FELSZOLGÁLÁSI DÍJ FELOSZTÁSA A VENDÉGLÁTÁSBAN

Munkaügyi szempontok és gyakorlati tudnivalók a 2026. február 1-től hatályos szabályok alapján

A vendéglátás területén működő partnereink számára a felszolgálási díj alkalmazása és felosztása gyakorlati kérdéseket vet fel. Bár a Kontroport partnereinek csak kisebb részét érinti ez a terület, a jogszabályi változások miatt indokoltnak tartjuk a legfontosabb munkaügyi szempontok összefoglalását.

Az alábbi tájékoztató a felszolgálási díj alkalmazásának és felosztásának legfontosabb szabályait mutatja be a hatályos jogszabályok és a gyakorlati értelmezések alapján.

1. A felszolgálási díj fogalma

A felszolgálási díj a vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.

A fogalmat a 44/2024. (XII.12.) NGM rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg.

Felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásnak minősül például:

az asztalnál történő vendégkiszolgálás
a rendelés felvétele
az étel vagy ital felszolgálása
a vendégek kiszolgálásához kapcsolódó egyéb tevékenységek.
Nem minősül felszolgáló közreműködésének a teljes egészében önkiszolgáló rendszerben működő vendéglátás.

2. A legfontosabb változás 2026. február 1-től

A 2026. február 1-jétől hatályos módosítás alapján az étterem vagy cukrászda a vendégek helyben fogyasztott étel- és italfogyasztásából származó, áfát tartalmazó árbevételének legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjnak minősítheti, és azt a dolgozók között feloszthatja.

Ez a lehetőség akkor is alkalmazható, ha a vendég felé kiállított számlán vagy nyugtán nem szerepel felszolgálási díj, de az adott vendéglátóhely annak felszámítására egyébként jogosult lenne.

Fontos korlátozás, hogy:

a bizonylaton feltüntetett felszolgálási díj mértéke főszabály szerint legfeljebb 15%,
a bizonylaton szereplő felszolgálási díj és az árbevételből felszolgálási díjként minősített összeg együttesen sem haladhatja meg a 20%-ot.
3. A szabály alkalmazási köre

A kedvezményes felszolgálási díj rendszerét azok a vendéglátó üzletek alkalmazhatják, amelyeket a kereskedelmi hatóság a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet alapján vendéglátó üzletként vett nyilvántartásba.

Ide tartoznak különösen:

éttermek
cukrászdák.
4. A felszolgálási díj közterhei

A felszolgálási díj kedvezményes közteherrel fizethető ki.

A kifizetés:

személyi jövedelemadó alól mentes
szociális hozzájárulási adó alól mentes.
A kifizetett összegből kizárólag 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni.

5. A felszolgálási díj munkajogi sajátossága

A felszolgálási díj munkajogi szempontból nem minősül munkabérnek.

Ezért:

nem számítható be a minimálbérbe
nem számítható be a garantált bérminimumba
kizárólag a munkabéren felül adható juttatás.
A felszolgálási díj a vendéglátásból származó bevétel dolgozók közötti megosztását jelenti.

6. A felszolgálási díj felosztása

A jogszabály alapján a felszolgálási díjat a vendégek kiszolgálásában közreműködő dolgozók között kell felosztani.

A befolyt felszolgálási díjat a munkáltató:

havonta köteles elszámolni
a dolgozók részére ki kell fizetni.
A munkáltató a felszolgálási díjat nem használhatja fel működési költségekre.

7. A felosztás szabályainak rögzítése

A felszolgálási díj felosztásának szabályairól a jogszabály szerint írásbeli megállapodás szükséges.

Amennyiben a munkahelyen működik munkavállalói érdekképviseleti szervezet, a munkáltatónak azzal kell megállapodnia.

Ha nincs érdekképviselet, a felosztás szabályairól a munkáltatónak a közreműködő munkavállalókkal kell megállapodnia.

A gyakorlatban célszerű:

a felosztás szabályait írásban rögzíteni
azt a munkaszerződés mellékleteként vagy külön megállapodásban alkalmazni.
8. Lehet-e eltérő a felosztás a dolgozók között?

A jogszabály nem ír elő egyenlő elosztást.

A felszolgálási díj felosztása történhet például:

munkakör szerint
ledolgozott munkaidő alapján
műszakok arányában
egyéb előre meghatározott szempont szerint.
A lényeg, hogy a felosztás szabályait előre rögzíteni kell.

9. Távollétek figyelembevétele

A felszolgálási díj a tényleges vendégkiszolgáláshoz kapcsolódó juttatás, ezért a felosztás során figyelembe vehető a tényleges munkavégzés.

Ennek megfelelően a felosztás arányosítható például:

szabadság
táppénz
egyéb igazolt távollét esetén.
10. Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók szintén közreműködőnek minősülnek.

Ezért őket a felszolgálási díj felosztásából nem lehet automatikusan kizárni.

A gyakorlatban azonban a felosztás történhet például:

ledolgozott napok száma alapján
tényleges munkavégzés arányában.
Összegzés

A 2026. február 1-jétől hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy az éttermek és cukrászdák a vendégek helyben fogyasztásából származó árbevétel legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként osszák szét a dolgozók között.

A felszolgálási díj felosztásának szabályait minden esetben írásban kell rögzíteni, és a juttatás a vendégek kiszolgálásában közreműködő munkavállalókat illeti meg.

A rendszer alkalmazása során különösen fontos a felosztási szabályok előzetes meghatározása és a munkavállalókkal történő írásbeli megállapodás.

Szeged 2026.03.07.

Forrás: SAJÁT ÉS INTERNET