A BÉRPÓTLÉKOKRÓL

A bérpótlékokkal kapcsolatos előírások alkalmazása több esetben okoz problémát a szakemberek számára is, ezért állítottuk össze a cikkünket.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 139 – 145 §-ig foglalkozik a bérpótlékok fogalmával, mértékével és számításával, miszerint bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót.

 Bérpótlék számítása

A havi alapbér és a bérpótlék számítási alapja eltér egymástól, ami főképp a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre járó bérpótlék kiszámításakor lehet zavaró, ezért alapvető szót ejteni róla.

A havi alapbér számítási alapja: a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3) bekezdés).

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. §).

Fentiekben lekövethető, hogy eltérően számítjuk adott időtartamra az alapbért, valamint a bérpótlék összegét. Például: 3 óra rendkívüli munkavégzésre járó pótlék számításakor először az alapbér időarányos részét számítjuk ki, ezt követően a túlmunkáért járó pótlékot. A két számot az alapbérhez hozzáadva kapjuk meg a munkavállaló kifizetendő díját (részletesen a „Rendkívüli munkavégzésért járó pótlék” címszó alatt kerül kifejtésre).

Az alábbiakban egyesével áttekintjük a bérpótlékokkal kapcsolatos szabályokat, és azok számításával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Műszakpótlék

Az Mt. 141. § szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% műszakpótlék jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.

De miként alkalmazzuk ezt a gyakorlatban?

Először kiszámoljuk, hogy hány napot dolgozott a munkavállaló, majd azt, hogy ezen belül hány féle munkaidő kezdési időpontjai voltak, ezt követően pedig megnézzük, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi munkaidő kezdet között van-e minimum 4 órányi eltérés.

Például:

Adott hónapban 21 napot dolgozott a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Esetében a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi. A 21 nap munkavégzés az alábbiak szerint történt:

hét alkalommal 10–18 óráig,

tizenhárom alkalommal 11-19 óráig,

egy alkalommal 5-13 óráig.

A munkavégzés megfelel a műszakpótlékra jogosultság mindegyik feltételének, hiszen a 21 nap egyharmada 7 nap (21/3=7), esetében a munkaidő kezdete 8 alkalommal eltért a legtöbbnek mondható, 11 órai munkaidő kezdettől. Továbbá a legkorábbi 5 órai, és a legkésőbbi 11 órai munkaidő kezdet közt hat óra eltérés van (megvan a minimum 4 órányi eltérés).

 18 óra és 6 óra közötti munkavégzés:

18-19 óráig: tizenhárom nap * 1 óra = 13 óra

05-06 óráig: egy nap * 1 óra = 1 óra

Műszakpótlékra jogosító időtartam: 14 óra

Elszámolás (21 munkanap / 168 óra), ha a munkavállaló havi alapbére 232 000 Ft, és az adott hónapban egyéb bérpótlékra nem jogosult.

Műszakpótlék a 14 órára: (232 000 / 174) * 30 % * 14 óra = 5 599 Ft 

November havi bruttó bér: 232 000 Ft + 5 599 Ft = 237 599 Ft

Éjszakai pótlék

Az éjszakai pótlék számítása ennél lényegesen egyértelműbb. Amennyiben a fent említett számítás szerint a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén (22 és 6 óra között) 15 % bérpótlék jár, amennyiben a munkavégzés időtartama az 1 órát meghaladja. Ez a minimum időkorlát csak éjszakai pótlék esetében van meghatározva.

Fontos, hogy műszakpótlék és éjszakai pótlék azonos időszakra nem járhat, mert ezek a pótlékok különös munkaidőben végzett munkáért járnak, nem értékelhetjük ugyanazt a körülményt kétszer. Elsőként azt kell áttekinteni, hogy jogosult-e műszakpótlékra az a munkavállaló, aki 22 és 6 óra között dolgozott. Ha műszakpótlékra jogosult, akkor éjszakai pótlékot nem számolunk el részére, viszont ha műszakpótlékra nem jogosult, viszont a jelzett időszakban minimum 1 órát dolgozott, akkor éjszakai pótlék illeti meg a 22 és 6 óra közti időszakban történt munkavégzésre.

