Februári fontos hír

Kezdődik a munkaügyi ellenőrzés-sorozat, a januári bérkifizetéseket vizsgálják.

A mai naptól ellenőrzi az adóhivatal a munkaügyi hatóságokkal közösen, hogy a dolgozók megkapták-e januárban a megemelt minimálbéreket – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A munkáltatóknak a januárról szóló elszámolásokat hétfő éjfélig kellett eljuttatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A szaktárca közleménye szerint a vizsgálat kiterjed arra is, hogy a munkáltatók a szabályokat betartva jelentették-e be dolgozóikat. Ellenőrzik továbbá, hogy a dolgozók megkapták-e a megemelt minimálbért, illetve a magasabb összegű garantált bérminimumot. Előbbi 8 százalékkal 138 ezer forintra, utóbbi 12 százalékkal 180 500 forintra nőtt idén januártól, miközben a tavalyi 5 százalékpontos csökkentés után 22-ről 19,5 százalékra mérséklődött a szociális hozzájárulási adó.

Az adóhatóságnak megküldött elszámolásban tételesen kell feltüntetni a munkavállalók januári bérét. Azok a vállalkozások számíthatnak ellenőrzésre, amelyek minimálbér alatti bért fizetnek alkalmazottaknak, és a NAV rendelkezésére álló adatok nem támasztják alá annak indokoltságát.

 A munkaügyi hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetését. Tavaly azt is megvizsgálta, hogy adott munkavállalót ugyanabban a munkakörben, ugyanazon besorolás szerint foglalkoztatták, mint 2016-ban. Ez az ellenőrzési gyakorlat az idén is folytatódik – közölte az NGM.

 A tárca adatai szerint tavaly mindössze 657 munkavállaló esetében tártak fel a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt szabálytalanságot.

Az NGM felhívja a munkaadók figyelmét, hogy a jogkövetkezmények elkerülése érdekében a valóságnak megfelelően töltsék ki a januárról szóló munkáltatói elszámolást, illetve utólag rendezzék azoknak a munkavállalóknak a fizetését, akik 8 órás munkájukért a minimálbérnél, valamint a szakképzettek esetében a garantált bérminimumnál kevesebbet kaptak.

 Kinek jár garantált bérminimum?


A munkakör képzettségi igényét jogszabály, annak hiányában kollektív szerződés, illetve a munkáltató határozza meg. Ha középfokú (középszintű) képzettségi igény kerül ilyen módon meghatározásra, akkor az adott munkakörben foglalkoztatott számára kötelező a garantált bérminimum biztosítása.

 Egyes ágazatokban meghatározott, hogy az adott munkakörhöz milyen képesítéssel kell rendelkezzen a munkavállaló. Ilyen jogszabály: 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet, az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. Ennek a mellékletében az ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges végzettségek vannak meghatározva.

 A garantált bérminimum megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló igazolható módon rendelkezzen azzal a végzettséggel, illetve szakképesítéssel, amelyet a jogszabály vagy a munkáltató megkíván, valamint a munkakör ellátásához szükséges legyen az adott végzettség.

 Ebből következően, nem kell garantált bérminimumot fizetni annak a dolgozónak, aki rendelkezik ugyan középfokú végzettséggel és/vagy szakképesítéssel, de a munkaköréhez nem szükséges sem jogszabály, sem a munkáltató rendelkezése alapján.

 2018.02.13.

Forrás: saját és internet