MUNKAÜGYI SZEMLE FONTOSSÁGÁRÓL 2025 SZEPTEMBER
MUNKAÜGYI SZEMLE FONTOSSÁGÁRÓL 2025 SZEPTEMBER
Miért fontos a Munkaügyi szemle? (helyszíni, ágazati, telephelyi) munkaügyi szaktanácsadás)
A munkaügyi átvilágítás célja az adott cég munkajogi szempontú teljes körű ellenőrzése, annak érdekében, hogy a hatósági ellenőrzés előtt felismerésre kerüljenek a munkajogi előírások nem megfelelő alkalmazásával kapcsolatos mulasztások, kijavíthatóvá váljanak a hibák, korrigálhatóak legyenek az esetleges hiányosságok, melyekkel biztosítható a munkaügyi hatósági ellenőrzésre való hatékony felkészülés. A szemle fő célja a rendezett munkaügyi kapcsolatok megtartása, a szabályos foglalkoztatás elérése és fenntartása. A szankciók elkerülése a pályázatok, támogatások megtartásának alapfeltétele. A jelenlegi helyzetben a gazdaságos létszám és bérgazdálkodás fontos része a költséggazdálkodásnak.
Munkaügyi szemle, felmérés
Munkaügyi átvilágítás felmérő részében a jelenlegi helyzet feltárása történik meg, a tényleges munkaidő, dokumentált munkaidő, túlmunka, szabadság, pihenőnap elszámolás, bérezés vizsgálatával.
Bevezettek munkaidőkeretet és kihasználják a keret adta lehetőségeket?
A munkavállalói létszám elegendő az általános munkák és a csúcsmunkák időszakában?
A bérszabályzat, a vezetői utasítás, a munkaügyi szabályzat naprakész, az ágazatok ismerik, betartják ezeket a belső utasításokat?
Alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottakat, mezőgazdasági idénymunkásokat az előírások szerint?
Ezekre a kérdésekre adunk használható, gyakorlatban alkalmazható válaszokat.
Munkaügyi átvilágítás gyakorlati része a munkaterületeken.
A munkaidő, munkaerő gazdaságos felhasználására teszünk javaslatokat a telephelyeken, munkaterületeken, a beosztott vezetők és az irányításuk alá tartozó munkavállalók munkaköreinek gyakorlati elemzésével.
Készüljünk együtt az ellenőrzésekre a támogatások megtartására!
2025. SZEPTEMBER 15-TŐL VÁRJUK A HELYSZÍNI MUNKAÜGYI KONZULTÁCIÓKRA AZ IDŐPONT JAVASLATOKAT. E-mail: info@kontroport.hu, tel: Kurunczi László ügyvezető +36 70 938 87 67
Elkerülhetők a munkaügyi bírságok, illetve a 2025.01.01-től bevezetett szociális feltételesség szabályainak is megfelelhet a cég.
A szociális feltételesség rendszerében azok a gazdálkodók, akik részesülnek a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott, terület- és állatalapú támogatásokból, és vétenek bizonyos foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok ellen, szankciókkal sújthatók.
Az európai uniós előírások alapján 19 foglalkoztatási, 82 munkavédelmi, valamint 7 egyéb előírás került súly, mérték és tartósság szerint besorolásra. Az ezeknek való meg nem felelést a Nemzeti Kifizető Ügynökség (NKÜ) szankcionálhatja.
Fontos, hogy e rendeletet először a 2025. évben benyújtott egységes kérelmekre indult eljárásokban kell alkalmazni, azzal, hogy 2025. január 1. és 2025. december 31. között megvalósult meg nem felelések esetében a Kedvezményezetteket az NKÜ azok megállapításáról tájékoztatja, de a jogkövetkezményeket nem alkalmazza. Fontos azonban hozzátenni azt is, hogy az ismétlődési szabályok miatt már most fontos az előírások betartása!
2026. január 01-től élesednek a nem megfelelés esetén történő támogatás csökkentések!
A szemle feltárja az Önök vállalkozásában azokat a kritikus munkaügyi-foglalkoztatási problémákat, amelyek egy ellenőrzés során kritikusak lehetnek, és esetleg bírság megfizetését vonnának maguk után. A Foglalkoztatási Felügyeleti Ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a foglalkoztatóra nézve kötelezéseket, feladatokat ír elő.
A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok betartása mindenkor a foglalkoztató első számú vezetőjének a feladata!
Foglalkoztatás Felügyeleti ellenőrzések 2025. I. negyedévi tapasztalatai
1. Főbb ellenőrzési adatok
2025. március 31. napjáig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság országosan összesen 3 760 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (14 122 fő) 51 %-át érintették.
