A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS ALAPSZABÁLYAI
A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS ALAPSZABÁLYAI
Az Mt. 134.§ rendelkezik a munka és pihenőidő kötelezően előírt nyilvántartásáról mely szerint,
(1) A munkáltató köteles nyilvántartani
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
A rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartása az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Kötetlen munkarend esetén a munkáltatónak nem kell tételesen nyilvántartania a munkaidőt.
A munkaügyi nyilvántartásra vonatkozó legfontosabb ismérvek, az alábbiak:
a nyilvántartásból megállapítható legyen naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, az ügyelet, a készenlét kezdő és befejező időpontja.
a nyilvántartásra formakényszer nincs, az a munkáltató döntésétől függ.
a valóságnak megfeleljen, hiteles dokumentum legyen, a kettős nyilvántartás kerülendő, súlyos szabálytalanságnak minősül.
a munkaidő kezdete és vége egyértelműen megállapítható legyen.
megállapítható legyen belőle a munkavállaló napi és heti pihenőideje.
A munkaidő nyilvántartás
A munkaidő nyilvántartás az Mt. alapján kötelezően előírt munkaügyi nyilvántartás, a fent hivatkozott jogszabály szerint valamilyen munkaügyi tény, esemény bizonylatolását, rögzítését jelenti. A munkaügyi dokumentumok között a legfontosabb nyilvántartás a munkaidő nyilvántartás. A munkaidő nyilvántartás két személy jognyilatkozatán alapul, de a nyilvántartás mégis a munkáltató birtokában lévő dokumentum. A munkavállaló és a munkáltató közös nyilatkozatán alapuló munkaidő nyilvántartás akkor hiteles, ha mind két fél aláírja, hitelesíti azt.
A munkaidő nyilvántartás tartalmi és formai követelményét jogszabály nem írja elő, de a hatósági ellenőrzés kialakított egy gyakorlatot a nyilvántartott adatok köre és a nyilvántartás módja, valamint hitelessége tekintetében.
A nyilvántartással kapcsolatban nincs formai elvárás, alapvető tartalmi követelmény viszont a nyilvántartással szemben, hogy abból a munkaidővel kapcsolatos adatokon túl, (munkanap, pihenőnap) a munka kezdési és befejezési időpontja, valamint a ledolgozott munkaidő egyértelműen látható legyen. E három adat megléte esetén ellenőrizhető a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartása, a különböző bér - pótlék fizetési kötelezettségek teljesítése.
A rendes és a rendkívüli munkaidő vonatkozó, munkavállalóként vezetett munkavégzési adatok az alábbiak:
naptári naponként, megállapítható legyen a tényleges munkavégzés kezdő és befejező időpontja.
a rendkívüli munkavégzés (beosztástól, eltérő, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, munkaidőkereten felüli munkavégzés).
az elrendelt készenlét, ügyelet mértéke.
a teljesített készenlét és ügyelet kezdő és befejező időpontja.
a nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a pihenőidő mértékének, valamint az állásidő megállapítására is.
Az Mt. nem ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy a munkaidő nyilvántartás adatait milyen formában, milyen tartalommal és hol kell vezetni ahhoz, hogy az a törvényes követelményeknek megfeleljen.
Így ennek megfelelően a munkaügyi hatóság sem támaszt a nyilvántartást illetően formai követelményeket. Akkor megfelelő a munkaidő nyilvántartás, ha az hiteles, a munkaidő nyilvántartására előírt munkáltatói kötelezettség teljesül.
A nyilvántartással szemben támasztott további követelmény, hogy az abban foglalt adatokat, hitelt érdemlően és ellenőrizhető módon tartalmazza. A nyilvántartási adatokat naprakészen a munkahelyen, a tényleges foglalkoztatás helyén kell vezetni. A munkaidő a munkanapokhoz, a munkahelyhez szorosan kötődő információ, amely akár naponta hetente is változhat. Ezért nem tekinthető hitelesnek az előre kitöltött munkaidő nyilvántartás. Nem fogadható el, és nem tekinthető hitelesnek az utólag kitöltött, és a foglalkoztatás helyétől eltérően a munkáltató székhelyén, vagy pl. a könyvelő irodában történő nyilvántartás vezetése sem.
Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja
Szeged, 2021. augusztus 24.
forrás: internet
Forrás: internet