Munkaidő keret: mit jelent és miért hasznos?
A munkaidő-szervezés egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban foglalkoztatni a munkavállalókat. Egyre több cég foglalkoztatja az alkalmazottait munkaidőkeret alapján.
A munkaidőkeret fogalma
A munka törvénykönyve szerint az általános munkarend hétfőtől péntekig tart, napi 8 órában. A munkaidőkeret ezzel szemben a munkavállaló által ledolgozandó munkaidőt jelenti, megadott időegységre vonatkozóan. Tehát a ledolgozott munkaidőt nem napokra vonatkozóan figyeljük, hanem egy hosszabb időszakon belül.
A munkaidőkeret szabályai és tartama
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan bevezetheti, módosíthatja, vagy eltörölheti, vagyis nem kell a munkavállaló beleegyezését kérnie, viszont a változásokról kötelessége tájékoztatni.
A munkaidő keret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, minimális időkeret nincsen meghatározva, praktikus a cég működéséhez igazítani.
Kivételek természetesen itt is vannak:
-Fiatal (18 év alatti) munkavállaló esetén maximum 1 hét lehet, ezáltal az ő esetében az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó, heti pihenőidőt rugalmasan alakítható szabályok nem alkalmazhatóak.
6 hónap vagy 26 hét lehet:
a megszakítás nélküli,
a több műszakos, valamint
az idényjellegű tevékenység keretében,
a készenléti jellegű, továbbá
az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (légiutas-kísérő, -földi kiszolgálását végző, közúti személyszállító, árufuvarozó, vasúton, kikötőben dolgozó munkavállaló, stb.) foglalkoztatott munkavállaló esetében.
Maximum 36 hónap lehet kollektív szerződés rendelkezése szerint, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
A keret meghatározása többféleképpen is lehetséges. Konkrét naptári napokban is megjelölhető a kezdő és a befejező időpont (pl.: 2020. április 01. napjától 2020. június 30. napjáig). Ugyanígy megfelel az az általános meghatározás is havi munkaidő keret esetében, hogy a munkaidő keret a naptári hónappal azonos.
A munkaidőkeret számítása
A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. A számításhoz 3 adatra van szükségünk: napi munkaidő, munkaidőkeret tartama, és az adott hónap munkanapjainak száma.
Példa: 2 havi munkaidőkeretben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozott munkaórái 2020. március hónapban 184 óra, áprilisban 152 óra. Márciusban 22 munkanap van, ami teljes munkaidős esetén 176 munkaórát jelent, áprilisban pedig 20 munkanap, 160 órával. 176+160=336 óra
Március hónapban nem számoljuk el a „túlórát”, csak a keret zárásakor, jelen esetben április hónap végén összesítünk.
Márciusban ledolgozott 184 óra + februári 152 óra = 336 óra. Mivel összességében nem léptük túl az általános munkarend szerint, 2 hónapra számított óraszámot, így hiába dolgozott márciusban 8 órával többet a munkavállaló, az április 8 órával kevesebb munkavégzéssel összességében az óraszám kiegyenlítésre került, így nem kell túlmunkára járó pótlékot fizetni részére.
Fontos megjegyezni, hogy a többi bérpótlék kifizetését nem érinti a munkaidőkeret, tehát az esetleges készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, éjszakai-, vasárnapi pótlékot mindig az adott hónapban kell kifizetni a dolgozó részére.
Mi számít túlórának?
Túlmunka pótlék jár a rendkívüli munkavégzés idejére munkaidőkeret esetén is. Két esetben illeti meg a munkavállalót:
-a munkaidőkeret leteltét követő elszámolás során több ledolgozott órája van a munkavállalónak, mint a keretben meghatározott,
-vagy adott munkanapon a beosztástól eltérő óraszámot dolgozott (14-20 óráig szólt a beosztása, de 22-ig dolgozott).
A munkaidőkeret lehetőséget nyújt a munkáltatónak, hogy a lehető leghatékonyabban ossza be a munkavállalói idejét, és ezzel elősegítse a hatékony bérfelhasználást .
forrás: internet
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2020. március 13.
Forrás: internet