A FOGLALKOZTATÁS FELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK 2022. I. NEGYEDÉVI TAPASZTALATAI
1. Főbb ellenőrzési adatok
2022. március 31-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 4 546 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 64 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (14 784 fő) 56 %-át érintették.
2022. első negyedévben több ellenőrzés történt, mint az elmúlt két év első negyedéveiben, mely arra vezethető vissza, hogy az ellenőrzéseket a koronavírus járvány már nem befolyásolta.
2. Tipikus jogsértések
2.1. Feketefoglalkoztatás
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 12,83 %-át tette ki (1 897 fő).
A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve az építőiparban, mezőgazdaságban és a vendéglátásban javult, az összes többi ágazatban vagy nőtt, vagy hasonló adatok figyelhetőek meg a 2021. évi első negyedévhez képest.
Az építőiparban továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai, a vagyonvédelemben pedig 2011. óta nem volt ilyen magas a feketén foglalkoztatottakra vonatkozó arányszám.
A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.
A nehezen megközelíthető munkahelyeken (különösen az építőipar és a vagyonvédelem területén) a munkáltatók bíznak az ellenőrzések elmaradásában és sokszor tudatosan nem jelentik be a munkavállalókat.
A bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében a jogsértések jelentős hányada tudatosan, csalási és adóelkerülési szándékkal került elkövetésre. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében figyelhető meg néhány esetben a bejelentések véletlen lemaradása, vagy késedelmes megküldése, ezek a hibák szintén adminisztratív okokra vezethetőek vissza. A szándékosan elkövetett jogsértések célja a versenyelőnybe való kerülés, valamint az extraprofit elérése.
Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is.
Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósult meg.
2.2. Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 2 479 főt érintettek 2022. I negyedévben, ami nagyságrendileg megegyezik a 2021. március 31-ig mért 2 184 fővel, bár növekedést mutat. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).
2.3. Munkaidő-nyilvántartás
A korábbi évekhez hasonlóan a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak. 2022. március 31-ig 2 943 fő volt érintett, ami meghaladta a 2021. hasonló időszakában mért adatokat (2 519 fő).
Gyakori az a munkáltatói védekezés a jogsértés feltárását követően, hogy a munkavállalók nem-, vagy nem előírásszerűen vezették a munkaidő-nyilvántartást, figyelmen kívül hagyva, hogy ez a kötelezettség a munkáltatót terheli. Emellett a feledékenységgel illetve a fix munkaidővel szokták magyarázni a munkaidő-nyilvántartás hiányát, sok munkáltató szerint pedig teljesen szükségtelen a munkaidő-nyilvántartás vezetése. Jellemzőnek mondható továbbá az a hivatkozás is, hogy a főnök éppen az ellenőrzés előtt vitte el a jelenléti ívet, vagy azt elzárva tartják.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.
Amennyiben egyéb nyilvántartást (pl.: szolgálati napló, takarítási napló) be tudnak szerezni a hatóság munkatársai, úgy annak adatai alapján a valótlan nyilvántartás pontosan megállapítható.
2.4. Munkabér
A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1 412) csökkent a 2021. év első negyedévéhez képest (1 817 fő).
Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékkel kapcsolatos előírások be nem tartása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. A bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet akár a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” is lehet.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.
2021. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet értelmében, így a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2021. március 31-ig 29 fő; 2022. március 31-ig: 16 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
2.5. Egyéb szabálytalanságok
Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiadásának, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolásnak az elmaradása.
A tapasztalatok szerint a munkáltatók gyakran a vélt vagy valós sérelemre hivatkozva visszatartják a munkavállalót megillető igazolásokat, továbbá nem fizetik ki az utolsó havi munkabérüket, nem számolnak el a munkavállalóval. Ezen jogsértések szinte mindegyike szándékos. Az is előfordult már, hogy a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkavégzést követően a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat. Az igazolások nem csupán a munkavállaló újbóli elhelyezkedése, de az álláskeresési ellátások, az adóbevallás miatt is fontosak. Az igazolások kiadását a munkáltató semmilyen körülmények között nem tagadhatja meg, ezért ha nincs önkéntes jogkövetés munkáltatót minden esetben kötelezi a hatóság az igazolások kiadására, valamint az elszámolás teljesítésére.
Jelentősen csökkent a 2021. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértések kel érintett munkavállalók száma is (637 főről, 226 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.
A szabadságra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése összetettebb, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabályi előírásoknak megfelelően adják ki a szabadságokat, csak a helyszínen felvett munkavállalói tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt. A munkáltatók a szabálytalanságok feltárását követően gyakran a gazdasági helyzetükre, hirtelen jött megrendelésekre, egyéb nem várt eseményekre hivatkoznak a szabadságok kiadásának elmaradásakor, vagy azzal magyarázzák a jogsértést, hogy a munkavállaló nem akarta kivenni a szabadságát.
2022 első negyedévben 746 esetben szabtak ki a foglalkoztatás -felügyeleti hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 201 526 860 Ft összegben. Több ízben figyelmeztetés határozat kötelezés intézkedéssel (630 db), valamint szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozat (1 239 db) született. Az érdemi döntések 71 %-a tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
2022 első negyedévében a közérdekű bejelentések és a panaszok száma közel azonos volt a
2021. év hasonló időszakával. (2021. március 31-ig: 888, 2022. március 31-ig. év: 842 db).
