A FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK I. NEGYEDÉVI TAPASZTALATAI

2024. március 31. napjáig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen 4 269 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 64 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (15 549 fő) 57 %-át érintették

2024. március 31-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen

 - 741 db munkaügyi bírságot szabott ki, összesen 316 563 240 Ft összegben.

 - 535 db kötelezés intézkedéssel járó figyelmeztetés határozatot kiadmányozott, és

- 1 076 db szabálytalanságot megállapító figyelmeztetés határozatot hozott

Tipikus jogsértések

 2.1. Feketefoglalkoztatás

Az első negyedéves ellenőrzési tapasztalatok szerint a feketefoglalkoztatás aránya a 2023. év hasonló időszakához képest csökkent, az ellenőrzött munkavállalók 12,98 %-át (2 019 fő) érintette. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzések eredményessége tovább növekszik, az ellenőrzési célpontok kiválasztása során a hatóságok ágazatsemlegesség kialakítására törekednek, hogy valóban olyan munkahelyeket vonjanak ellenőrzés alá, ahol a munkavállalókat jogsértés éri

A korábbi évek tapasztalatai nem változtak a feketefoglalkoztatással kapcsolatban, mert a legjellemzőbb szabálytalanság továbbra is a munkaviszonyban és az egyszerűsített foglalkoztatásban egyaránt fellelhető bejelentés elmulasztása. A "feketemunka" valamennyi formája a társadalom számára negatív hatással van, mert nem csupán a gazdaság fejlődését hátráltatja, de hátrányos versenyhelyzetet teremt a jogkövető vállalkozások számára, sérti a munkavállalók alapvető garanciális jogait, valamint veszélyezteti az egyének nyugdíj- és társadalombiztosítási ellátását is.

A szándékos jogsértésekkel a foglalkoztatóknak az a célja, hogy a törvényi előírásokat betartó versenytársakkal szemben előnybe kerüljenek, valamint nagyobb nyereséggel bírjanak. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók továbbra is az adminisztrációs hibára, könyvelői mulasztásra, vagy arra hivatkoznak, hogy nem volt biztos, hogy aznap kezd-e a munkavállaló. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentések elmulasztása a közteher befizetésének tudatos elkerülésére, illetve az időbeli korlátok kijátszására irányul.

 Az egyszerűsített foglakoztatás bejelentésének elmaradása gyakran köthető figyelmetlenséghez, rossz gyakorlathoz vagy könyvelői mulasztáshoz is. Ezt a megállapítást támasztják alá azon esetek, amikor a foglalkoztató késedelmesen, de a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés megkezdése előtt jelenti be az adóhatósághoz az alkalmi munkavállalót.

Gyakran fordul elő, hogy a munkavállalókat részmunkaidős bejelentés mellett, de teljes munkaidőben foglalkoztatják, azonban nehéz bizonyítani ezt a jogsértést, mert az érintett munkavállalók félnek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, ezért a hatóságnak egyéb bizonyítékokat is szükséges beszereznie, hogy feltárja a jogsértést. Már megszűnt jogviszonyú munkavállalókkal kapcsolatban eredményesebb a jogsértés feltárása, mert ilyenkor a volt munkavállalók már nem félnek felfedni foglalkoztatásuk valós körülményeit.

Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás során azok a munkáltatók, akik nem akarnak feketén foglalkoztatni, elsődlegesnek tartják a bejelentést, mert az a céljuk, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását ezért későbbre halasztják, és ilyenkor előfordul, hogy megfeledkeznek az írásba foglalásról. 5 Kevésbé fordul már elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely általában a jogszabályok téves alkalmazása miatt történik.

Harmadik országbeli szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély hiányával, más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel vagy nem megfelelő adóhatósági bejelentéssel valósult meg.

2023. december 30. napjától hatályos jogszabály módosítás lehetőséget ad a foglalkoztatásfelügyeleti hatóságnak arra, hogy az eljárását felfüggessze, amennyiben a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának bejelentését kizárólag a TAJ szám rendelkezésre állásának hiányában mulasztja el, úgy, hogy a munkáltató a biztosítotti jogviszony bejelentését egyébként megkísérelte. Az idei jogszabályváltozás a jogkövető foglalkoztatók számára kedvező, míg a szankcionálandó munkáltatók ennek előnyét nem tudják jogosulatlanul kihasználni

2.2. Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések több munkavállalót érintettek, mint 2023. év első negyedévében (2023. március 31-ig 2 086 fő, 2024. I. negyedév: 2 387 fő).

Huzamosabb ideje a munkaidő-beosztás hiányával (1 628 fő) és a munkaidőkerettel (531 fő) kapcsolatos szabálytalanságok dominálnak a munkaidővel kapcsolatos jogsértések közül, amik sokszor a jogszabályismeret hiányára vezethetőek vissza. Gyakran fordul elő, hogy a foglalkoztatóknak nincs tudomása arról, hogy a munkaidő-beosztást írásban kell közölni a munkavállalókkal, úgy gondolják, ha szóban egymás között megbeszélik a következő heti munkaidő-beosztást, az megfelel az előírásoknak. Munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása a legjellemzőbb, amivel ellenőrizhetetlenné válik például a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkavégzés, így annak ellentételezése is (munkabér, szabadidő). A foglalkoztatók sok esetben nem tudják, mit jelent a munkaidőkeret, valamint annak alkalmazására vonatkozó szabályait sem ismerik teljes körűen

2.3. Munkaidő-nyilvántartás

A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok 2024. március 31-ig 1 812 főt érintettek, ami kevesebb a 2023. hasonló időszakában mért adatokhoz képest (2 403 fő).

