Magyarországon az uniós átlag egyharmada, 7,6 euró volt 2011-ben az egy órára jutó bér jellegű költségek összege, 2010-ben és 2009-ben 7,3, 2008-ban pedig 7,9 euró − derül ki az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból.

Forintban egy óra munkaidő bér jellegű költségei tavaly 2130 forint volt. 2010-ben 2020, 2009-ben 2040, 2008-ban pedig 2000 forintra rúgtak. Az EU 27 tagállamában a munkaadók bér jellegű költségei és juttatásai óránként 3,5 és 39,3 euró között alakultak tavaly, az átlag 23,1 euró volt. A 17 euró-övezeti tagállamban átlagosan 27,6 eurót fizettek óránként a munkáltatók dolgozóiknak.

 Az EU−27 államokban 2010-ben az átlag 22,5, a 17 tagú euró övezetben pedig 29,9 euró volt.

A legmagasabb bér jellegű költségekkel a belga munkaadók szembesülhettek 2011-ben, óránként 39,3 euróval. A rangsorban Svédország 39,1, Dánia 38,6, Franciaország 34,2, Luxemburg 33,7, Hollandia 31,1 és Németország 30,1 euróval következik. A legalacsonyabb bér jellegű költségeket Bulgáriában fizetik, 3,5 eurót, Romániában 4,2, Litvániában 5,5, Lettországban pedig 5,9 eurón Magyarországon az uniós átlag egyharmada, 7,6 euróra alakul az összeg,

Forrás: Internet (részlet)

A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek már csak 2,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, a nettó átlagkeresetek viszont stagnáltak az előző évihez képest márciusban, ami az inflációt figyelembe véve a reálbérek 5 százalékos csökkenését jelentette. Év eleje óta gyakorlatilag stagnál az alkalmazásban állók létszáma a legalább 5 fős vállalkozásoknál, miközben a közfoglalkoztatottak létszáma márciusban már 93 ezer főre emelkedett - derül ki a KSH friss jelentéséből.

+2,7% bruttó bér - 0% nettó bér emelkedés
2012 márciusban a nemzetgazdasági bruttó átlagbér 222 741 forint volt, mindössze 2,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Vagyis beigazolódott az a sejtésünk, hogy a februári kiugró bruttó béremelkedési adatokat a márciusi magasabb bázis "kiírja" majd. (2011 februárjában ugyanis épp különösen alacsony volt a bruttó átlagbér (202 650 forint), márciusban viszont már visszaemelkedett, 216 906 forintra). A 2,7 százalékos bruttó béremelkedés azonban a nettó bérek szintjén csak stagnálásra volt elég, így nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek megegyeztek a tavalyival. Az inflációt figyelembe véve (márciusban 5,5 százalékos volt a fogyasztói árindex) a nettó reálkeresetek 5,2%-kal voltak alacsonyabbak.

Összejöhet egy új reálbér-csökkenési rekord
Az év első három hónapjában a reálbérek változása -3,7 százalék volt. Tekintve, hogy idén az infláció még tovább emelkedhet az adóváltozások miatt, meglehet, hogy összejön a rendszerváltozás - illetve a Bokros-csomag - óta legnagyobb mértékű reálbércsökkenés. Utoljára 2007-ben volt a legnagyobb esés, éves szinten -4,8 százalék.

Munkaügyi előadó képzések május-június hónapban!

A képzés formája:               Csoportos képzés

Képzés helyszíne:                A jelentkezők számától függően

                                         Szolnok megyeiek részére Mezőtúron,

                                         Csongrád megyeiek részére Szentesen,  

                                         Baranya megyeiek részére Sombereken.

Képzés kezdési ideje:          A képzés legalább 10 fő jelentkező esetén indul.

Képzés óraszáma:                20 tanítási óra (1 tanítási óra= 45 perc)

Képzés díja:                        50 000 Ft+ÁFA/ fő

A programba való bekapcsolódás feltétele       Középfokú végzettség, illetve az, hogy a jelenleg ellátott, vagy a jövőben ellátni kívánt munkakör munkaügyi területen legyen.

