VEZETŐI FELELŐSSÉG A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL

1. Ki minősül vezető tisztségviselőnek?

A vezető tisztségviselő az a személy, aki egy gazdasági társaság vezetését ellátja, és annak ügyvezetéséért felelős. Ez lehet például:

Kft.-ben az ügyvezető (Ptk. 3:196. §)
Rt.-ben az igazgatósági tagok vagy vezérigazgató (Ptk. 3:283. §)
Bt.-ben a beltag, ha ügyvezetést lát el (Ptk. 3:152. §)
2. A vezető tisztségviselő felelőssége a társaság felé

A vezető tisztségviselő a társasággal szemben úgy köteles eljárni, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható (gondossági elv) és a társaság érdekében kell cselekednie (lojalitási elv).

Polgári felelősség: A vezető szerződésszegéssel okozott kárért korlátlanul felel (Ptk. 3:24. §).
Szándékos károkozás esetén nem mentesülhet a felelősség alól.
3. A felelősség harmadik személyek felé

Alapvetően a társaság tartozik felelősséggel harmadik személyek felé, de kivételek vannak:
Ha az ügyvezető szándékosan kárt okoz, akkor közvetlenül is perelhető (Ptk. 6:519. §).
A csődeljárás és felszámolás során ha az ügyvezető felelős a fizetésképtelenség kialakulásáért, akár saját vagyonával is felelhet (Cstv. 33/A. §).
4. Kiknek a munkájáért felel az ügyvezető?

Az ügyvezető felel a társaság alkalmazottainak és egyéb közreműködőinek tevékenységéért, amennyiben azok a társaság nevében járnak el.
Ha egy alkalmazott kárt okoz harmadik személynek, az ügyvezető nem felel automatikusan, de vezetési mulasztás esetén őt is felelősségre vonhatják.
5. Mi az, amit csak egy ügyvezető tehet meg?

A társaság törvényes képviselete (Ptk. 3:29. §)
Az ügyvezetés stratégiai döntéseinek meghozatala
A társaság kötelezettségvállalásai (ha a társasági szerződés ezt előírja)
Nem ruházhatja át a felelősséget teljes egészében másra! (pl. alkalmazottakra)
6. Lehet-e a felelősséget csökkenteni?

Társasági szerződésben bizonyos esetekben korlátozható a felelősség.
Biztosítás vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása.
Megfelelő döntési dokumentáció (ha az ügyvezető bizonyítani tudja, hogy kellő gondossággal járt el, csökkentheti a felelősségét).
Külső szakértők bevonása (ha egy ügyvezető szakértői vélemény alapján jár el, az enyhítő körülmény lehet).
7. Büntetőjogi felelősség

A vezető tisztségviselőt büntetőjogi felelősség is terhelheti, például:

Csődbűncselekmény (Btk. 404. §) – Ha az ügyvezető szándékosan rossz döntésekkel csődbe viszi a céget.
Költségvetési csalás (Btk. 396. §) – Adócsalás, ÁFA-csalás.
Hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §) – Ha a cég működése során valótlan dokumentumokat használ.
Környezetkárosítás (Btk. 242. §) – Ha a cég szennyezi a környezetet és ezt az ügyvezető tudja, de nem tesz ellene.
8. Mikor tilthatják el az ügyvezetőt?

Ha társaságvezetési szabályokat sért és ennek következtében a cég adótartozást vagy egyéb kötelezettséget halmoz fel (Cégeljárási tv. 9/B. §).
Ha csődeljárásban vagy felszámolásban megállapítják a felelősségét.
Ha büntetőeljárásban elítélik olyan bűncselekmény miatt, amely összeférhetetlenné teszi a vezetői szerepkörrel.
9. Mi az az adóregisztrációs akadály?

Ha egy személy már vezetett egy céget, amely jelentős köztartozást hagyott maga után, az új cége nem kaphat adószámot (Art. 24/A. §).
Ha egy ügyvezetőt eltiltanak, nem tölthet be vezető pozíciót új cégnél.
A foglalkoztatásért való felelősség az ügyvezetők számára különösen fontos terület, mivel számos jogszabályi követelménynek kell megfelelniük, és többféle jogi következménnyel kell számolniuk, ha a munkajogi és adózási szabályokat megsértik.

1. Az ügyvezető felelőssége a foglalkoztatásért

Az ügyvezető felelős a társaság foglalkoztatási tevékenységének törvényességéért, amely magában foglalja:

A munkajogi előírások betartását (Munka Törvénykönyve – Mt.),
Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket (Art., Tbj.),
A munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások teljesítését (Mvt.),
A bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek teljesítését.
Ha az ügyvezető elmulasztja ezen kötelezettségeket, személyesen is felelősségre vonható.

