ISMÉT A MUNKAIDŐ KERET FONTOSSÁGÁRÓL

Az évvégi munkaidőkeret-zárás előtt érdemes áttekinteni az érvényben lévő alapvető szabályozást.

 A munkaidőkeretről általánosságban.

A Munka Törvénykönyvének rendelkezései szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret szabályai alkalmazásával a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállaló munkaidejét egy a munkáltató által előre meghatározott - adott időszakra egyenlőtlenül is beoszthassa. Ezen intézmény például lehetőséget a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalóját hat egymást követő nap is munkavégzésre kötelezhesse. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során a munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a távollét tartamát, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. Ez annyit tesz, hogy az adott munkaidőkeretben a munkavállalónak ugyanannyi lesz a ledolgozandó munkaideje, mint az általános munkarendben (hétfőtől péntekig, a teljes munkaidőt egyenlően beosztva) dolgozó munkavállalónak, azonban a heti munkaidőt a munkaidőkeret átlagában kell teljesítenie. A munkaidő meghatározásánál vagy nem számítjuk a szabadságra, keresőképtelenségre stb. eső munkaidőt, vagy úgy számítjuk, mintha azt a munkavállaló ledolgozta volna. 

 A speciális szabályok.

Az Mt. szabályai meghatároznak bizonyos törvényi korlátozásokat, melyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásakor kötelezően be kell tartaniuk. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

Munkaidőkeret alkalmazásakor is érvényesek a munkaidő beosztására vonatkozó általános szabályok. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet, a napi tizenkét órát azonban nem haladhatja meg. A heti munkaidő tartama legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. Munkaidőkeret esetén egyenlőtlenül is elosztható a munkaidő, tehát nem kell feltétlenül napi 8 órát dolgozni, illetve hétfőtől-péntekig dolgozni, akár a szombat is minősíthető rendes munkanapnak. A heti 48 órás korlát is túlléphető, ha más heteken kompenzálják. A heti pihenőnapok is eshetnek hétköznapokra, azonban havonta legalább egyszer vasárnapra kell esnie a pihenőnapnak, ez alól akkor van csak kivétel, ha kifejezetten szombat-vasárnapra részmunkaidőben foglalkoztatnak valakit. Kevesen tudják, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű munkáknál nem kötelező az sem, hogy hat munkanap után legyen egy pihenőnap.

A munkaidőkeret tartama az Mt. szerint alapesetben négy hónap 16 hét. Legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (polgári repülésben, kikötőkben, közúti és vasúti személyszállításban dolgozók stb.) foglalkoztatott munkavállaló esetében. Kollektív szerződés alapján legfeljebb 36 havi munkaidő keret rendelhető el.  A  104/2020 (IV.10.) kormányrendeletben foglaltak alapján 2020. június 30. napjáig a járványügyi veszélyhelyzet miatt legfeljebb 24 havi munkaidő keretet rendelhetett el a munkáltató.

A rendelet hatályba lépését megelőzően kihirdetett munkaidő keretet legfeljebb 24 hónapra meghosszabbíthatta munkáltató. A veszélyhelyzet alatt elrendelt munkaidő keret a veszélyhelyzet megszűnése után is érvényben marad.

Mi történik, ha megszűnik a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt? Ilyenkor az viseli a kockázatot, akinek az érdekkörében a munkaviszony megszűnt. A munkabért az általános munkarend és a teljesített munkaidő alapján kell elszámolni.

 A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt.

 • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

 • a határozott idő lejártával,

• a munkáltató Mt. 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő alatt vagy a határozott idejű munkaviszony felmondásával),

• a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,

• a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást) szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

• a határozott idő lejártával,

• a munkáltató Mt. 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (részletesen ld. fent),

• a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,

 • a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást) szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

• a munkavállaló felmondásával,

• a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,

• a munkáltató Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, mely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi),

 • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,

• a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

A munkaidő keret bevezetésének folyamata:

a) a tevékenységhez legjobban igazodó munkaidőkeret(ek) azonosítása;

b) munkaszerződések, tájékoztatók, munkaköri leírások, belső szabályzatok, munkaidő beosztások, munkaidő nyilvántartások átdolgozása, aktualizálása a munkaidő keret alkalmazásának megfelelően;

c) bevezetéshez kapcsolódó munkaügyi dokumentumok előkészítése;

d) munkaidőkeretet működtető személyek kijelölése, oktatása;

e) bérelszámolást végzők felkészítése;

f) munkaidőkeret munkavállalók felé kommunikálása.  

A munkaidőkeret bevezetéséhez segítséget nyújtunk személyes tanácsadással, minta dokumentumokkal, helyszíni konzultációval, középvezetői, bérelszámolói képzéssel.

 

Szeged 2020-12.02.                                                        KONTROPORT KFT. MUNKACSOPORTJA

 

Kurunczi László munkaügyi szaktanácsadó

 

Forrás: saját