2. Tipikus jogsértések
A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzési célpontok kiválasztása során a hatóságok valamennyi ágazat ellenőrzése estén arra törekednek, hogy valóban olyan munkahelyeket vonjanak ellenőrzés alá, ahol a munkavállalók jogait megsértik a foglalkoztatók.
2.1. Feketefoglalkoztatás
Az első negyedéves ellenőrzési tapasztalatok szerint a feketefoglalkoztatás aránya a 2024. év hasonló időszakához képest csökkent, az ellenőrzött munkavállalók 12,65 %-át (1 786 fő) érintette (2024. I. negyedév: 12,98 %, 2019 fő)
A legjellemzőbb szabálytalanság továbbra is a munkaviszonyban és az egyszerűsített foglalkoztatásban egyaránt fellelhető bejelentés elmulasztása.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók továbbra is az adminisztrációs hibára vagy könyvelői mulasztásra illetve a „próbamunkára” hivatkoznak.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentések elmulasztása a közterhek befizetésének tudatos elkerülésére, illetve az időbeli korlátok kijátszására irányul. Az egyszerűsített foglakoztatás bejelentésének elmaradása gyakran köthető figyelmetlenséghez, rossz gyakorlathoz vagy könyvelői mulasztáshoz is.
Többször előforduló jogsértés a részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás mellett, azonban ennek a jogsértésnek a bizonyítása nehézségekbe ütközhet, mert az érintett munkavállalók félnek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, ezért a hatóságnak egyéb bizonyítékokat is szükséges beszereznie, hogy feltárja a jogsértést.
Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, akik nem akarnak feketén foglalkoztatni, elsődlegesnek tartják a bejelentést, mert az a céljuk, hogy a munkavállaló miharabb elkezdje a munkát. A munkaszerződések írásba foglalását ezért későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy megfeledkeznek az írásba foglalásról.
Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a tartózkodási vagy munkavállalási engedély hiányával, engedélyben megjelölt munkavégzési helytől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatással, vagy lejárt, érvénytelen engedéllyel vagy nem megfelelő adóhatósági bejelentéssel valósult meg.
2.2. Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés
A munkaidővel kapcsolatos jogsértések 2025. első negyedévében legnagyobb létszámban a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a vagyonvédelem és a kereskedelem területén dolgozókat érintette, de a többi ágazatban is előfordult.
A munkaidő-beosztás hiányával (1 014 fő) és a munkaidőkerettel (519 fő) kapcsolatos szabálytalanságok érintik a legnagyobb munkavállalói létszámot a munkaidővel kapcsolatos jogsértések közül.
Ezek a jogsértések általában a jogszabályismeret hiányára vezethetőek vissza, mert például a foglalkoztató nem ismeri az Mt. rendelkezésit, mint például azt, hogy a munkaidő-beosztást írásban kell közölni a munkavállalókkal, éppen ezért úgy gondolják, hogy elegendő, ha a felek szóban egymás között megbeszélik a következő heti munkaidő-beosztást.
Munkaidőkeretet érintő jogsértések esetében a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli meghatározásának elmaradása a legjellemzőbb. A foglalkoztatók sok esetben nem tudják, mit jelent a munkaidőkeret, valamint az annak alkalmazására vonatkozó szabályokat sem ismerik teljes körűen.
2.3. Munkaidő-nyilvántartás
A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok 2025. március 31-ig 1 451 főt érintettek.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok leginkább a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a kereskedelem és az építőipar területén dolgozó munkavállalókat érintették.
Ezzel a magatartással több más jogsértést is leplez(het)nek a foglalkoztatók. Így például a részmunkaidőre bejelentett munkavállalók teljes munkaidős foglalkoztatását vagy a pótlékfizetési kötelezettségüket játsszák ki, mivel nyilvántartás hiányában ezek már csak nehezen ellenőrizhetőek.
A munkáltatók így közvetetten a munkavállalók alapvető jogait sértik meg, hiszen a munkaidő-nyilvántartás nélkülözhetetlen a pontos bérszámfejtésnél.
2.4. Munkabér
A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1 154 fő). Ágazati megoszlás tekintetében a legnagyobb érintett létszám a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a feldolgozóipar, illetve az „egyéb ágazatok” területén fordult elő.
Ezek közül a legtöbb esetben a munkabér elszámolásra („bérjegyzék”), illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése fordult elő.
