MUNKAVÉGZÉS HŐSÉGBEN

 Amikor az országos tisztifőorvos elrendeli a hőségriasztást, egyénileg és intézményesen fokozott védekezésre van szükség.

A munkáltató fő feladata biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Az egyéni védekezés keretében elsősorban az a fontos, hogy a legmelegebb órákban, 11 és 15 óra között lehetőleg senki ne tartózkodjon a tűző napon, és kerülje a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását, viszont mindenki ügyeljen a fokozott folyadékpótlásra.

Az egyéni védekezés mellett a hőségnapokon a jogszabályok a munkáltatókat is rendkívüli intézkedésekre kötelezik.

A részletes szabályokat a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza.

Az optimális hőmérséklet megállapításáról külön jogszabály rendelkezik, amely a munkavégzés négy kategóriáját különbözteti meg:

szellemi munkavégzés;
könnyű fizikai munka;
közepesen nehéz fizikai munka;
és nehéz fizikai munka.
Előírja, hogy a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbe iktatni a melegnek vagy minősülő munkahelyeken.

A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint:

az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása nem minősül adóköteles bevételnek [Szja tv. 4. § (2a) bekezdés];
a védőeszközök, egészségvédelmi eszközök kötelező juttatása adómentes nem pénzbeli juttatásnak minősül, amely után sem a munkavállalót, sem a munkáltatót nem terheli adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont].
A kötelező intézkedések keretében a melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére kötelező védőitalként igény szerint, de legalább fél óránként 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet (amely lehet palackozott víz, ballonos víz, ásványvíz), vagy ilyen hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes italt biztosítani. Az ital cukortartalma, ha nem mesterséges édesítőszerrel ízesített, legfeljebb 4 súlyszázalék lehet. A védőital juttatása előírás szerint a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet, úgy, hogy elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni.

Fontos azonban, hogy amennyiben a juttatás nem felel meg a védőital jogszabály által meghatározott követelményeinek, azaz például energiaital, gyümölcslé, kávé stb., vagy ha a juttatás fagylalt, jégkrém, más hűtött élelmiszer, úgy az nem adómentes, hanem a Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontjának első fordulata értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely esetben a juttatót a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyijövedelemadó- és 13 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. § (1) bekezdésének k) pontja

alapján az  italt terhelő előzetesen felszámított adó nem vonható le. Mivel a védőital is italnak minősül, és az Áfa tv. a védőital tekintetében nem tartalmaz mentesítő szabályt az adólevonási tilalom alól, a védőitalt terhelő általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba, még abban az esetben sem, ha a védőital juttatására jogszabályi rendelkezés alapján kerül sor. A védőitallal kapcsolatos áfa elszámolása során figyelemmel kell lenni továbbá az Áfa tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontjára is, amely szerint az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek is. Ennek megfelelően a védőital juttatásával kapcsolatban felmerült járulékos költségeket (például vízadagoló automata bérleti díja, műanyag poharak díja) terhelő általános forgalmi adó sem helyezhető levonásba.

Amennyiben a munkavállalóknak juttatott védőital jogszabályi kötelezésen alapul, akkor a védőital költsége anyagjellegű ráfordításként számolható el. Ha viszont a munkavállalóknak juttatott védőital nem jogszabályi kötelezésen alapul, akkor a védőital költségét személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.

Összeállította a Kontroport Kft.  munkacsoportja

Szeged, 2024.07.05.

Forrás: INTERNET