A képzés témakörei: munkaügy, bérszámfejtés-tb, munkavédelem, informatika

A bizonyítvány jellege:        A képzésen való részvételről, sikeres házi vizsgát követően egyedi sorszámmal ellátott tanúsítványt adunk ki.

A Jelentkezés módja:       Jelentkezési lap kitöltésével, és eljuttatásával a Kurzus-Felnőttképző Bt-hez: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/B., This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it , Fax: 62/467-634. Jelentkezési lap kérhető a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it és az This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it e-mail címeken.

www.kontroport.hu            www.kurzusfelnottkepzo.hu

Ahogy nevéből is kitűnik, jellemzően a munkaszüneti napokon - ünnepnapokon - szünetel a munkavégzés és a munkaszüneti napon csak kivételes, illetve speciális esetekben lehet foglalkoztatni munkavállalót, melyről a Munka Törvénykönyve rendelkezik.

Munkaszüneti napok

Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Munkaszüneti napon történő foglalkoztatás lehetősége

Vannak olyan munkahelyek, ahol munkaszüneti napon is folyik a munka. Természetesen a törvény korlátozza, hogy mely esetekben, milyen jellegű munkahelyeknél lehet munkát végeztetni a munkavállalókkal. Ennek alapján munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható.

A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor. Ilyen munkakör például az egészségügyi szolgáltatók, mint kórházak, egészségügyi ügyelet, vagy akár a tűzoltóság, rendőrség, de említhetünk más, nem közszolgáltatást ellátó területeket is, mint például a vendéglátóipar.

Rendkívüli munkavégzés

A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el munkaszüneti napon. Ilyen kizárólag csak az alábbi esetekben fordulhat elő:

- a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

- baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében.

A rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző munkavállalót az alábbi díjazás illeti meg:

Havidíjas munkavállaló esetén A havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg.

Teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállaló esetén A munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül távolléti díja illeti meg.

Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót a fent említett munkaszüneti napra járó munkabéren felül meghatározott mértékű pótlék is megilleti.

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Közeledik az szja-bevallás határideje, így érdemes minél előbb hozzálátni az elkészítéshez aki még eddig nem tette meg!

Ha csak munkaviszonyból származó jövedelmünk volt 2011-ben, akkor egyszerű az idei bevallás elkészítése, hiszen csak a munkáltatónk által kiállított igazolásban szereplő adatokat kell feltüntetni. Ha másfajta jövedelmünk is volt tavaly (pl. ingatlan, ingóátruházás, értékpapír értékesítés) akkor a bevallás már bonyolultabb lehet.

10 pontban került összefoglalásra, hogy mire figyeljünk az SZJA bevallás elkészítésénél.

1. Mire figyeljünk a „söralátétes” bevallás során?

256 ezer adózónak nyílik lehetősége arra, hogy az adóhatóság készítse el az SZJA-bevallását. Erre akkor van lehetőség, ha kifizetőtől (Pl. munkaadótól, megbízótól, adószámmal rendelkező ingatlan bérbevevőtől) és ingó/ingatlan értékesítésből volt 2011-ben jövedelmünk (amiről február 15-ig már nyilatkozatot kellett tenni az adóhatóságnak). Fontos arra figyelni, hogy akik ezt választották, azoknak április 30-ig postázza az adóhatóság a bevallásukat, amit május 20-ig kell aláírva visszajuttatniuk. Eddig kell jelezni azt is, ha valamivel nem ért egyet az adózó.

2. Visszaigénylés – mikor kapjuk vissza?

Amennyiben az szja-bevallásunk szerint adótúlfizetésünk van, akkor visszaigényelhetjük a túlfizetés összegét. Érdemes fejben tartani, hogy az adóhatóságnak 30 napja van a túlfizetés visszautalásra a bevallás benyújtásának napjától. Késedelmes kiutalás esetén az adóhatóságnak késedelmi pótlékot kell fizetnie, mely a jegybanki alapkamat kétszeresének felel meg. Amennyiben mi fizetünk késedelmesen akkor az adózónak kell késedelmi pótlékkal növelten teljesíteni a befizetést. Fontos, hogy a késedelmi pótlékot külön számlaszámra kell utalni.

