EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Milyen esetben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?
Mezőgazdasági idénymunka esetén: erdőgazdálkodással, állattartással, növénytermesztéssel, halászattal történő foglalkoztatás
Turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás
Alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása
Hogyan jön létre a jogviszony?
Ilyen foglalkoztatási forma esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is létesíthető. Ennek okán a jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre.
Miként lehet megtenni az alkalmi munkavállaló bejelentését?
-T1042E nyomtatványon (ügyfélkapun keresztül)
-országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon (185-ös kék szám)
Mi a bejelentés határideje?
Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony létesítését annak első napját megelőzően, de legkésőbb a munkakezdés napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV-nak.
Hány napig foglalkoztatható valaki egyszerűsített foglalkoztatottként?
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 1 év alatt maximum 120 naptári napon
Alkalmi munka esetén:
Az EFO. tv. értelmező rendelkezése szerint alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között határozott időre szóló munkaviszony, mely
–összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
–egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
–egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető.
Az EFO. tv-nek van egy további korlátozó rendelkezése, mely szerint, ha a munkáltató és a munkavállaló
a) idénymunkára, vagy
b) idénymunkára és alkalmi munkára
létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.
Hány órás munkaidőre tudom alkalmazni az egyszerűsített munkavállalót?
Alapesetben egy bejelentett nap napi 8 órának minősül. Ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre, túlórapótlék illeti meg a dolgozót.
Hány főt foglalkoztathatok alkalmi munkavállalóként egy adóévben?
Alkalmi munka esetén egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:
munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
6-10 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20% -át
Tehát ez átlagot jelent, azaz egy napon 365 fő is lehet, a többi napon pedig semmi, ami átlagosan 1 főnek számít.
Milyen szabályok vonatkoznak a bérezésre?
Minimum nettó órabér:
- minimálbér esetében: nettó 1304 Ft/óra
- szakképzettséget igénylő munkakörben: nettó 1630 Ft/óra
Napi maximális kifizethető bér nettó 24.540 Ft/nap.
Napi adómentes keretösszeg az egyszerűsített foglalkoztatottak részéről:
- minimálbér esetében 15.951 Ft/nap
- szakképzettséget igénylő munkakörben 19.487 Ft/nap
Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?
Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje 22:00 – 06:00 óra között meghaladja az 1 órát
Az egyszerűsített foglalkoztatottnak a napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50% “túlórapótlékot” is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)
Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni
Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50% “túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Pl.: étteremben fizetett ünnepen dolgozik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepi órákra 100% pótlék is jár
Mikor kell kifizetni a díjazást és milyen módon?
Az Mt. bérfizetési szabályait kell alkalmazni háttérjogszabályként, tehát az alapszabály a tárgyhót követő hó 10-e, illetve a munkaviszony megszűnését követő 5 munkanap a kifizetési határidő.
Mikor keletkezik SZJA fizetési kötelezettség, és mi a befizetésének módja?
Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme nem magasabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy SZJA-fizetési kötelezettsége nincs. (Minimálbér esetében 19.591 Ft/nap, garantált bérminimum esetében 19.487 Ft/nap). Amennyiben magasabb a juttatott összeg ennél, úgy az afeletti rész SZJA köteles.
Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, mely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni:
- a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében Tao tv. 3. számú melléklet A) 14. pontja alapján társasági adófizetési kötelezettség keletkezik;
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, mint foglalkoztatónak az Szja. tv. 11. számú melléklet IV. 15. pontja alapján vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie és a határidőre (május 20.) megfizetnie.
Milyen közteher fizetési kötelezettség keletkezik?
mezőgazdasági + turisztikai idénymunka esetén:1.300 Ft/fő/nap
alkalmi munkavállaló esetén:2.700 Ft/fő/nap
Amit minden hónapban a 08-as járulék bevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére.
Foglalkoztatható-e készenléti jellegű munkakörben az egyszerűsített foglalkoztatott?
2023. január 01. napjától változtak az Mt. 203.§ szakaszában foglalt azon Mt. szabályok, melyeket egyszerűsített foglalkoztatás tekintetében nem alkalmazhatók.
2023.01.01. napjától nem alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás esetében az Mt. 91.§, valamint az Mt. 92.§ (2) bekezdés.
Mt. 91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha
a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
Mt. 92. §
(2) A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló *
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
Tehát egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem lehet megállapodni készenléti jellegű munkakör alkalmazásáról.
FONTOS: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében viszont a nyugdíjasokat is be kell jelenteni a 24T1042E nyomtatványon!
Milyen igazolásokat kell kiállítani és kiadni az alkalmazott részére?
A foglalkoztató köteles a jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme. Az igazolást a kifizetést napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező.
Jár-e szabadság az egyszerűsített foglalkoztatottnak?
Nem kell alkalmazni a betegszabadságra, és táppénzre vonatkozó előírásait, ezek ugyan is nem illetik meg a munkavállalót. A szabadságra vonatkozó szabályokat viszont alkalmazni kell, Mt. 115-121.§ alapján mögöttes jogszabályként.
Gyakorlatban: ha 30 nap, éves szabadságra jogosult a munkavállaló és 7 napra be van jelentve mezőgazdasági idénymunkára: időarányos szabadság 30/365*7=0,57 azaz 1 nap szabadságra jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott.
Alkalmi munkánál ez nem áll fenn, mivel egy héten 5 napot dolgozhatnak, így időarányos szabadságra nem lesznek jogosultak.
Milyen korlátozások vonatkoznak az alkalmi munkavállalásra?
-a vállalkozás 300.000 Ft-ot meghaladó köztartozás felhalmozás esetén további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult
-olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony
-közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató által az alaptevékenységbe tartozó feladatokra
-harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel
Milyen ellátásra jogosult az alkalmi munkavállaló?
-az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak
-jogosultak ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra
Mi kell tennünk, ha munkahelyi balesetet szenved az egyszerűsített foglalkoztatott?
Mivel munkavállalónak minősül baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, üzemi baleseti határozatot hoz a kormányhivatal vagy ha a munkáltatónál TB kifizetőhely működik a TB kifizetőhely.
Baleseti táppénzre nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott, baleseti egészségügyi szolgáltatásra viszont igen.
Milyen visszatérő hibák fordulnak elő egyszerűsített foglalkoztatás esetében?
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai – T1042E benyújtása, kereseti és létszámkorlátok – az elmúlt 10 évben érdemben nem változtak, a jogintézményt a munkáltatók többsége rutin-szerűen alkalmazza, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai szerint még mindig előfordulnak visszatérő hibák, hiányosságok – írja honlapján a NAV.
A szabályos egyszerűsített foglalkoztatáshoz a munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelentenie a foglalkoztatottat, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkáltató bejelentésével keletkezik [az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (EFO-törvény) 3. § (1) bekezdés és 11. § (1) bekezdés].
Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás előfeltétele, hogy a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig a szükséges adatokat bejelentse [EFO-törvény 11. § (2) bekezdés], ezért a bejelentés utólag – a munkavégzés megkezdését követően – már nem pótolható.
Ha a munkáltató elmulasztja az előzetes bejelentést, akkor a foglalkoztatottat nem egyszerűsített foglalkoztatással, hanem az általános szabályok szerint foglalkoztatott személyként, azaz munkavállalóként kell bejelentenie. Ha ezt is elmulasztja, viselnie kell a be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazására vonatkozó hátrányos jogkövetkezményeket.
Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, szja-előleg adónemeken, a tartozás teljes kiegyenlítéséig további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult [EFO-törvény 11. § (5) bekezdés].
A munkáltató tehát csak a teljes fennálló tartozás megfizetésével válik ismét jogosulttá az egyszerűsített foglalkoztatásra, nem elegendő, ha tartozása 300 ezer forint alá csökken.
Ha a munkáltató a fennálló tartozása ellenére is egyszerűsített foglalkoztatással jelentett be és alkalmazott munkavállalókat, akkor utólag ezeknek a személyeknek a jogviszonyát át kell minősíteni munkaviszonnyá.
Ilyen esetben a magánszemélyek biztosítási jogviszonyát a ’T1041-es adatlapon be kell jelenteni a tényleges foglalkoztatás után, valamint ezzel párhuzamosan a ’08-as jelű járulékbevallásokon korábban bevallott adatokat önellenőrzéssel kell helyesbíteni. Az önellenőrzésben az adott magánszemélyek egyszerűsített foglalkoztatása után bevallott közterheket törölni kell, és ezzel egyidejűleg a bérszámfejtés alapján a megállapított szja-előleget és a társadalombiztosítási járulékot kell bevallani pótlólag.
A jogviszonyok önkéntes, utólagos rendezése időigényes és többletköltséget is jelent a munkáltatóknak, ha viszont nem történik meg, a NAV adóellenőrzéssel állapítja meg az adókülönbözetet, ami adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is jár.
Az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó munkáltatóknak ezért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy adófizetési kötelezettségüket határidőben és pontosan teljesítsék, hátralék rövid ideig se keletkezzen az adószámlán. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás kedvezőbb adózási szabályai nem alkalmazhatók – olvasható a NAV honlapján.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2024. júliuus 26.
Forrás: internet