Tisztelt Partnereink! Az Önök kérdései, problémái alapján állítottuk össze aktuális hírlevelünket az EFO-ról. Folytatom a helyszíni munkaügyi szemléket, időpon-javaslakokat 08.05-09. és 08.21-29. időszakra várom. Inkább mi találjuk meg közösen a hibákat, mint a hatóság.
továbbFontos az első félév zárásakor az időarányos szabadságok, a túlmunkaórák, esetleg le nem dolgozott órák, pihenőnapok időarányos kiadása szempontjából elemezni a munkaidő keretet és a szükséges korrekciókat elvégezni. Szerződéses partnereink részére az elemzésekhez segítséget nyújtunk.
továbbIdén június 21-én lesz az utolsó tanítási nap, ezt követően diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon. A munka világával való ismerkedést részben anyagi megfontolás, részben a szakmai gyakorlatszerzés iránti érdeklődés határozza meg. A diákok többsége nem fizet szja-t a 25 év alatti fiatalok kedvezményének köszönhetően. Ugyanakkor nem árt figyelni, hogy milyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás, mert az eltérő formákhoz különféle adózási kötelezettségek társulnak, melyek jelentős hatással vannak a nettó jövedelem alakulására. Az szja-kedvezmény a foglalkoztatótól származó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelemre érvényesíthető. A kedvezménynek köszönhetően idén havi 576 601 forintnyi jövedelem tulajdonképpen mentesül az adó alól, ami akár 86 490 forint ...
továbbA Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, és a munkájára vonatkozó szabályokat, előírásokat, utasításokat és szokásokat betartani, valamint úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló kártérítési felelősségének alapvető szabályai a munkaviszony csaknem valamennyi területét befolyásolják. A 2012. évi I. törvény (Mt.) úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya során a munkáltatónak kárt okoz, akkor köteles azt a kárt megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelősségét akkor lehet megállapítani, ha -a károkozás idején a felek között munkaviszony áll fenn; -munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés – azaz a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott ...
továbbA CÉGVEZETÉS FIGYELMÉBE, TISZTELT ÜGYVEZETÉS! A MÁR RENDSZERESEN MEGSZERVEZÉSRE KERÜLŐ MUNKAÜGYES KURZUS JELENTKEZÉSI HATÁRIDEJE MÁJUS 17 PÉNTEK. EZÚTON IS KÖSZÖNJÜK A JELENTKEZÉSEKET ÉS AZ ÉRDEKLŐDÉST A SZAKAPARÁTUSI KÉPZÉSSEL KAPCSOLATBAN!
továbbMUNKAÜGYI KURZUS 2024 MÁJUS 17. MÓDOSÍTOTT JELENTKEZÉSSEL MUNKAÜGYI KURZUS 2024 – MUNKAÜGYI, BÉR, TB, HR. MUNKATÁRSAK RÉSZÉRE A gyakorlatban felmerülő munkaügyi, bér, tb, HR. feladatok, problémák bemutatásával, megoldási lehetőségeivel a szakapparátusi munkát szeretnénk segíteni. A kurzus tematikája: Munkaügyi alapismeretek a szakapparátus gyakorlati tevékenységéhez a 2023. és 2024. évi változásokkal egységes szerkezetben. A munkarendre, a munkaidőre, a pihenőidőre, a munkaidő-keretre, a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok A pihenőidők meghatározása, munkaközi szünet, pihenőnap, szabadságok kiadása, kezelése. A rendkívüli munkavégzés feltétételei és ellenértéke, a munkaidőkeret hatásos működtetése. A munka díjazására vonatkozó szabályok. A munkajogi felelősség, ...
továbbA gyakorlatban felmerülő munkaügyi, bér, tb, Hr. feladatok, problémák bemutatásával, megoldási lehetőségeivel a szakapparátusi munkát szeretnénk segíteni.
továbbA dolgozók motiválásában, a teljesítmény és az elkötelezettség növelésében a pénzügyi ösztönzők jelentős szerepet játszanak. Ugyanakkor a vállalatok folyamatosan és eredményesen dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a munkavállalók elégedettségét, és a leendő munkaerő bevonzását. A versenyképes fizetés általában meghatározó tényező a munkavállalók számára, a pénzügyi ösztönzők – a fizetésemelés, a teljesítménybónusz, cafeteria, – azonban egyre kevésbé egyeduralkodók a tartós motiváció elősegítésében. Nem pénzbeli motivációs eszközök Elismerés, megbecsülés, visszajelzésA valódi elismerés és megbecsülés erős motivációs tényezőként szolgál, amelyek érvényesítik a munkavállalók hozzájárulását, és megerősítik a szervezeten belüli hovatartozás ...
továbbA munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) meghatározza, hogy az év mely napjai minősülnek munkaszüneti napnak. Eszerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. [Mt. 102. § (1) bek.]. Az Mt. szerint munkaszüneti napra rendes munkaidő csupán a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben; az idényjellegű, illetve megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál; a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés során; valamint külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be ...
