DIÁKMUNKA 2022-BEN
DIÁKMUNKA 2022-BEN
Ha a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt.
A gyámhatóság előzetes engedélyével a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységet az a diák is végezhet, aki a 16. életévét nem töltötte be.
A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanulónak legyen adóazonosító jele. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele, vagy az adókártyáját elvesztette, akkor a 21T34-es adatlapot kell kitöltenie és benyújtania a NAV-hoz. Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpontból. Az igénylés ingyenes.
Foglalkoztatási formák és azokhoz kapcsolódó szabályok
A diákok nagy része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de
– mindenki máshoz hasonlóan – lehet alkalmazni még:
• munkaviszonyban;
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel);
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében,
• háztartási alkalmazottként is.
Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. szabályai szerint nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének4 (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az így végzett munkájával összefüggésben járulékot sem kell fizetnie.
Ha azonban az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kap, akkor az után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezet köteles levonni, bevallani, és megfizetni a NAV-nak.
A diáknak az így megszerzett jövedelmét fel kell tüntetnie a személyi jövedelemadóbevallásában, amit a következő év május 20. napjáig kell benyújtania a NAV-hoz.
Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait, vagy érettségi vizsgát tett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén a fent ismertetett, kedvezőbb szabályokat alkalmazhatja, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.
Munkaviszony
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv.5 nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.
A munkaviszonyos tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra (például táppénzre) is jogosultságot szerez, illetve a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.
A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék TB járulékot fizet. A járulékokat a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, továbbá fizeti meg és vallja be a NAV-hoz (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
A diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költségelszámolás is lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a 10 százalékos bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A 10 százalékos költséghányad érvényesítéséhez nincs szükség számlákra, hiszen a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, ezért leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.
Az önálló tevékenység ellenértékének (például a megbízási díjnak) kifizetése előtt a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ha nem nyilatkozik, akkor a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget.
A személyi jövedelemadót az önálló tevékenységből származó bevételnél is a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke szintén 15 százalék.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony feltétele ugyanis, hogy a a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 200 000 forint, melynek 30 százaléka 60 000 forint.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5% TB járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be az állami adó- és vámhatósághoz (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.
A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.
Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)
A diák egyszerűsített foglalkoztatás keretében is dolgozhat. Az EFO tv. nem tartalmaz a tanulókkal kapcsolatban speciális előírásokat, ezért esetükben is az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
- alkalmi munkára.
Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló
- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
- 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig,
- 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell fizetnie járulékot.
Az így végzett munka ellenértéke az Szja tv. alapján munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie a személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetnie, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. Ha a diáknak személyijövedelemadó-bevallást be kell nyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.
A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a magánszemélynek a kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról.
Háztartási munka
A tanulók a szünetben gyakran vállalnak pl. korrepetálást, gyermekfelügyeletet is. Ezek a tevékenységek háztartási munkának minősülnek, ha kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálják.
Háztartási munka továbbá:
- a lakás takarítása,
- a főzés,
- a mosás,
- a vasalás,
- az otthoni gondozás és ápolás,
- a házvezetés,
- a kertgondozás.
Ha a tanuló háztartási alkalmazottként dolgozik és a fentiekben felsorolt munkát végez, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított. Az e tevékenységéért kapott jövedelme után nem kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetnie. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.
A fiatalkorúak jogviszony létesítésére, munkaidejére, és a pihenőidőre vonatkozó speciális szabályok
A napi munkaidő a napi 8 órát, a heti pedig a 40 órát nem haladhatja meg, és ezen időtartamokat akkor sem lehet túllépni, ha netán a fiatal több munkáltatóval állna jogviszonyban. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló köteles bejelenteni a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, e törvényi előírás betartására a munkáltatónak fokozottan kell ügyelni, érdemes erről a jogviszony létesítése előtt a munkavállalót nyilatkoztatnia azért, hogy a napi, heti munkaidőre vonatkozó szabályokat be tudja tartani.
A pihenőidők tekintetében is kedvezőbb szabályok érvényesülnek velük szemben.
A munkaközi szünet ideje 30 perc, amely az általános szabályoktól eltérően nem 6 óránként, hanem 4,5 óránként illeti meg őket.
A napi pihenőidőként (két munkavégzés között) legalább 12 órát kell biztosítani, és ez semmilyen esetben sem csökkenthető.
A heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni és a nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki.
A fiatal munkavállaló éjszakai munkára (éjszakai munka: a 22 és 6 óra között teljesítendő munkavégzés), rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre sem vehető igénybe.
Szülői, gondviselői hozzájárulás (MINTA)
Alulírott,
(szülő neve): ……………………………………..………………………………………………….
(cím): ………………………………………………….………………………………………
(szigsz.): ……………………..
engedélyezem, hogy gyermekem
(diák neve): ……………………………………..………………………………………………….
(cím): ………………………………………………….………………………………………
(szigsz.): ……………………..
az ……………………………………………… munkáltatónál munkát vállaljon munkaviszony/egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
2022. ……… hó ………nap
…………………..…………………….
szülő, gondviselő aláírása
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2022. június 8.
forrás: internet
Forrás: internet