3. Mi történik, ha hibás az szja-bevallásunk?

Számszaki hiba esetén, amennyiben azt az adózó veszi észre, akkor lehetőség van önellenőrzésre, illetve május 20-ig javításra. Amennyiben a hibát az adóhatóság veszi észre, számítási hiba esetén legtöbbször meg lehet úszni egy felszólítással és csak javítanunk kell a hibát. Amennyiben azonban be nem vallott jövedelem derül ki a hivatal számára, vagy adóhiányról lehet beszélni, akkor már súlyosabb következmények is lehetnek (adóbírság, késedelmi pótlék és/vagy mulasztási bírság).

4. „Vaterás” értékesítés esetén mire figyeljünk?

Az utóbbi években elterjedt, hogy az ingóságaikat sokan online aukciós portálokon értékesítik. Jó tudni, hogy amennyiben az értékesítés üzletszerűnek minősül, akkor az adózási terhek jelentősen magasabbak lehetnek. Egyéb esetben a beszerzési érték (vételár) és az eladási ár különbözete számít jövedelemnek. Adót akkor kell fizetni, ha az ebből származó jövedelem meghaladja a 32 ezer forintot.

5. Hogyan csökkenthetjük a fizetendő árfolyamnyereség adót?

Amennyiben 2011-ben voltak tőzsdei tranzakcióink, például részvényt adtunk vagy vettünk, akkor az árfolyamnyereség után is személyi jövedelem adót kell fizetni és a befizetést a brókercég nem teszi meg helyettünk – szemben a bankbetétekkel – mivel a kamatadót a pénzintézet automatikusan levonja a számlánkról minden egyes kamat elszámolásakor. Sokan nem tudják, hogy a tőzsdei tranzakciókon elért nyereséget nem csak a veszteséggel lehet szembeállítani és ezáltal csökkenteni a fizetendő adót, hanem a kereskedéssel kapcsolatban felmerült költségekkel is. Ehhez össze kell gyűjteni minden olyan dokumentumot, ami a tranzakcióhoz kapcsolódó költségeket bizonyítja (pl. értékpapír számlavezetési díj, brókeri díj, stb.), mert ezzel csökkenteni lehet az adóalapot és a fizetendő adó összegét. Hasonló a helyzet ingatlan és ingóság értékesítése esetén is: az adót nekünk kell bevallani és megfizetni, és a bevétellel szemben bizonyos költségeket (Pl. megszerzésre fordított összeg, értéknövelő felújítás költsége, stb.) ebben az esetben is elszámolhatunk.

6.  Külföldön dolgoztam, kell adót fizetnem?
A külföldi munkavállalás terjedésével egyre gyakoribb kérdés, hogy mit tegyünk akkor, ha külföldön dolgoztunk és ott adót vontak le tőlünk. Fontos, hogy ebben az esetben mindig vizsgáljuk meg a kapcsolódó kettős adóztatásról szóló egyezményt, mert lehet, hogy csak magyar adófizetési kötelezettségünk keletkezett a jövedelmünk után, és a külföldön levont adót visszaigényelhetjük.

7.  Külföldi társaság/osztalék

Amennyiben külföldi társaságtól kaptunk osztalékjövedelmet, akkor mindig a kettős adóztatási egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni.

8. Lekéstük a május 20-i bevallási határidőt. Mit tegyünk?

Ebben az esetben sem érdemes pánikba esni, de minden ilyen helyzetben írni kell egy igazolási kérelmet, amiben megindokoljuk a mulasztás okát. Az esetek többségében az adóhatóság elfogadja ezt.

9. Meddig őrizzük a dokumentumokat?

Fontos figyelembe venni, hogy az elévülési időn belül (bevallás benyújtását követő 5 év) az adóhatóság bármikor ellenőrizheti az adózót. Tehát eddig az időpontig mindenképpen meg kell őrizni az adóbevallást és az annak alapját szolgáló bizonylatokat is.

