AKTUALITÁSOKRÓL ÉS BÉRPÓTLÉKORÓL
A helyszíni vezetői és szakapparátusi tájékoztatókra július hónapban az alábbi időpontokat ajánlom:
július 8-9. (2)
július 12-15 (4) Baranya megye
július 19-22 (4) Tiszántúl
Javasolt témakörök:
Gyakorlati kérdések és válaszok az új foglalkoztatás felügyeleti ellenőrzésről (2020. évi CXXXV. törvény végrehajtása).
Rendezett munkaügyi kapcsolatok változásai
A munkahelyi utasítások végrehajtásával kapcsolatos problémák munkaügyi megoldásairól. (fegyelmezési lehetőségek az Mt. alapján).
Áttérés a papíralapú nyilvántartásról az elektronikus nyilvántartásra, feltételek helyszíni felmérése és tisztázása.
Gyors munkaügyi szemle a legutóbbi személyes találkozás óta eltelt időszakról.
Munkaszerződések, munkaköri leírások, szervezeti felépítés, belső szabályzatok összehangolása.
Tisztelettel várom az időpont-javaslatokat, akár telefonon is.
A Foglalkoztatási Felügyeletről szóló törvény a DOKUMENTUMTÁRBAN megtalálható.
BÉRPÓTLÉKOKRÓL
Vasárnapi pótlék. a vasárnapi munkavégzési pótlék fizetésének kötelezettségét a törvény akkor írja elő, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételként kerül sor. Nem illeti meg ez a pótlék azt a munkavállalót, aki munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.” (az Mt. 139-145§-hoz fűzött miniszteri indoklás)
„Nem illeti meg vasárnapi pótlék azt a munkavállalót, aki a munkaköre vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.” (a 2013. évi CIII. tv. 14.§-hoz fűzött indoklás)
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkaidőre vonatkozó rendelkezései meghatározzák azt, hogy milyen munkáltatónál, milyen munkarendben, illetve milyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló osztható be munkavégzésre vasárnapi napokon rendes munkaidőben.
Fontos tudni, hogy a vasárnapi napokon munkát végző munkavállalók közül nem minden munkakörben kötelező vasárnapi bérpótlékot fizetni.
Nem kötelező vasárnapi bérpótlékot fizetni
(a) a rendeltetése folytán vasárnapon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
(b) az idényjellegű munkakörben,
(c) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben
(d) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
(e) külföldön történő munkavégzés esetén.
(f) egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban.
A fentiek közül azonban csak három esetben kötelező a vasárnapi pótlék fizetése. Éspedig akkor, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag
– több műszakos tevékenység keretében,
– készenléti jellegű munkakörben, vagy
–a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor.
Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. megszakítás nélküli tevékenység, vagy rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben történő munkavégzés okán), a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor. Például, ha a munkáltató a kereskedelmi ágazatba sorolható, de egyben rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül (pl. cukrászda), akkor nem kell vasárnapi pótlékot fizetnie, hiszen nem valósul meg, hogy kizárólag a kereskedelmi ágazatba tartozása miatt kerül sor a vasárnapi munkavégzésre.
A jogosultak körének fentiek szerinti meghatározása azzal indokolható, hogy e három ok esetén a szerződés megkötésekor nem feltétlenül látható előre, hogy a munkavégzésre vasárnap is sor kerülhet. Például, a készenléti jellegű munkakör önmagában még nem borítékolja, hogy a munkavállalót rendes munkaidőben vasárnap is igénybe fogják venni. Ezzel szemben, ha a munkavállaló olyan munkáltatóval szerződik, amely a szolgáltatása, tevékenysége jellegéből eredően vasárnap is rendszeresen, üzemszerűen működik, ott már a munkaszerződés aláírásakor lehet számítani erre. A munkavállaló a szerződés elfogadásával így mintegy tudomásul veszi, hogy a vasárnapi munkavégzés a „csomag része”. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vasárnap is dolgozó munkavállaló kevesebb pihenőnapra lenne jogosult. Csupán arról van szó, hogy az nem feltétlenül esik majd vasárnapra.
Munkaszüneti napi pótlék Az Mt. 140. § (2) bekezdése szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illeti meg. Azaz az alapbéren felül 100 százalék bérpótlékra jogosult.
Műszakpótlék (MT. 141. §) Többműszakos a munkáltató munkarendje, ha heti működési ideje a nyolcvan órát eléri. Műszakpótlékra való jogosultság: ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje állandóan változik (nem kell, hogy egymást váltsák!), úgy a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzésért harminc százalékos pótlék illeti meg. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
Éjszakai pótlék (MT. 142. §) Éjszakai pótlékot akkor kell fizetni, ha a munkaidő 22 és 06 óra közé esik és nem jogosult műszakpótlékra a munkavállaló.
Akkor köteles a munkáltató éjszakai pótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaideje az 1 órát meghaladja a 22 és 06 közötti időtartamban.
Pl.: Ha a munkavállaló 5 óra 15 perckor kezdi a munkát nem köteles a munkáltató a 15%-os éjszakai pótlékot kifizetni, hiszen az 1 órát nem haladja meg az éjszakai munkavégzés.
Amennyiben a munkavállaló 30%-os műszakpótlékra jogosult, a 15 %-os éjszakai pótlék már nem jár a részére.
Szeged 2021.06.18. összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja