HÚSVÉTRA MUNKASZÜNETI NAPI MUNKAVÉGZÉS ÉS ELSZÁMOLÁSA

2023. április 6.

Munkaszüneti napon rendes munkaidő keretében kizárólag az alábbi esetekben lehet munkát végezni:

-a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

-ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor (Mt. 101.§)

-ha a tevékenység igénybevételére baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. -az idényjellegű tevékenység keretében -megszakítás nélküli tevékenység keretében

Milyen szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik?

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik (és ugyanígy, húsvét- és pünkösdvasárnap) a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni! (Mt. 102.§ (4))

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el.

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalékbérpótlék illeti meg. Ezen bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is.

A munkaszüneti nap egybeesik-e a naptári nappal?

Fontos tisztázni, mettől meddig tart a munkaszüneti nap. Az Mt. szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. E szabály megfelelően irányadó a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot mindenképp munkaszüneti napnak kell tekinteni. (Mt. 87.§ (2))

Ki végezhet munkát munkaszüneti napon?

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben kizárólag az alábbi esetekben lehet munkát végezni:

-a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

Többet kell-e dolgozni a munkaidőkeretben?

NEM! Ha a munkavállalót munkaidőkeretben foglalkoztatják, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaidőben be is osztható munkaszüneti napon, a teljesítendő munkaidő nem növekszik meg, ugyanannyit kell ledolgoznia a munkaidőkeretben, mintha általános munkarendben foglalkoztatnák. (Mt. 93.§ (2))

Lehet-e „túlórázni” munkaszüneti napon?

Rendkívüli munkaidő (túlóra) csak két esetben rendelhető el munkaszüneti napra:

Ha a munkavállaló ezen a napon egyébként is foglalkoztatható (vagyis rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, idényjellegű tevékenység, megszakítás nélküli tevékenység stb. keretében).

Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Ebben az esetben nincs korlát, annak is elrendelhető rendkívüli munkaidő, aki egyébként rendes munkaidőben ezen a napon nem dolgozhatna. (Mt. 108.§ (3))

Milyen díjazás jár a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti napon végzett munkáért száz százalék bérpótlék jár. Ugyancsak száz százalék bérpótlék jár, ha a munkavégzés húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történik. A munkavállalót ilyenkor külön vasárnapi pótlék nem illeti meg. A munkaszüneti napi pótlék akkor is jár, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végez munkát, ilyen esetben megilleti a rendes munkaidőre járó munkabére, a munkaszüneti napra járó száz százalék bérpótlék és ezen felül további száz százalék pótlék a rendkívüli munkaidő után. A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett. Munkaszüneti napi munkavégzés esetében munkaszüneti napnak tekintendő a naptári nap, illetve ezen belül a 7 és 22 óra közötti munkavégzés. (Mt. 140.§ (2))

Kell-e távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a havibéres munkavállaló részére nem kell távolléti díjat számfejteni. A havi munkabér ugyanis átalányjellegű kifizetés, amely attól függetlenül jár, hány munkanap van az adott hónapban.

Más a helyzet, ha a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérrel fizetik ki. Ebben az esetben, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, csökken a teljesítendő munkaidő, ennek kompenzálására a napi munkaidőre távolléti díjat kell fizetni. Ha az óra- vagy teljesítménybérrel fizetett munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon keresőképtelen, és nem részesül táppénzben vagy baleseti táppénzben, nem betegszabadságra járó díjazásra, hanem a távolléti díjának 70 %-ára jogosult. (Mt. 146.§ 3) (d), 4))

2023. 04.07. nagypéntek: ha rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, munkabérén felül 100% munkaszüneti napi pótlékra jogosult, ha nem dolgozott, akkor távolléti díjra.

2023.04.09. húsvét vasárnap: ha rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, munkabérén felül 100% munkaszüneti napi pótlékra jogosult, ha nem dolgozott, akkor távolléti díjra nem jogosult.

2023. 04.10. húsvét hétfő: ha rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, munkabérén felül 100% munkaszüneti napi pótlékra jogosult, ha nem dolgozott, akkor távolléti díjra.

Szeged, 2022. 04.05. Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja és Kurunczi László ügyvezető

Forrás: saját

HÚSVÉTRA MUNKASZÜNETI NAPI MUNKAVÉGZÉS ÉS ELSZÁMOLÁSA

Hasznosnak találta a cikket? Ossza meg ismerőseivel!