BÉRTRANSZPARENCIA – A 6. HÍRLEVÉL FOLYTATÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE ÉS IDŐSZERŰSÍTÉSE
BÉRTRANSZPARENCIA – A 6. HÍRLEVÉL FOLYTATÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE ÉS IDŐSZERŰSÍTÉSE
Fontos: a magyar végrehajtási szabályozás még nem született meg
Korábbi, 6. hírlevelünkben már foglalkoztunk a bértranszparencia várható szabályaival és a munkáltatói felkészülés szükségességével.
2026. június 7-én lejárt az Európai Unió bértranszparenciáról szóló (EU) 2023/970 irányelvének átültetési határideje, Magyarországon azonban jelenleg még nincs kihirdetett, az irányelvet teljes körűen átültető magyar végrehajtási szabályozás.
Ezért jelenleg nem egy már teljes egészében hatályos új magyar szabályrendszer alapján kell átalakítani a munkáltatói gyakorlatot. Az irányelv azonban már jól mutatja, milyen irányba változhatnak a munkáltatói elvárások, ezért a felkészülés indokolt.
Mostani hírlevelünk a 6. hírlevél folytatása, kiegészítése és időszerűsítése.
Nem a bérek nyilvánosságáról van szó
A bértranszparencia nem azt jelenti, hogy a munkavállalók szabadon megismerhetik egymás konkrét fizetését.
A cél az, hogy a bérezési rendszer átlátható, objektív és nemi szempontból semleges legyen, és az azonos vagy egyenlő értékű munkák összehasonlíthatók legyenek.
A munkáltatónak ezért képesnek kell lennie megmagyarázni, hogy milyen szempontok alapján állapítja meg és módosítja a béreket.
A munkakör lesz az egyik legfontosabb kiindulópont
Az összehasonlíthatósághoz először azt kell tudni, hogy pontosan milyen munkát végeznek az érintett munkavállalók.
Fontos szempont lehet különösen:
a szükséges szaktudás és tapasztalat,
a felelősség,
a fizikai és szellemi terhelés,
a munkakörülmények,
valamint a munkakörhöz szükséges készségek és erőfeszítés.
Ezért a pontos és a tényleges munkavégzést tükröző munkaköri leírás a jövőben a bérezési rendszer egyik fontos alapja lehet.
Az eltérő bér önmagában nem probléma
A bértranszparencia nem jelenti azt, hogy azonos vagy hasonló munkakörben minden munkavállalónak ugyanazt a bért kell kapnia.
Eltérő bérezés indokolható lehet például:
szakmai tapasztalattal,
képzettséggel,
magasabb felelősséggel,
speciális szaktudással,
teljesítménnyel,
vagy eltérő munkakörülményekkel.
A lényeg: a bérkülönbség mögött legyen objektív, szakmailag értelmezhető és dokumentálható indok.
Mit jelent ez az agrárvállalkozások számára?
A Kontroport partnereinek jelentős része kis- és közepes létszámú agrárvállalkozás.
Számukra fontos különbséget tenni a nagyobb munkáltatók jelentéstételi kötelezettsége és a mindennapi munkáltatói gyakorlat között.
Az agrárvállalkozások jelentős része 100 fő alatti létszámmal működik. Számukra ezért jelenleg nem a bérjelentés elkészítése a legfontosabb kérdés.
Sokkal fontosabb, hogy a saját bérezési gyakorlatuk rendezett és indokolható legyen.
Az agrárágazatban teljesen természetes lehet, hogy ugyanazon vagy hasonló munkakörökben eltérő bérek alakulnak ki. Egy gépkezelő, traktoros, telepvezető vagy ágazatvezető bérezését például jelentősen befolyásolhatja a szakmai tapasztalat, az önállóság, a felelősség, a speciális gépkezelési tudás vagy a teljesítmény.
Nem az a cél, hogy mindenki ugyanannyit keressen. A cél az, hogy a munkáltató meg tudja indokolni, miért annyi az annyi.
Kit érinthet a kötelező bérjelentés?
Fontos különbséget tenni a bértranszparencia általános követelményei és a rendszeres bérjelentési kötelezettség között.
Az (EU) 2023/970 irányelv alapján a rendszeres, nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó jelentéstétel létszámhoz kötött:
250 fő vagy több munkavállaló esetén: az első jelentés határideje 2027. június 7., ezt követően évente;
150–249 munkavállaló esetén: az első jelentés határideje szintén 2027. június 7., ezt követően háromévente;
100–149 munkavállaló esetén: az első jelentés határideje 2031. június 7., ezt követően háromévente;
100 fő alatt: az uniós irányelv önmagában nem ír elő rendszeres kötelező bérjelentést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 100 fő alatti munkáltatókra a bértranszparencia szabályai egyáltalán nem vonatkoznak.
A bértranszparencia egyes követelményei – például a bérezési szempontok objektivitása, a munkakörök összehasonlíthatósága, az állásra jelentkezők megfelelő tájékoztatása, illetve a munkavállalók információhoz való joga – a létszámküszöbtől eltérően is jelentőséggel bírhatnak.
