Munkaviszonyban – nyugdíj mellett

Mindannyiunk tudatába beépült, elfogadtuk, hogy a saját jogú nyugdíjas, Mt. szerint foglalkoztatott munkavállalókat 2018.12.31-el ki kellett jelenteni a munkaviszonyból, le kellett zárni a TB kiskönyvet, a bérükből 2019. január 01-től kizárólag Szja-t vonunk, ami után már nem jogosultak a 0,5%-os nyugdíj emelésre, továbbá a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az új szabályozás látszólag egyszerűnek tűnik, mégis előfordulnak helyzetek, amikor elbizonytalanodunk.

 Ki minősül nyugdíjasnak?

Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. törvény), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával

öregségi nyugdíjban (a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is);
a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban,
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül.

Mi a teendő év közben nyugdíjassá váló munkavállaló esetén?

2018. 07. 26-tól nem kötelező megszüntetni a munkaviszonyt öregségi nyugdíj igénylése esetében. Ki kell jelenteni őt a munkaviszonyból, a T1041-es nyomtatványon. A TB kiskönyvét ez esetben is le kell zárni, mert kikerül a biztosítás alól, továbbá attól a naptól kizárólag Szja levonási és fizetési kötelezettség keletkezik a foglalkoztatással kapcsolatban. Munkaszerződést természetesen nem módosít önmagában a nyugdíjassá válás, illetve kilépő papírokat sem kell részére készíteni, hiszen állományban marad.

Hogy kezeljük az újonnan belépő nyugdíjas munkavállalót?

Attól függetlenül, hogy a biztosítotti körből kikerült a munkavállaló, minden más, Mt. szerinti szabályozás éppúgy vonatkozik rá, mint bármely másik dolgozóra.

Munkaszerződést kell kötni vele, minden dokumentumot az előírt határidőig át kell adni neki, (tájékoztató, munkaköri leírás, stb.) munkaidő nyilvántartást kell vezetni, továbbá szabadság is jár részére.

Honnan tud a NAV a nyugdíjas dolgozóról?

T1041 nyomtatvány hiányában felmerülhet a kérdés, mivel a NAV ennek beadásából tudja pontosan követni a biztosítási kötelezettség létrejöttét, módosítását és lezárását. A nyugdíjas munkavállaló biztosítotti körből való kikerülése viszont az ő esetében sem mentesíti a munkáltatót járulékbevallás beadási kötelezettség alól, tehát a 08-as nyomtatványon továbbra is szerepeltetni szükséges a munkavállalót.

Mit tegyünk, ha beteg lesz a nyugdíjas munkavállaló?

A munkáltató által fizetett, 15 munkanapra járó betegszabadság természetesen jár a nyugdíjas munkavállaló részére is, mivel azonban táppénzre nem jogosult, tekintettel a biztosítási jogviszonya hiányára, jelenlét jogcíme a betegszabadság lejártát követően „Igazolt, nem fizetett”-re változik. Egészségügyi ellátást a saját jogú nyugdíjas jogon kap.

Baleseti táppénz jár részére?

2019.01.01-től a nyugdíjas mint munkavállaló semmilyen tb ellátásra nem jogosult, így baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre sem.

Változtathatunk az ügyvezető jogviszonyán?

Semmi akadálya, hiszen a törvény sehol nem tiltja azt. A cégjogi kérdést rendezve, tehát társasági szerződés módosítást követően, az ügyvezető feladatait az eddigi esetleges megbízási jogviszony helyett (ami által társas vállalkozónak minősült) minden további nélkül elláthatja munkaviszonyban.

Változás 2020. július 01-től

2020. Július 1-től már minden jogviszonyban dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség (pl. megbízási jogviszony). 2020. 06.30-ig csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket csak a 15 százalékos szja terheli.

(forrás: internet - részlet)

Forrás: internet