Több alkalommal állapította meg a hatóság, hogy a munkabérről adott elszámolás, bérjegyzék nem az előírásoknak megfelelően készült el, mert abból nem lehetett megállapítani, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak.
Másik tipikus szabálytalanság, hogy a bérjegyzékek nem alkalmasak az elszámolás helyességének ellenőrzésére, mivel az azokon szereplő adatok eltérnek az annak alapjául szolgáló munkaidő-nyilvántartásokon vezetettektől.
A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása sok esetben a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak bérszámfejtési hibák, illetve a foglalkoztató szándékos szabálytalan magatartása is oka lehet ennek.
2.5. Egyéb szabálytalanságok
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolás kiadásával, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolással kapcsolatos szabálytalanságok az idei első negyedévben 595 főt érintettek.
Számos munkáltató felesleges adminisztrációt lát az igazolás kiadásával kapcsolatban, így nem fordítanak kellő figyelmet a vonatkozó szabályok betartására, de az is előfordult, hogy szándékosan tartották vissza a kilépő dokumentumok átadását, korlátozva ezzel a munkavállalók további munkához jutását, vagy akadályozva a munkavállalókat abban, hogy regisztrált álláskeresővé válhassanak.
Az igazolás kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg a munkavállalóktól, ezért, ha a munkáltató ez ügyben nem jogkövető, úgy a hatóság minden esetben kötelezi az igazolás kiadására, valamint az elszámolás teljesítésére.
Szabadsággal kapcsolatos jogsértések: a szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok leggyakoribb esetei, hogy
• a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint,
• a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.
A szabadságra vonatkozó szabályok foglalkoztató általi betartásának ellenőrzése összetett feladat, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabály szerint kiadják a munkavállalókat megillető szabadságokat, és csak a helyszíni ellenőrzés során felvett tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt.
A szabadság kiadása, illetőleg annak ellenőrzése azért lényeges, mivel a foglalkoztatott a szabadság alatt tud regenerálódni, pihenni, ami az elvégzett munkájára is lényegesen kihat.
Ágazati megosztásban vizsgálva a szabadsággal összefüggő jogsértések a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (44 fő), és a kereskedelem (34 fő) területén érintettek jelentősebb munkavállalói létszámot. készpénzben történő kifizetéséről.
2.6 Döntések
2025. március 31-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen
- 615 db munkaügyi bírságot szabott ki, összesen 1 003 410 740 Ft összegben,
- 513 db kötelezés intézkedéssel járó figyelmeztetés határozatot kiadmányozott,
- 1 002 db szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozatot hozott,
- 50 db tételes munkaügyi bírságot szabott ki – külföldi munkavállalók jogsértő foglalkoztatásával kapcsolatban - 534 563 940 Ft összegben.
Mezőgazdaságra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok
Az ellenőrzések 1,6 %-a (59 db) a mezőgazdaság területén működő munkáltatókat érintette, velük szemben összesen 34 intézkedés történt és 7 db munkaügyi bírság kiszabására került sor 5 850 000 Ft összegben. Az ellenőrzött 194 munkavállalóból 120 főt érintett valamilyen szabálytalanság, ebből a feketén foglalkoztatott munkavállalók 23 főt tettek ki.
Az ágazatban jelen vannak az alkalmi munka keretében foglalkoztatók és a nagyobb volumenű mezőgazdasági termelésre berendezkedett – nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató - vállalkozások is. Itt jellemző leginkább az atipikus foglalkoztatás (többnyire egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunka).
A mezőgazdaság területén működő vállalkozások a feketefoglalkoztatás mellett számos alkalommal sértik meg a munkaidővel, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos előírásokat, de előfordul munkabérrel, illetve a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolás kiadásával kapcsolatos jogsértés is.
Készüljünk együtt az ellenőrzésekre a támogatások megtartására!
2025. SZEPTEMBER 15-TŐL VÁRJUK A HELYSZÍNI MUNKAÜGYI KONZULTÁCIÓKRA AZ IDŐPONT JAVASLATOKAT. E-mail: info@kontroport.hu, tel: Kurunczi László ügyvezető +36 70 938 87 67
A MUNKAÜGYI SZEMLÉKKEL KAPCSOLATBAN VÁRHATÓ MÉG „SZUPERAJÁNLAT” RÉSZÜNKRŐL, MELY KEDVEZŐ KÖLTSÉGGEL IS JÁRHAT A TÖBB ÉVE SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ PARTNEREINK RÉSZÉRE. EGYEZTETÉS TELEFONON IS.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2025. augusztus 28.
Forrás: SAJÁT ÉS INTERNET