MINIMÁLBÉR VAGY GARANTÁLT BÉRMINIMUM?
2025. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott minimálbéres munkavállaló minimálbére havi összege 290 800, a hetibére 66 860, napibére 13 380, órabére 1 672 forint lesz
A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben garantált bérminimum a havibér 348 800 forintra, hetibér 80 190, a napibér 16 040, az órabér 2 005 forint. Részmunkaidő esetén mindkét esetben a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökken a havi, heti és napi bértétel.
2025-ben még marad a kettős minimálbérrendszer
Jogos hát a kérdés: ki jogosult a magasabb garantált bérminimumra?
Mit jelent a minimálbér?
A kötelező legkisebb munkabér – közismert nevén a minimálbér – az az összeg, amit egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak minimálisan meg kell kapnia. Ezt az összeget képzettségre, végzettségre, korra tekintet nélkül kell alkalmazni.
Ki jogosult a garantált bérminimumra?
A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra az jogosult, aki az alábbi két feltételnek együttesen megfelel:
-a munkavállaló rendelkezzen középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, és
-az adott munkakör betöltése a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség meglétéhez legyen kötve.
Bár a garantált bérminimumot gyakran nevezik „diplomás minimálbérnek” is, láthatjuk, hogy nem csak felsőfokú végzettséget igénylő munkakör esetén jár.
A garantált bérminimumra való jogosultsághoz mindkét feltételnek meg kell felelni. Hiába rendelkezik valaki középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, ha olyan munkakört tölt be, amelyhez ez a végzettség nem elvárás. Ilyen esetben nem kötelező részére a magasabb összegű garantált bérminimumot fizetni.
Honnan tudhatjuk, hogy egy munkakörhöz szükséges-e középfokú végzettség?
Felmerül a kérdés, hogy ki írja elő, hogy egy adott munkakör középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez van-e kötve?
Erre a kérdésre általános válasz nehezen adható. Sem a Munka Törvénykönyve, sem a kormány minimálbért és garantált bérminimumot szabályozó rendelete nem szabályozza e kérdést. Természetesen válasz ettől még létezik, ami a következő:
Egy adott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja valamilyen más jogszabály. Például az ipar, kereskedelem, szociális szolgáltatások vagy egészségügy területéhez tartozó számos tevékenység esetén jogszabály határozza meg a szükséges képesítést.
A jogszabályon kívül a munkakör betöltését középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez kötheti valamely munkaviszonyra vonatkozó további szabály is, például kollektív szerződés.
Maga a munkáltató is jogosult arra, hogy egy adott munkakör betöltését végzettséghez vagy szakképzettséghez kösse. Ez megtörténhet például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, de kifejezett előírás hiányában az adott munkakör esetén a munkáltató által követett gyakorlatot is figyelembe kell venni.
Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. 12. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel, mely szerint az egyenlő, illetve az egyenlő értékűként elismert munka díjazásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, és a munka egyenlő értéke meghatározásának egyik kritériuma a szükséges szakképzettség (BH2012.47.). Nem lehet tehát a munkavállalónak arra hivatkoznia, hogy pusztán az általa végzett munka súlya okán magasabb bérre jogosult, ha nincsen megfelelő végzettsége, szakképzettsége.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja és Kurunczi László ügyvezető.
Szeged, 2024. december02.
Forrás: internet
Forrás: internet