MUNKAIDŐ KERET KITERJESZTÉSE BÉRTÁMOGATÁS HELYETT AZ IPARBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGBAN
Miért érdemes a meghosszabbított munkaidő keretet alkalmazni bértámogatás helyett?
Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása minden gazdasági szektorban alkalmazható.
A munka törvénykönyve szerint az általános munkarend hétfőtől péntekig tart, napi 8 órában. A munkaidőkeret ezzel szemben a munkavállaló által ledolgozandó munkaidőt jelenti, megadott időegységre vonatkozóan. Tehát a ledolgozott munkaidőt nem napokra vonatkozóan figyeljük, hanem egy hosszabb időszakon belül.
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan bevezetheti, módosíthatja, vagy eltörölheti, vagyis nem kell a munkavállaló beleegyezését kérnie, viszont a változásokról kötelessége tájékoztatni.
A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. A számításhoz 3 adatra van szükségünk: napi munkaidő, munkaidőkeret tartama, és az adott hónap munkanapjainak száma.
Fontos megjegyezni, hogy a túlórapótlékon kívül a többi bérpótlék kifizetését nem érinti a munkaidőkeret, tehát az esetleges készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, éjszakai-, vasárnapi pótlékot mindig az adott hónapban kell kifizetni a dolgozó részére.
Túlmunka pótlék jár a rendkívüli munkavégzés idejére munkaidőkeret esetén is. Két esetben illeti meg a munkavállalót:
-a munkaidőkeret leteltét követő elszámolás során több ledolgozott órája van a munkavállalónak, mint a keretben meghatározott,
-vagy adott munkanapon a beosztástól eltérő óraszámot dolgozott (14-20 óráig szólt a beosztása, de 22-ig dolgozott).
A munkaidőkeret lehetőséget nyújt a munkáltatónak, hogy a lehető leghatékonyabban ossza be a munkavállalói munkaidejét, és ezzel elősegítse a hatékony munkaidő és bérfelhasználást, valamint megoldást nyújt a járványügyi veszélyhelyzetből adódó foglalkoztatási nehézségre.
Amennyiben a kilépéskor a munkavállalónak van kifizetett, de a munkáltató által még be nem osztott munkaideje, akkor valóban visszafizetési kötelezettsége keletkezhet a munkavállalónak, ugyanakkor ez az eddigiekben sem volt másként, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendelt el.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy amennyiben a munkaviszony nem a munkavállaló ’hibájából’ szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, például a munkavállalót egy szervezeti átalakítás, létszámcsökkentés keretében küldik el, vagy a munkavállaló a munkakör betöltésére egészségügyi okból alkalmatlanná válik, akkor a munkavállalónak nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége.
A munkavállalók teljes körű tájékoztatása érdekében javasoljuk, hogy a bérlap mellett a munkavállalók kapjanak olyan havi kimutatást, amely alapján pontosan követhető lenne számukra a munkaidőszámlájuk egyenlege, így a munkavállalók hónapról hónapra követni tudnák például, hogy hány munkaóra került részükre a munkaidőkeretből beosztásra, még hány óra osztható be, mennyi volt az adott hónaphoz tartozó, de be nem osztott (úgymond „tovább-vitt”) munkaidő, mennyi az adott hónaphoz és mennyi a munkaidőkeret egészébe tartozó pihenőnapok száma, ebből mennyi került beosztásra és mennyi a „tovább-vitt” pihenőnap, stb.
A munkaidőkeret bevezetésével a munkavállaló nem esik el munkabérétől azon időszakban, amikor nem dolgozik. Ellenkezőleg, a munkáltatók a munkaidőkeret teljes tartama alatt – így azon időszakban is, amikor a munkavállalót nem osztják be munkavégzésre – kötelesek a munkavállaló számára alapbért fizetni, a le nem dolgozott órákat a kiterjesztett munkaidő keret időtartama alatt kell a munkáltatónak ledolgoztatnia.
A bértámogatás esetében 3 hónapi nem keletkezhet túlórája a munkavállalónak, ha mégis keletkezik akkor az állami támogatást megvonják. A támogatási időszakot követő 4. hónapban már 8 órában kell foglalkoztatni az érintett munkavállalókat és a munkáltatót létszámtartási kötelezettség terheli. Ezek a kötelezettségek jelentősen befolyásolják a munkáltató döntési lehetőségeit, ha mégsem oldódik meg a járványügyi vészhelyzet működési nehézség.
A tapasztalatok szerint elsősorban az idegenforgalom és a nem-élelmiszer kiskereskedelem területén dolgozó ügyfelek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után. A gyárak és termelési üzletágak esetében azonban nem jellemző ez a fajta válságkezelés, itt inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a korábbi általános 6 hónappal szemben immár 2 évre lehet kiterjeszteni a munkaidőkeretet, lehetővé téve a túlórák és lecsúsztatott munkaidők hosszabb távú elszámolását. Ez nagyban jellemző a szezonálisabb tevékenységekre, ahol holtszezonban kevesebb a munka, főszezonban viszont jellemzően túlórára van szükség.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Szeged, 2020.05.21.
Forrás: internet
Forrás: internet