A munkaidőkeret fontosságáról
A 104/2020 (IV.10.) kormányrendeletben foglalt munkajogi szabályok alapján a járványügyi veszélyhelyzet miatt legfeljebb 24 havi munkaidő keretet rendelhet el a munkáltató.
A rendelet hatályba lépését megelőzően kihirdetett munkaidő keretet legfeljebb 24 hónapra meghosszabbíthatja a munkáltató. A veszélyhelyzet alatt elrendelt munkaidő keret a veszélyhelyzet megszűnése után is érvényben marad.
Mi történik, ha megszűnik a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt? Ilyenkor az viseli a kockázatot, akinek az érdekkörében a munkaviszony megszűnt. A munkabért az általános munkarend és a teljesített munkaidő alapján kell elszámolni.
A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt.
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
• a határozott idő lejártával,
• a munkáltató Mt. 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő alatt vagy a határozott idejű munkaviszony felmondásával),
• a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
• a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást) szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.
Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
• a határozott idő lejártával,
• a munkáltató Mt. 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (részletesen ld. fent),
• a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
• a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást) szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
• a munkavállaló felmondásával,
• a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,
• a munkáltató Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, mely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi),
• a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
• a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
A speciális szabályok
Az Mt. szabályai meghatároznak bizonyos törvényi korlátozásokat, melyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásakor kötelezően be kell tartaniuk. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.
Munkaidőkeret alkalmazásakor is érvényesek a munkaidő beosztására vonatkozó általános szabályok. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet, a napi tizenkét órát nem haladhatja meg. A heti munkaidő tartama legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. Munkaidőkeret esetén egyenlőtlenül is elosztható a munkaidő, tehát nem kell feltétlenül napi 8 órát dolgozni, illetve hétfőtől-péntekig dolgozni, akár a szombat is minősíthető rendes munkanapnak. A heti 48 órás korlát is túlléphető, ha más heteken kompenzálják. A heti pihenőnapok is eshetnek hétköznapokra, azonban havonta legalább egyszer vasárnapra kell esnie a pihenőnapnak, ez alól akkor van csak kivétel, ha kifejezetten szombat-vasárnapra részmunkaidőben foglalkoztatnak valakit. Kevesen tudják, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű munkáknál nem kötelező az sem, hogy hat munkanap után legyen egy pihenőnap.
A munkaidő keret bevezetésének folyamata:
a) a tevékenységhez legjobban igazodó munkaidőkeret azonosítása;
b) munkaszerződések, tájékoztatók, munkaköri leírások, belső szabályzatok, munkaidő beosztások, munkaidő nyilvántartások átdolgozása, aktualizálása a munkaidő keret alkalmazásának megfelelően;
c) bevezetéshez kapcsolódó munkaügyi dokumentumok előkészítése;
d) munkaidőkeretet működtető személyek kijelölése, oktatása;
e) bérelszámolást végzők felkészítése;
f) munkaidőkeret munkavállalók felé kommunikálása.
A munkaidőkeret bevezetéséhez gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújtunk személyes tanácsadással, minta dokumentumokkal, helyszíni konzultációval, középvezetői, bérelszámolói képzéssel.
Összeállította a KONTROPORT Munkaügyi Kft. munkacsoportja Szeged 2020.05.08.
Forrás: saját és internet