10. Kik számíthatnak vizsgálatra?

Adóhatósági vizsgálatra bárki számíthat, de ha a bevallott összeg nagy része az egyéb jövedelem kategóriába tartozik, ott az adózó nagyobb rizikóval számolhat. A néhány évvel ezelőtt bevezetett vagyonosodási vizsgálatra még mindig van esély. Így például ha nagyobb értékű ingatlant, járművet vásárolunk, akkor nagyobb eséllyel számíthatunk vizsgálatra. Fontos, hogy egy ilyen vizsgálat esetén az adózó időben kérjen segítséget szakembertől.

Forrás: internet

Jogszabály is mérsékelte a munkaügyibírság-bevételeket

Tavaly az ellenőrzött vállalkozások 57 százalékánál találtak a felügyelők munkaügyi jogsértést, 82,8 százalékuknál pedig munkavédelmi mulasztásokat állapítottak meg − derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adataiból. A 21,9 ezer ellenőrzött munkáltató közül 12,6 ezernél tártak fel jogsértéseket, az érintett 200 ezer dolgozó 14 százaléka dolgozott feketén, harmaduk a vagyonvédelemben.

A hivatal 6434 esetben szabott ki bírságot, összesen csaknem 1,3 milliárd forint értékben, ami 2010-hez képest alacsonyabb összeget jelent. Idén ennél magasabb bírságbevétel várható, mivel hatályon kívül került az a jogszabály, amely több jogsértésnél első esetben mentesítette a kis- és közepes vállalkozásokat.

Munkavédelmi ellenőrzést 19,9 ezer munkáltatónál tartottak tavaly, szabálytalanságot közel 83 százalékuknál találtak. Annak ellenére, hogy 2011 augusztusában törölték a munkavédelmi feketelista adatbázisát, év végéig mégis sikerült 1204 vállalkozásnak bekerülnie különféle jogerőre emelkedett jogsértések után kiszabott bírság miatt.

A jövőben nem kötelező vizsgálni, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációra vonatkozó előírásokat, ez április 7-ig volt kötelező, azóta azonban hatályát vesztette az ezt lehetővé tevő rendelkezés - nyilatkozta  a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szóvivője. Január 1-jén lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a munkaügyi felügyelők ellenőrzéskor vizsgálják a munkáltatóknál az elvárt béremelés végrehajtását. Ha mulasztást találnak, akkor nem bírságolnak, de határozatot hoznak, és a cég elesik a költségvetési támogatásoktól (közbeszerzési pályázatokon való részvételtől már nem, április elején egy módosítással felpuhították a szankciókat. A munkáltatók-nak azért kellene a nettó bér szinten tartásáért a bruttó béreket megemelniük, mert a kormány 2012 januárjától teljesen megszüntette az adójóváírást, miközben többször megígérte, az új adórendszerrel "senki nem járhat rosszabbul". Megszületett az alacsony keresetűek nettó bérének megőrzéséről szóló jogszabály, azonban az érdekképviseletek tiltakozása után a kormány végül állami bérkompenzációról döntött, és az 5 százalékos béremelés feletti részt visszaadná azoknak a cégeknek. Most már azok a munkáltatók is kaphatnak kompenzációt, akik az 5 százalékos emelést sem tudják végrehajtani. Az NMH szóvivő nyilatkozata alapján úgy tűnik, az elvárt béremelés vizsgálódásra a jövőben már nem kerül sor, bár a munkaügyi ellenőrzésekről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályos szövegében az elvárt béremelés vizsgálata az ellenőrzési pontok között most is szerepel. Ugyanakkor épp a fent idézett, márciusi módosítás törölte el április 7-től a törvényből azt a részt, amely kimondta, "a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed (...) (az elvárt béremelés végrehajtásának - a szerk.) vizsgálatára is". Vagyis lehet vizsgálni, de már nem muszáj.

Forrás Internet (részlet)