A panaszok száma 2021. március 31-ig: 529 db, 2022. március 31-ig. év: 488 db míg a
közérdekű bejelentések száma 2021. március 31-ig: 359 db, 2022. március 31-ig. év: 354 db volt, így lényeges változások nem történtek.
A beadványok megoszlási aránya: 58 % panasz; 42 % közérdekű bejelentés. Elmondható tehát, hogy a hatósághoz több munkavállaló fordult, akik konkrét, beazonosítható egyéni jogsérelmük miatt kértek segítséget, ami a hatóság munkájába vetett bizalomra is utal.
A legtöbb jelzés a vizsgált időszakban a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, elszámolásokkal összefüggésben érkezett, melyek nagy része panaszként jutott el a hatósághoz. A második legtöbb megkeresés a feketefoglalkoztatással kapcsolatosan fordult elő, melynek 57 %-a közérdekű bejelentés formájában jutott a hatóság tudomására (közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség érdekét szolgálja), maradék része pedig panaszként. A harmadik legtöbb bejelentés a munkabér tárgyában érkezett, melynek több mint harmada szintén munkavállalói panasz alapján kerül a hatóság látókörébe.
Mezőgazdasági szektorra vonatkozó főbb ellenőrzési adatok
A mezőgazdasági ágazatra 2022. első negyedévében az ellenőrzések 2 %-a esett (75 db), összesen 41 intézkedés történt és 10 db munkaügyi bírság kiszabására került sor 1 192 200 Ft összegben. Az ellenőrzött 268 munkavállalóból 166 főt érintett valamilyen szabálytalanság, ebből a feketén foglalkoztatott munkavállalók 26 főt tettek ki.
Több megyében a mezőgazdaságnak tradicionálisan jelentős szerepe van. Az ágazatban jelen vannak az alkalmi munka keretében foglalkoztatók és a nagyobb volumenű mezőgazdasági termelésre berendezkedett – nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató - vállalkozások is.
Itt jellemző leginkább az atipikus foglalkoztatás (többnyire egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunka).
3. Utóellenőrzések
Utóellenőrzés keretében elsősorban a jogviszony bejelentésére kötelező határozatok teljesítését vizsgálta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság. Az ellenőrzések során feltárt feketefoglalkoztatás legalizálását a munkáltatók a legtöbb esetben már az ellenőrzést követően, annak hatására még a határozat meghozatala előtt, az eljárás során megtették.
Az utóellenőrzések során a jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyában kiadmányozott döntések alapján 1 472 munkavállaló jogviszonyának rendezése volt vizsgálható, mely létszám 87 %-nak utóellenőrzése teljesült.
A jogerőre emelkedett, feketefoglalkoztatás tárgyban kiadmányozott határozatok alapján 767 munkáltató volt vizsgálható, ebből a foglalkoztatók 89,8 %-ának utóellenőrzése teljesült.
A tapasztalatok szerint azok a munkáltatók nem teljesítik a határozati kötelezések végrehajtását, akik már az alapeljárás során sem voltak együttműködőek, az átvett idézésekre nem jelentek meg, a küldemények „nem kereste” vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeztek vissza.
A „feketefoglalkoztatással” kapcsolatos utóellenőrzés jelentősége azért kiemelkedő, mert a kötelezés végrehajtásával teljesül az ellenőrzés célja. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság így tud hozzájárulni a legális adózó munkahelyek számának növeléséhez, a munkavállalók alapvető jogainak (biztosítotti jogviszony, tényleges szolgálati idő rögzítése, egyéb jogviszonyhoz kapcsolódó szabályok betartatása, stb.) védelméhez, valamint a tisztességes
verseny érvényre juttatásához és a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentéséhez.
4. Társhatósági ellenőrzések
A társhatóságok közreműködésével 2022. március 31. napjáig 608 foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés zajlott, mely az összes vizsgálat 13,4 %-át jelenti.
A rendőrséggel „hagyományosan” magas volt a közös ellenőrzések száma. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a rendőrség segítségét rendszerint olyan munkáltatók vonatkozásában, olyan munkavégzési helyszínek ellenőrzésénél kéri, ahol a hely jellege azt megkívánja, illetve ahol korábban a foglalkoztató meghiúsította az ellenőrzést, vagy jelentős mértékben akadályozta azt. A 2022. március 31-ig a rendőrhatósággal közösen 270 ellenőrzést folytattak le a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság képviselői.
A munkavédelmi hatósággal 186 közös ellenőrzés történt.
Felhívjuk a figyelmet, hogy 2022.06.22-től három héten át zajló foglalkoztatás felügyeleti célvizsgálat került elrendelésre a Minisztérium által, mely célvizsgálat elsősorban a jogviszonyok rendezettségének, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos előírások betartásának és a harmadik országbeli állampolgárok szabályos foglalkoztatásának ellenőrzésére irányul.
Építőipari szektorra vonatkozó főbb ellenőrzési adatok
• Az építőiparban továbbra is megfigyelhetőek az utóbbi évek feketefoglalkoztatással kapcsolatos nagy számai, a vagyonvédelemben pedig 2011. óta nem volt ilyen magas a feketén foglalkoztatottakra vonatkozó arányszám.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
• A súlyos szabálytalanságok feltárási aránya az ellenőrzések eredményességét mutatja, ami azt jelzi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2022.07.07.
Forrás: www. ommf.gov.hu
Forrás: Internet