Mit jelent ez a Kontroport partnerei számára?
A 100 fő alatti agrárvállalkozásoknál jelenleg nem a rendszeres bérjelentés elkészítése az elsődleges feladat.
Sokkal fontosabb a saját bérezési rendszer áttekintése és annak biztosítása, hogy a bérek közötti különbségek szakmailag értelmezhető, objektív és dokumentálható szempontokkal legyenek indokolhatók.
Egy agrárvállalkozásnál természetes lehet például, hogy két traktoros, gépkezelő, állattenyésztő vagy más hasonló munkakörben dolgozó munkavállaló bére eltér egymástól.
A kérdés nem az, hogy mindenki ugyanannyit keres-e, hanem az, hogy a különbség mögött felismerhető és dokumentálható munkáltatói szempont áll-e.
A 100 fő alatti vállalkozásoknak tehát nem feltétlenül bérjelentést kell készíteniük, de érdemes már most olyan bérezési rendszert kialakítaniuk, amelynek döntései később is megmagyarázhatók és alátámaszthatók.
Mit érdemes most átnézni?
A végleges magyar szabályozás megjelenése előtt nem javasoljuk a teljes bérrendszer elhamarkodott átalakítását.
Érdemes viszont elkezdeni a felkészülést:
1. Munkakörök
Milyen munkakörök vannak, és a munkaköri leírások megfelelnek-e a tényleges munkavégzésnek?
2. Összehasonlíthatóság
Mely munkakörök azonosak vagy egyenlő értékűek?
3. Bérezési szempontok
Mi alapján lehet két, hasonló munkakörben dolgozó munkavállaló bére eltérő?
4. Vezetői gyakorlat
A vezetők és középvezetők következetesen ugyanazokat a szempontokat alkalmazzák-e?
5. Dokumentálhatóság
Ha később kérdés merül fel egy bérkülönbséggel kapcsolatban, a munkáltató vissza tudja-e keresni annak indokát?
Munkavállalói tájékoztatás és adatvédelem
Az irányelv alapján a munkavállaló információt kérhet saját bérszintjéről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói kategória nemek szerint bontott átlagos bérszintjéről.
Az irányelv szerint az ilyen kérelemre legfeljebb két hónapon belül kell választ adni.
Ez azonban nem jelenti más munkavállalók konkrét bérének szabad megismerhetőségét. A bértranszparencia követelményeit az adatvédelmi szabályokkal együtt kell alkalmazni.
Kis létszámú csoportoknál különösen fontos annak vizsgálata, hogy egy átlagos adatból nem válik-e felismerhetővé egy konkrét munkavállaló bére.
Toborzás – már a munkaviszony előtt megjelenik az átláthatóság
Az irányelv a munkaviszony létrejötte előtti időszakra is tartalmaz előírásokat.
A pályázónak információt kell kapnia a munkakörhöz kapcsolódó kezdő díjazásról vagy annak tartományáról, és a munkáltató nem kérdezheti a korábbi vagy jelenlegi munkabéréről.
Ez később az álláshirdetések és a kiválasztási folyamatok átgondolását is szükségessé teheti.
Mire számíthatnak a munkáltatók?
A bértranszparencia szabályainak hazai alkalmazása várhatóan nem egyetlen dokumentum elkészítését jelenti majd.
A munkáltatóknak a bérezési gyakorlatukat, a munkaköri rendszert, a kiválasztási folyamatot és a kapcsolódó dokumentációt is össze kell majd hangolniuk.
A végleges magyar szabályozás azonban jelenleg még nem ismert.
Ezért a Kontroport azt javasolja, hogy partnereink egyelőre ne kezdjenek el olyan belső rendszereket kialakítani, amelyeknek a végleges magyar jogszabály megjelenése után esetleg teljesen meg kell változniuk.
A mostani időszak elsősorban az előkészítésre, a meglévő gyakorlat áttekintésére és a hiányosságok feltárására alkalmas.
Kontroport javaslat
Most még nem a teljes bértranszparencia-rendszert kell bevezetni. Azt érdemes rendbe tenni, amire a későbbi rendszer épülhet.
A munkakörök, a feladatok, a felelősségek és a bérezési szempontok rendezése olyan előkészítő munka, amely a végleges magyar szabályozástól függetlenül is hasznos.
Azt javasoljuk partnereinknek, hogy ne a magyar szabályozás megjelenése után kezdjenek mindent elölről, hanem fokozatosan rendezzék saját rendszerüket.
A végleges szabályozás megjelenésekor így már nem a nulláról kell elindulni.
A Kontroport Kft. figyelemmel kíséri a bértranszparenciával kapcsolatos jogszabályi változásokat, és a magyar szabályozás megjelenését követően partnereit a szükséges gyakorlati teendőkről tájékoztatni fogja.
Kontroport megjegyzés
A bértranszparencia témaköréhez kapcsolódó részletes felkészülési segédanyag és vezetői intézkedési terv tervezet a Dokumentumtárban érhető el a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerződött partnereink részére.
Szeged 2026.10.05.
Forrás: saját