Például:

Adott hónapban 21 napot dolgozott a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Esetében a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi. A 21 nap munkavégzés az alábbiak szerint történt:

hét alkalommal 20–04 óráig,

tizenhárom alkalommal 21-05 óráig,

egy alkalommal 23-07 óráig.

A munkavégzés nem felel meg a műszakpótlékra jogosultság minden feltételének. A 21 nap egyharmada 7 nap (21/3=7), és habár a munkaidő kezdete jelenleg több mint egyharmad esetben eltér, a legkorábbi 20 óra, és a legkésőbbi 23 óra közt nincs meg a 4 órányi eltérés. A munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, azonban 1 óránál több volt a munkavégzés 22 és 6 óra közt, ezért éjszakai pótlékot kell elszámolni részére, az ebben az időszakban történt munkavégzés tekintetében.

22 és 6 óra közt ledolgozott munkaórák:

22-04 óráig: hét nap * 6 óra = 42 óra

22-05 óráig: tizenhárom nap * 7 óra = 91 óra

23-06 óráig: egy nap * 7 óra = 7 óra

42 óra + 91 óra + 7 óra = 140 óra

Éjszakai pótlékra jogosító időtartam: 140 óra

Elszámolás (21 munkanap / 168 óra), ha a munkavállaló havi alapbére 232 000 Ft, és az adott hónapban egyéb bérpótlékra nem jogosult.

Éjszakai pótlék a 140 órára: (232 000 / 174) * 15 % * 140 óra = 27 999 Ft

Havi bruttó bér: 232 000 Ft + 27 999 Ft = 259 999 Ft

Vasárnapi pótlék

Általánosságban elmondható, hogy vasárnapi munkavégzés esetén bérpótlék illeti meg a munkavállalót rendes és rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre egyaránt, ha őt a munkáltató munkavégzésre kötelezte. Vannak azonban olyan esetek is, amikor nem jár vasárnapi pótlék a munkavállalónak vasárnapi munkavégzés esetén, valamint olyan helyzetre is fel kell készülni, amikor 50% vasárnapi pótlék helyett 100% bérpótlékot kell fizetni részére. Tekintsük át részletesen a lehetséges körülményeket.

50% vasárnapi pótlék jár

50% vasárnapi pótlék illeti meg a munkavállalót vasárnap történő munkavégzésre akkor, ha a munkavállaló munkavégzésre kizárólag:

a több műszakos tevékenység keretében,

készenléti jellegű munkakörben, vagy

a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján

osztható be.

Több műszakos a munkáltató tevékenysége, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát.

Készenléti jellegű a munkakör, ha

a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy,

a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Készenléti jellegű munkakör esetén:

a teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 óra is lehet,

a felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet. 

A készenélti jellegű munkakör nem összekeverendő a készenléttel, illetve a készenlét időtartamával! Bővebben a „készenléti díj” címszó alatt kerül kifejtésre.

Kereskedelemről szóló törvény (Kertv.: 2005. évi CLXIV. törvény) 2. §-a szerint:

kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység;

kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység;

kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását. 

Nem jár vasárnapi pótlék

Nem jár vasárnapi pótlék a munkavállaló részére a vasárnapi munkavégzésért az alábbi esetekben:

rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál (pl.: habár a Kertv. hatálya alá tartozik, nem kizárólag ezen feltétel alapján kötelezi a munkáltató vasárnapi munkavégzésre a munkavállalót a bevásárlóközpontban található ruházati üzletben. Az itt foglalkoztatott munkavállalónak nem jár vasárnapi pótlék, mert a bevásárlóközpont vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül – Kúria BH 2013.225. sz. döntése),

az idényjellegű,

a megszakítás nélküli,

kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben;

társadalmi szükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén;

külföldön történő munkavégzés során.

Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

Idényjellegű a munkáltató tevékenysége, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

100% bérpótlék jár

Az alábbi esetekben jár a munkavállalónak 100% bérpótlék:

1. 50% vasárnapi pótlék + 50% rendkívüli munkavégzésre járó pótlék (továbbiakban: túlórapótlék) illeti meg a munkavállalót vasárnap történő munkavégzésre akkor, ha a munkavállaló munkavégzésre vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető, de részére vasárnapra rendkívüli munkaidőt rendelt el a munkáltató. Ez azt jelenti, hogy ha beosztás szerint nem dolgoz(hat)na a munkavállaló, ugyanakkor a munkáltató munkavégzésre kötelezi, a rendes alapbéren felül 50% vasárnapi pótlék + 50% túlórapótlék is megilleti a munkavállalót.

2. Munkaszüneti napi pótlékot – nem vasárnapi pótlékot – kell fizetni a munkavállalónak, ha vasárnapra eső munkaszüneti napon végez munkát (pl.: húsvét-, pünkösdvasárnap).

 Munkaszüneti napi pótlék

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 % bérpótlék illeti meg.

Rendes munkaidőben: ha a munkavállaló munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben végez munkát munkaszüneti napon, akkor a rendes munkabérén felül 100 % bérpótlék illeti meg.

Rendkívüli munkaidőben: ha a munkáltató munkaszüneti napon rendelt el rendkívüli munkavégzést, akkor a munkavállaló szintén jogosult egyrészt a rendes munkabérére + 200% bérpótlékra (100% munkaszüneti napi pótlék + 100% túlórapótlék).

Óra- vagy teljesítménybéren foglalkoztatottak: Ha általános munkarend szerinti munkanapra esik a munkaszüneti nap, és ezen a napon mentesül a munkavégzés alól az óra- vagy teljesítménybéren foglalkoztatott munkavállaló, akkor a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg.

 Például:

Ha az órabéren foglalkoztatott munkavállaló nem dolgozik húsvét egyik napján sem, akkor vasárnapra nem jár neki díjazás, azonban a hétfői napra távolléti díj illeti meg (nem bérpótlék jár részére!) – ugyanis a hétfő az általános munkarend szerint munkanapnak számít.

Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon szabadságon van, akkor távolléti díj illeti meg, részére munkaszüneti napi pótlék nem jár.

 Bérpótlék az alapbérben

Hasznos tudni és esetenként alkalmazni azt a lehetőséget, hogy a felek megállapíthatnak olyan mértékű alapbért, ami tartalmazza a műszak-, éjszakai-, munkaszüneti napi-, és a vasárnapi pótlékot (Mt. 145. § (1) bekezdés). Összegének megállapítására nincs konkrét rendelkezés, a kötelező legkisebb munkabéren felül az elmúlt időszak pótlékokkal számított átlagával, vagy az előreláthatóan pótlékra jogosító időszakok figyelembevételével érdemes kiszámítani.

Arra is lehetőség van, hogy bérpótlékot havi átalányban állapítsák meg (Mt. 145. § (2) bekezdés). A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával).

Készenléti díj

Készenlét az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a napi munkaidő beosztásán felüli időben, de meghatározott ideig munkavégzésre rendelkezésre állni köteles. A készenléti díj mértéke az alapbér 20%-a.

A készenlét nem összekeverendő a készenléti jellegű munkakörrel, a két fogalom csak formailag hasonlít egymáshoz, de alapvetően két teljesen különböző a jelentéstartalmuk.

1. Készenléti jellegű munkakörnél a munkáltató által meghatározott helyen tartózkodik a munkavállaló, csak a munkakör az általánosnál kevesebb igénybevétellel jár (például: portás).

2. Készenlét esetén annak időtartamát a munkáltató, a készenlét helyét a munkavállaló jogosult meghatározni, azonban figyelnie kell arra, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljon.