továbbA szerződött partnereink figyelmét időről időre felhívjuk a szabályos foglalkoztatás fontosságára, a szerződésünkben rögzített munkaügyi átvilágítás és szemle közös megtartására. Ezen anyagunk a színlelt szerződés tárgykörében a munkaszerződés és a megbízási szerződés összevetésébe nyújt betekintést
továbbA kormány kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is – hangsúlyozta pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A munkavállalók minél erőteljesebb védelme érdekében a legfőbb cél a prevenció, tehát a munkahelyi balesetek megelőzése, amivel érdemben csökkenthetők a munkahelyi kockázatok. A munkavállalók egészségének és jogszerű foglalkoztatásának elősegítése miatt ezért érdemben emelkednek a munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti szabálytalanságok bírságtételei 2024. március elsejétől – jelezte a tárca. A munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalóként a duplájára, azaz 100 ezer forintra emelkedik, a felső határ a jelenlegi tízszeresére, 100 millió forintra nő. Munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, ...
továbbMegjelent a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmány, ami a tavalyi év január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot mutatja be. Ez alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40,4 ezer munkavállalót. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az ellenőrzések számában növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában pedig csökkenés tapasztalható, utóbbiak aránya 72 százalékról 67 százalékra csökkent. Így a szabálykövető munkáltatók száma pedig 28 százalékról 33 százalékra emelkedett - derül ki a tanulmányból. Az összegzés ...
továbbNyugdíj előtt álló munkavállalónak a felmondás oka háromféle csoportba sorolható: a munkáltató működésével, a munkavállaló magatartásával, továbbá a munkavállaló képességével összefüggő ok). A védett kor miatt azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 66. §-a az alábbi garanciális szabályokat tartalmazza: (4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. (5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból ...
tovább1.KÖTELEZŐ ORVOSI VIZSGÁLAT ELTÖRLÉSE – TÖRVÉNYERŐRE EMELKEDETT December 12-én este a képviselők többsége megszavazta a hazai versenyképesség erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosítását. Ennek keretében törvényerőre emelkedett a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat eltörlése. „A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” címmel körülbelül egy hónappal ezelőtt benyújtott salátatörvény a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentésére hivatkozik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat megszüntetésekor. A törvény értelmében „(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy) d) az ...
továbbTISZTELT SZERZŐDÖTT PARTNEREINK KÉSZÜLJÜNK EGYÜTT 2024-RE, HOGY MEGFELELJEN CÉGÜK A FOGLALKOZTATÁSI-MUNKAÜGYI FELTÉTELEKNEK, VALAMINT A GAZDASÁGOS MUNKAERŐ FELHASZNÁLÁS ÉRDEK-RENDSZERÉNEK. KÉREM SEGÍTSÉK MUNKÁNKAT AZZAL, HOGY A LEVELÜNK MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÖNÖK RÉSZÉRŐL ALÁÍRT PÉLDÁNYÁNAK VISSZAKÜLDÉSÉVEL JELZIK KÖZÖS MUNKÁNK MEGERŐSÍTÉSÉT A KÖVETKEZŐ ÉVRE. A 2023. ÉVRE VONATKOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK CSAK JANUÁR 04.-IG ÉRVÉNYESEK, AZ ÚJ 2024 ÉVES SZERZŐDÉS 2024 JANUÁR 05.-TŐL, AZ ÚJ BEJELENTKEZÉSI JELSZÓ, A SZÁMLA, VALAMINT EGY HITELESÍTETT PÉLDÁNY ELKÜLDÉSÉVEL LÉP ÉLETBE. Fontos: azok a partnerek, akik 2023. december 31-ig visszaküldik az aláírt szerződést, kedvező áron tudják igénybe venni 2024. évben is szolgáltatásainkat. AZ ALÁÍRT SZERZŐDÉST E-MAILBEN ...
továbbMegjelent a 508/2023. (XI.20.) Korm. rendelet a minimálbér és garantált bérminimum szabályairól. A bértételek 2023. december 01-től alkalmazandók! A rendelet értelmében: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb bruttó összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 61 340 forint, napibér alkalmazása esetén 12 270 forint, órabér alkalmazása esetén 1 534 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bruttó bérminimum („szakmunkás minimálbér”) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. ...
továbbA bérpótlékokkal kapcsolatos előírások alkalmazása több esetben okoz problémát a szakemberek számára is, ezért állítottuk össze a cikkünket. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 139 – 145 §-ig foglalkozik a bérpótlékok fogalmával, mértékével és számításával, miszerint bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót. Bérpótlék számítása A havi alapbér és a bérpótlék számítási alapja eltér egymástól, ami főképp a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre járó bérpótlék kiszámításakor lehet zavaró, ezért alapvető szót ejteni róla. A havi alapbér számítási alapja: a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti ...
továbbA MUNKÁLTATÓI SZABÁLYZATRÓL. A gyakorlatban egyre több munkáltató rendelkezik a szervezetét, működését, bérezési politikáját rögzítő munkáltatói szabályzattal. A munkáltatói szabályzat egy sajátos dokumentum, amely egyre fontosabb „hézagkitöltő” szerepet tölt be a munkaviszonyok során. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) meghatározza, hogy mik a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, amely közé a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottság kötelező határozata tartozik. Külön nevesíti azonban az Mt. az ún. munkáltatói szabályzatot, amely bár nem tartozik szigorúan véve a munkajogi jogforrások közé, az adott munkáltató vonatkozásában mégis kiemelt jelentőséggel bír, ún. puha jognak tekintendő. Az Mt. 17. ...
tovább