MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK ELSŐ NEGYEDÉVES TAPASZTALATAI

A járványügyi veszélyhelyzet megszűnte után partnereink jelzései alapján újra megkezdődtek a helyszíni munkaügyi ellenőrzések. A 2020. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatokat gyűjtöttük össze a COVID19 járvány tükrében:

A helyszíni ellenőrzések száma csökkent (az első negyedéves ellenőrzések mindössze 19 %-a történt 2020. márciusban, melyek döntő többsége március első-két hetében került lefolytatásra)
Elsődleges volt a munkaügyi hatóság által már megkezdett ellenőrzések, eljárások befejezésére irányuló tevékenység. A folyamatban lévő ellenőrzések eredményes lezárásához írásban kérték a hatóság munkatársai a munkáltatók nyilatkozatát, a munkaügyi iratok elektronikus úton való megküldését. A járványhelyzet megszűnte után továbbra is a helyszíni ellenőrzés után elektronikus kapcsolattartás a jellemző.
Feketén foglalkoztatott munkavállalók

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,49 %-át tette k. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya 2011. évtől számítva 2020. I. negyedévben volt a legmagasabb. Ez a magas arány már az előzőekben ismertetett veszélyhelyzettel összefüggő okokra is visszavezethető.

A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatói hivatkozások közül még mindig az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka”, és az „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek.

A próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól. Pozitív tapasztalat viszont, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra legalább egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a legális foglalkoztatás biztosított.

Munkaidővel kapcsolatos jogsértések

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 4 909 főt érintettek 2020. I negyedévben, ami jelentős növekedés a 2019. március 31-ig mért 3 437 fővel szemben. Ennek oka, hogy a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok száma jelentősen megugrott. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését is (munkabér, szabadidő).

Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1 263) hasonló 2019. első negyedévihez (1 333 fő).

Ezek közül a legjelentősebb a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Több esetben megállapítást nyert, hogy a munkabérről adott elszámolás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem volt megállapítható, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. A bérjegyzék kiadásának hiánya súlyosabb visszaéléseket rejthet akár a bejelentés nélküli foglalkoztatás egyik „biztos előjele” is lehet.

2020. évtől tovább növekedett a minimálbér és garantált bérminimum összege a 367/2019. (XII.30.) Korm. rendelet értelmében, így a munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrizte a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Az ilyen jellegű jogsértéssel érintett munkavállalók száma tovább csökkent (2019. március 31-ig 58 fő; 2020. március 31-ig: 44 fő), ami tovább erősíti az elmúlt évek tapasztalatát, mely szerint a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

Szabadsággal kapcsolatos jogsértések

Nőtt a 2019. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma is (588 főről, 880 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.

Hatósági döntések

2020. első negyedévben 998 esetben szabtak ki az elsőfokú munkaügyi hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 171 105 000 Ft összegben. A munkaügyi bírságok száma növekedett, a figyelmeztetések száma gyakorlatilag eltűnt, ami annak tudható be, hogy a törvényi szabályozás szerint a munkaviszony bejelentésének elmulasztása 2018. január 1. napjától kezdve ismét kötelező munkaügyi bírságot von maga után. A munkaügyi bírságok túlnyomó többsége feketefoglalkoztatás miatt került kiszabásra.

Összegzés

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 13,49 %-át tette ki (2 465 fő).
Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya a vizsgált időszakot figyelembe véve 2011-től kezdve 2020. I. negyedévben volt a legmagasabb.
Összességében megállapítható, hogy a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve csak a mezőgazdaságban és a gépiparban csökkent, az összes többi ágazatban nőtt.
A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.
A feltárt szabálytalanságok magas aránya az ellenőrzések eredményességét mutatja, ami azt jelzi, hogy a munkaügyi ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait, tehát hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2020.09.22.

Forrás: internet