság követelményére kell minden esetben figyelemmel lenni, és ennek tükrében bölcsen, higgadtan választani a rendelkezésre álló lehetőségek közül. Lehetséges, hogy egy notóriusan fennálló, de egymagában nem olyan súlyos magatartási probléma kapcsán célszerű végigmenni a fegyelmezési skála grádicsain. Azonban előfordulhat, hogy egyetlen, súlyosabb fegyelemsértés (pl. a munkatársak késsel való fenyegetése) rögtön jogszerűen vonja maga után a munkaviszony-megszüntetés valamelyik esetét. Fontos odafigyelni az ún. kétszeres értékelés tilalmára is.

A KONTROPORT KFT. MUNKACSOPORTJA ELKÉSZÍTETTE ÉS A DOKUMNETUMTÁRBA TETTE A FEGYELMEZÉSSEL KAPCSOLATOSAN JAVASOLT ITARMINTÁKAT.

 Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2021. április 22.

Forrás: saját és internet