2. A munkaviszonnyal kapcsolatos felelősség

Az Mt. alapján az ügyvezetőnek biztosítania kell, hogy:

A munkaszerződések jogszerűek legyenek – pl. minden munkavállaló írásban kapjon szerződést, amely tartalmazza az alapvető feltételeket (Mt. 42. §).
A munkaidő-nyilvántartás pontos legyen – a munkáltató köteles nyilvántartani a munkaidőt (Mt. 134. §).
A munkabér pontosan és időben történő kifizetése – késedelmes vagy elmaradt bérfizetés munkaügyi bírságot és akár kártérítési felelősséget is maga után vonhat (Mt. 157. §).
A foglalkoztatás feltételei megfeleljenek a jogszabályoknak – pl. rendkívüli munkaidő szabályai, pihenőidő biztosítása (Mt. 99–110. §).
A munkavállalók bejelentése megtörténjen – a be nem jelentett foglalkoztatás (feketemunka) súlyos szankciókkal járhat (Art. 1. §, 231. §).
3. A járulék- és adófizetési kötelezettségek

Az ügyvezető köteles biztosítani, hogy a munkavállalók után minden jogszabályban előírt közterhet befizessenek, különösen:

Társadalombiztosítási járulékok (Tbj. 2020. évi CXXII. tv.)
Szociális hozzájárulási adó (Szocho tv.)
Szakképzési hozzájárulás és egyéb foglalkoztatási hozzájárulások
Ha az ügyvezető nem gondoskodik ezek megfizetéséről, személyesen felelősségre vonható és akár saját vagyonával is felelhet a hátralékokért (Art. 202. §).

4. Munkavédelmi és munkaegészségügyi felelősség

Az ügyvezető felelős a munkavédelem megszervezéséért és betartásáért:

Biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkakörülményeket (Mvt. 2. §),
Gondoskodnia kell az előírt munkavédelmi oktatásokról (Mvt. 55. §),
Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése kötelező (Mvt. 64. §).
Ha a munkáltató súlyosan megsérti a munkavédelmi előírásokat, az munkavédelmi bírsághoz vagy akár büntetőjogi felelősséghez is vezethet.

5. A harmadik személyek felé fennálló felelősség

Ha egy munkavállaló harmadik személynek kárt okoz a munkaviszonyával összefüggésben, akkor:

Elsődlegesen a munkáltató felel (Mt. 166. §).
Ha az ügyvezető szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el, akkor személyes kártérítési felelőssége is megállapítható.
6. A jogkövetkezmények és szankciók

6.1. Munkaügyi és munkavédelmi bírságok

Munkaügyi szabálytalanságok esetén 30 000 Ft-tól akár 20 millió Ft-ig terjedő bírság szabható ki (Munkaügyi ellenőrzési tv. 8. §).
Munkavédelmi jogsértés esetén a bírság összege súlyos esetben szintén több millió forint lehet (Mvt. 82. §).
Feketemunka esetén az adóhatóság komoly szankciókat szabhat ki, és akár a cég működését is felfüggesztheti.
6.2. Büntetőjogi felelősség

Súlyosabb esetekben büntetőjogi felelősség is felmerülhet, például:

Szándékos járulék- vagy bérnemfizetés esetén költségvetési csalás (Btk. 396. §).
Ha a munkavédelmi előírások megszegése súlyos balesetet vagy halált okoz, az akár foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésnek minősülhet (Btk. 165. §).
7. Hogyan csökkenthető az ügyvezető felelőssége?

Megfelelő belső szabályzatok kialakítása – pl. munkaügyi nyilvántartások, munkaidő-kezelő rendszerek.
Külső szakértők bevonása – pl. könyvelők, munkaügyi és munkavédelmi tanácsadók.
Munkavédelmi és munkaügyi oktatások rendszeres biztosítása.
Biztosítások megkötése – pl. vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás.
Belső ellenőrzések végzése – a hibák időben történő feltárása és kijavítása érdekében.
Összegzés

Az ügyvezető a foglalkoztatás során polgári jogi, munkajogi, adójogi és büntetőjogi felelősséggel is tartozhat.

A legnagyobb kockázatok:

Be nem jelentett munkavállalók alkalmazása (feketemunka)
Bér- és járulékfizetési kötelezettségek elmulasztása
Munkaügyi és munkavédelmi szabályok megsértése
A munkavállalók által okozott károk, amelyért felelősséget kell vállalni
A felelősség csökkenthető megfelelő adminisztrációval, belső ellenőrzésekkel és szakértők bevonásával.

Az ügyvezetőnek tudatosan kell kezelnie a foglalkoztatási jogi és pénzügyi kockázatokat, hogy elkerülje a személyes jogkövetkezményeket.

Szeged 2025 03.03.

Összeállította a Kontroport munkacsoportja és Kurunczi László ügyvezető

Forrás: saját és internet