A munkaszüneti napi munkavégzésről és elszámolásáról
Tisztelt Partnereink, tisztelt Web-lap látogatók!
Partnereinknél végzett munkaügyi szemlék során felmerült kérdések alapján készítettünk egy összefoglalót a munkaszüneti napi munkavégzéssel és díjazásával kapcsolatban.
Gyakori kérdések: munkaszüneti napi munkavégzés
2018. IV. negyedévében az alábbi munkanap áthelyezések kerültek kihirdetésre:
2018. október
október 13., szombat
munkanap
október 22., hétfő
pihenőnap
2018. november
november 10., szombat
munkanap
november 2., péntek
pihenőnap
2018. december
december 1., szombat
munkanap
december 24., hétfő
pihenőnap
december 15., szombat
munkanap
december 31., hétfő
pihenőnap
Forrás: 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet
Melyek a munkaszüneti napok?
A Munka Törvénykönyve (Mt. 2012. évi I. tv. 102. §) tizenegy munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
A beosztási szabályokat tekintve munkaszüneti nap a húsvétvasárnap és a pünkösdvasárnap is.
A munkaszüneti nap egybeesik-e a naptári nappal?
Fontos tisztázni, mettől meddig tart a munkaszüneti nap. Az Mt. szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. E szabály megfelelően irányadó a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot mindenképp munkaszüneti napnak kell tekinteni. (Mt. 87.§ (2))
Ki végezhet munkát munkaszüneti napon?
Munkaszüneti napon rendes munkaidő keretében kizárólag az alábbi esetekben lehet munkát végezni:
-a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben
-ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor
-ha a tevékenység igénybevételére baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
-az idényjellegű tevékenység keretében
-megszakítás nélküli tevékenység keretében
(Mt. 101.§)
Milyen szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik?
Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik (és ugyanígy, húsvét- és pünkösdvasárnap) a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni!
(Mt. 102.§ (4))
Mi a „munkaszüneti napok körüli munkarend”?
Az Mt. felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza, vagy ahogy a köznyelv ismeri, munkanapokat helyezzen át.
(Mt. 102.§ (5))
Többet kell-e dolgozni a munkaidőkeretben?
NEM!
Ha a munkavállalót munkaidőkeretben foglalkoztatják, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaidőben be is osztható munkaszüneti napon, a teljesítendő munkaidő nem növekszik meg, ugyanannyit kell ledolgoznia a munkaidőkeretben, mintha általános munkarendben foglalkoztatnák.
(Mt. 93.§ (2))
Lehet-e „túlórázni” munkaszüneti napon?
Rendkívüli munkaidő (túlóra) csak két esetben rendelhető el munkaszüneti napra:
Ha a munkavállaló ezen a napon egyébként is foglalkoztatható (vagyis rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, idényjellegű tevékenység, megszakítás nélküli tevékenység stb. keretében).
Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Ebben az esetben nincs korlát, annak is elrendelhető rendkívüli munkaidő, aki egyébként rendes munkaidőben ezen a napon nem dolgozhatna.
(Mt. 108.§ (3))
Milyen díjazás jár a munkaszüneti napra?
A munkaszüneti napon végzett munkáért száz százalék bérpótlék jár.
Ugyancsak száz százalék bérpótlék jár, ha a munkavégzés húsvét- vagy a pünkösdvasárnap vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történik. A munkavállalót ilyenkor külön vasárnapi pótlék nem illeti meg.
A munkaszüneti napi pótlék akkor is jár, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végez munkát, ilyen esetben megilleti a rendes munkaidőre járó munkabére, a munkaszüneti napra járó száz százalék bérpótlék és ezen felül további száz százalék pótlék a rendkívüli munkaidő után. A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett.
(Mt. 140.§ (2))
Kell-e távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra?
A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a havibéres munkavállaló részére nem kell távolléti díjat számfejteni. A havi munkabér ugyanis átalányjellegű kifizetés, amely attól függetlenül jár, hány munkanap van az adott hónapban.
Más a helyzet, ha a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérrel fizetik ki. Ebben az esetben, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, csökken a teljesítendő munkaidő, ennek kompenzálására a napi munkaidőre távolléti díjat kell fizetni.
Ha az óra- vagy teljesítménybérrel fizetett munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon keresőképtelen, és nem részesül táppénzben vagy baleseti táppénzben, nem betegszabadságra járó díjazásra, hanem a távolléti díjának 70 %-ára jogosult.
(Mt. 146.§ 3) (d), 4))
2018.10.07. Összeállította a KONTROPORT Munkaügyi Kft. munkacsoportja
Forrás: internet