ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSRÓL
Röviden az álláskeresési ellátások jelenlegi szabályozásáról
Ki jogosult álláskeresési járadékra?
Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 25.§ (1) bekezdése szerint álláskeresési járadék illeti meg azt, aki:
• álláskereső, és
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik és
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
számára a foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állt (ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesült), vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.
Mennyi az álláskeresési járadék összege?
Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.
A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.
Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.
Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja a fentiekben meghatározott járulékalap 30-ad része. Az álláskeresési járadék napi összege ennek a 60 százaléka, legfeljebb azonban a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
A munkaviszony megszűnési módja, illetve a kapott végkielégítés nem befolyásolja a járadék folyósításának kezdő napját.
Fontos tudni!
• Az álláskeresési ellátásokból nyugdíjjárulék kerül levonásra. Az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül.
• Az álláskeresési ellátások folyósítási ideje alatt az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira jogosult, a táppénz kivételével.
• Az álláskeresési ellátások személyi jövedelemadó köteles jövedelemnek minősülnek. Önadózóként kell elkészíteni az adóbevallást a Foglalkoztatási Osztály által kiadott igazolás alapján.
• Tartozás címén gyermektartásdíj és a korábban jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátás levonására kerülhet sor az ellátás nettó összegének 33%-ig.
• Az ellátás kifizetése az ellátásra jogosult választása alapján történhet postai úton, vagy lakossági folyószámlára. Az ellátás kifizetése a tárgyhót követő hónap 15. napjáig kifizetésre kerül. Az új belépők és az ellátásból kikerülők esetében tört havi ellátás kifizetése a tárgyhó végéig megtörténik.
• Az ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.
Álláskeresési járadék 2020. január 1-től
Összeg
Átlagkereset 60%-a
Felső határ
161.000,- Ft/hó
5.366,66,- Ft/nap
Viszonyítás
Kötelező legkisebb munkabér 100%-a
Álláskeresési ellátást terhelő levonások:
• Nyugdíjjárulék: 10%
• Személyi jövedelemadó előleg: 15%
• Gyermektartási díj, jogalap nélkül felvett ellátás
Bruttó ellátás után fizetett járulékok:
• Szociális hozzájárulási adó: 17,5%
Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?
Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a járási hivatal foglalkoztatási osztálya az alábbi dokumentumokat kéri:
A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:
• Érvényes személyazonosító igazolvány (útlevél, jogosítvány)
• Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
• Taj kártya
• Adó igazolvány
• Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okiratok
Álláskeresési ellátás megállapításához szükséges dokumentumok:
• Igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről
• OEP igazolvány
• Bankszámlaszám – amennyiben rendelkezik vele
• Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához
• Adatlap a tartási kötelezettségről
• Munkáltatói igazolás
2013. január 1-től az álláskeresési ellátás iránti igényt (szándéknyilatkozat), az ellátást érintő körülményekben bekövetkezett változást elektronikus úton is be lehet jelenteni.
Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?
Az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát annak az időtartamnak (jogosultsági idő, legalább 360 nap) az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott.
Az álláskeresési járadék folyósítási idejét olyan módon kell kiszámítani, hogy 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ennek megfelelően a folyósítás időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap lehet.
A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a foglalkoztatási osztálynál történő jelentkezésének a napja.
Mikor szűnik meg az álláskeresési járadék folyósítása?
Ha az álláskereső:
• kéri,
• megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,
• oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
• meghalt,
• az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegé elérő rendszeres támogatásban részesül,
• keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 120 napnál rövidebb időtartamú, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatást is.
Mikor kell megszüntetni az álláskeresési járadék folyósítását?
Ha az álláskereső:
• álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyilvántartásból,
• kereső tevékenységet folytat és ennek tényét a tudomására jutástól számított 15 napon belül elmulasztotta bejelenteni.
Mikor szünetel az álláskeresési járadék folyósítása?
Ha az álláskereső:
• terhességi gyermekágyi segélyre (TGYÁS vagy TGYES), csecsemőgondozási díjra (CSED), gyermekgondozási díjra (GYED), illetőleg gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) (korábban gyermekgondozási segély) válik jogosulttá,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
• rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,
• rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével, – feltéve, hogy ezt a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette a foglalkoztatási osztályon,
• keresetpótló juttatásban részesül,
• olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkóztatást elősegítő megélhetési támogatásban részesül,
• az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatot teljesít annak teljes időtartamára.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát nem kell bejelenteni, és az álláskeresési ellátást tovább kell folyósítani.
Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.
NYUGDÍJ ELŐTTI ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY
Ki jogosult a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre?
Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és
• kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült,
• az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
• az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy az előző pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a megállapításhoz szükséges életkort, és
• rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
• korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
Mikor kell megszüntetni a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását?
Ha az álláskeresőt:
• törlik az álláskeresők nyilvántartásából.
Mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély összege?
Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó nyugdíj előtti álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2020. január 1-től
Összeg
64.400,- Ft/hó
2.146,66,- Ft/nap
Viszonyítás
Kötelező legkisebb munkabér 40%-a
Álláskeresési ellátást terhelő levonások:
• Nyugdíjjárulék: 10%
• Gyermektartási díj, jogalap nélkül felvett ellátás
Bruttó ellátás után fizetett járulékok:
• Szociális hozzájárulási adó: 17,5%
Mikor szűnik meg a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása?
Ha az álláskereső:
• kéri,
• megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
• oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
• meghalt.
Milyen időtartamra állapítható meg az álláskeresési segély?
Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtásának napja. A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem szerez jogosultságot.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Szeged, 2020. március 31.
Forrás: internet
Forrás: internet