A készenlét időtartama alatt a munkavállaló ott tartózkodik, ahol épp szeretne, ez idő alatt nem végez munkát ezért alapbér nem illeti meg, viszont 20% készenléti díj jár részére. Viszont ha a munkáltató ez idő alatt elrendeli a munkavégzést, akkor már nem készenlétről, hanem rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről beszélünk, ezért a munkavállalót az erre vonatkozó díjazás illeti meg (alapbér + túlórapótlék).

Az Mt. 145. § (2) bekezdés szerint készenlét esetén a felek a munkaszerződésben a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Korlátozások készenlét esetén 

A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető, de 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás kizárólag

a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,

baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása,

a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

Az Mt. 112. § szerint a készenlét időtartama legfeljebb havi 168 óra lehet, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el, azonban a készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett (Mt. 104. § (5) bekezdés). 

Készenlét nem rendelhető el az alábbi esetekben (Mt. 113. §):

a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,

a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig (a gyermek 3-4 éves kora közt csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el),

a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

Ügyeleti díj

Ügyelet az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a napi munkaidő beosztásán felüli időben – a munkáltató által megjelölt helyen és ideig – munkavégzésre rendelkezésre állni köteles, mely idő alatt munkát nem végez. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát is bele kell számítani.

Az ügyeleti díj mértéke az alapbér 40 %-a, azonban, ha a munkáltató az ügyelet időtartama alatt elrendeli a munkavégzést, akkor már nem ügyeletről, hanem rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről beszélünk, ezért a munkavállalót az erre vonatkozó díjazás illeti meg. Ha ügyelet esetén a munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50% bérpótlék jár.

Az Mt. 145. § (2) bekezdés szerint ügyelet esetén is lehetőség van a munkaszerződésben olyan mértékű havi átalányt megállapítani, mely a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja. A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 136. § (3) bekezdés).

Rendkívüli munkavégzésért járó pótlék

A köznyelvben túlórapótlékként emlegetett rendkívüli munkavégzés esetén járó bérpótlék mértéke az alapbér 50 % -a. A rendkívüli munkavégzés kapcsán is többféle mértékű bérpótlékfizetésre kell felkészülni, hiszen nem mindegy, hogy munkanapon, pihenő vagy munkaszüneti napon lett-e elrendelve a rendkívüli munka, ezért tekintsük át részletesen a lehetőségeket.

50% bérpótlék jár

Az Mt. 143. § szerint a munkavállalónak 50% mértékű túlórapótlék jár:

a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben (pl.: 8-16 óráig van beosztva a dolgozó, de 8-18 óráig dolgozik – ekkor 2 órára túlórapótlék jár, amit mindig havonta számolunk el),

a munkaidőkereten felül (munkaidőkeret zárásakor történik az elszámolás) vagy

az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

Arra is van lehetőség, hogy a túlórapótlék helyett – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – a munkáltató szabadidőt biztosítson a munkavállalónak. Ez esetben a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, vagy a munkaidőkeret/elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A bérpótlék számítására emlékeztető

A havi alapbér számítási alapja: a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3) bekezdés).

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani (Mt. 139. §).

Példa – 50% pótlék:

Teljes munkaidős, általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló havi bruttó munkabére 300 000 Ft, adott hónapban a beosztástól eltérően, de beosztás szerinti munkanapon 5 órával többet dolgozott. Ekkor 5 órára számítjuk egyszer az alapbér arányos részét, másodszor pedig 5 óra túlmunkáért járó, 50 % mértékű pótlékot. 

Adott hónapban 22 munkanap volt / 176 óra.

1. alapbér az 5 órára: (300 000 / 176) * 5 óra = 8 523 Ft

2. túlmunka pótlék az 5 órára: (300 000 / 174) * 50 % * 5 óra = 4 310 Ft

Havi bruttó bér: 300 000 Ft + 8 523 Ft + 4 310 Ft = 312 833 Ft

 Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Radicsné Baranyi Krisztina és Kurunczi László

Szeged, 2023. november 14.

Forrás: internet

Forrás: internet