Munkaügyi ellenőrzések 2019. I. negyedévi tapasztalatai

Munkaügyi ellenőrzések 2019. I. negyedévi tapasztalatai.

 A cégek 60, a dolgozóknak pedig 51 százalékánál talált a hatóság munkaügyi hiányosságokat 2019. I. negyedévében.

Március végéig a munkaügyi hatóság összesen 5 887 munkáltatót ellenőrzött, akiknél összesen 22 880 dolgozó munkakörülményeit is vizsgálták, 3 507 cégnél és 11 776 munkavállalónál találtak munkaügyi jogsértéseket. A vizsgált dolgozók 10,15 százaléka feketén volt foglalkoztatva, azaz 10-ből egy ellenőrzött dolgozó feketén dolgozik. A szektorokat vizsgálva az építőiparban a vizsgáltak 26,8 százaléka nem volt bejelentve.

A mezőgazdaságban a dolgozók 16,83 százalékánál nem találtak megfelelő dokumentumokat a hatóságok, a vendéglátásban 12 százalék, a személy- és vagyonvédelemi ágazatban 11,1 százalék, a kereskedelemben 8,93 százalék, míg a feldolgozóiparban 2,93 százalék, a gépiparban pedig 1,82 százalékos volt az arány.

Legnagyobb szabálytalanság a dolgozó bejelentésének elmulasztása. Nem mentesít a bírság alól a „próbamunkára” hivatkozás, ez nem létező jogintézmény! Gyakori a munkáltatók részéről az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus kifogás, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket.

Munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok

A vizsgált 22 880 dolgozóból 3 437 főt érintettek a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések.

A munkaidő-nyilvántartás hiányával leginkább a feldolgozóipar, a kereskedelem és vendéglátás területén találkozott a munkaügyi hatóság. Az építőiparban gyakran nem is vezetnek ilyen dokumentációt, a kereskedelmi és a feldolgozóipari szektorban pedig a hiányos (avagy hamis) nyilvántartás a jellemző – olvasható a munkaügyi ellenőrzésről szóló összefoglalóban.

Munkabérrel kapcsolatos jogsértések

Továbbra is sokan érintettek a munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel, ami jellemzően a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegését, illetve a munkabér határidőn túli kifizetését jelenti.

Még mindig jellemző az, hogy az elbocsátott vagy felmondott munkaadóknak nem adják oda időben a igazolásokat, így pedig elmarad az elszámolás is. Az is előfordult, hogy a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem adta ki a kilépő igazolásokat. A hatóság szerint olyan esettel is találkozni, amikor annyira megromlik a dolgozó és a cég viszonya, hogy a vállalkozás szándékosan – és persze jogszerűtlenül – tartja vissza az igazolásokat.

A minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzők, ahogy a szabadságok szabályos kiadásának gyakorlata is jelentősen javult.

 A munkaügyi hatóság által kiszabott bírságok

A szabálytalanságok miatt összesen 911 vállalkozással szemben szabtak ki összesen valamivel 157 millió forint feletti bírságot – ebből az építőiparra közel 60 millió, a kereskedelemre 15,76 millió, a vendéglátásra 14,8 millió, a feldolgozó- és gépiparra 13,2 millió, a nyomozási és biztonsági tevékenységre 10,11 millió, a mezőgazdaságra pedig 9,54 millió jutott.

 Összességében 580 esetben került sor szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozat kiadására, illetve 1269 szabálytalanságot megállapító határozat készült.

Forrás: internet

Forrás: internet