A jogsértés egyik oka az, hogy a munkáltatók a nyilvántartás-vezetési kötelezettségüket - helytelen módon – átengedik a munkavállalók részére, akik vagy nem, vagy nem megfelelő módon vezetik a munkaidő-nyilvántartást, másik oka pedig a tudatos mulasztás. Számos esetben tapasztalja a hatóság azt is, hogy a munkáltatók tisztában vannak az előírásokkal, de tudatosan nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást a teljesített munkaidőről – nem tartják komoly hiányosságnak -, ezzel ellehetetlenítve több más munkaidő-nyilvántartásból megállapítható jogsértés feltárását, úgy, mint a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását és a pótlékfizetés teljesítését. A munkáltatók az ilyen magatartásukkal közvetetten a munkavállalók alapvető jogait sértik meg, hiszen a munkaidő-nyilvántartás nélkülözhetetlen alapdokumentum a pontos, precíz bérszámfejtéshez

2.4. Munkabér

 A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1 549 fő) a 2023. év első negyedévéhez nézve (965 fő) nőtt. Ezek közül a legtöbb esetben a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékre, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése fordult elő. Több alkalommal állapította meg a hatóság, hogy a munkabérről adott elszámolás, bérjegyzék nem az előírásoknak megfelelően készült el, mert abból nem lehetett megállapítani, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak.

Másik tipikus szabálytalanság, hogy a bérjegyzékek nem alkalmasak az elszámolás helyességének ellenőrzésére, mivel a rajtuk szereplő adatok eltérnek az annak alapjául szolgáló munkaidő-nyilvántartásokon vezetettektől. A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása sok esetben a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak bérszámfejtési hibák, illetve a foglalkoztató szándékos szabálytalan magatartása is oka lehet ennek. Előfordult olyan eset is, hogy a felek nem állapodtak meg a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a munkabér készpénzben történő kifizetéséről

2.5. Egyéb szabálytalanságok

 A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiadásának, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás elmulasztásával az idei első negyedévben 430 fő volt érintett. Sok munkáltató számára csak felesleges adminisztrációt jelent az igazolások kiadása, így nem fordítanak kellő figyelmet a vonatkozó szabályokra, de az is előfordult, hogy szándékosan tartották vissza a kilépő dokumentumok átadását, korlátozva ezzel a munkavállalók további munkához jutását, vagy akadályozva a munkavállalókat abban, hogy regisztrált álláskeresővé válhassanak. Az igazolások kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg a munkavállalóktól, ezért, ha a munkáltató ez ügyben nem jogkövető, úgy a hatóság minden esetben kötelezi az igazolások kiadására, valamint az elszámolás teljesítésére.

Jelentősen emelkedett a 2023. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma (94 főről, 1171 főre).

A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy

• a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint,

• a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést. A szabadságra vonatkozó szabályok foglalkoztató általi betartásának ellenőrzése összetett feladat, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabály szerint kiadják a munkavállalókat megillető szabadságokat, és csak a helyszíni ellenőrzés során felvett tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt.

2024. március 31-ig összesen 1 064 db közérdekű bejelentés (394 db) és panasz (670 db) érkezett a hatóságokhoz, amely szám a 2023. év hasonló időszakához képest (2023. március 31-ig: 897 db) megnövekedett. A beadványok megoszlási aránya: 63 % panasz; 37 % közérdekű bejelentés, amely azt mutatja, hogy a hatósághoz több olyan munkavállaló fordult, akik konkrét, beazonosítható egyéni jogsérelmük miatt kérték a hatóság segítségét a jogviszonyukkal kapcsolatban.

A legtöbb jelzés a korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan az alábbi jogsértésekkel kapcsolatban érkezett: • a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolások, elszámolások

 • a feketefoglalkoztatás, valamint

• a munkabér

Összefoglaló

2024. március 31. napjáig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen 4 269 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 64 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (15 549 fő) 57 %-át érintették. 2023. első negyedévhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2023. március 31-ig: 3 812 db) növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában pedig (2023. március 31- ig 67 %) három százalékos csökkenés tapasztalható.

• Az ellenőrzéssel érintett munkavállalók számában jelentős növekedés tapasztalható (2023. március 31-ig: 14 424 fő), és arányaiban két százalékkal kevesebb munkavállalót érintett (2023. március 31-ig: 59 %) valamilyen munkaügyi jogsértés a vizsgált időszakban.

• Az első negyedéves ellenőrzési tapasztalatok szerint a feketefoglalkoztatás aránya a 2023. év hasonló időszakához képest csökkent, az ellenőrzött munkavállalók 12,98 %- át (2 019 fő) érintette.

• Összességében tehát a főbb összesített ellenőrzési adatok pozitív irányba mozdultak az első negyedévben.

• A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzések eredményessége tovább növekszik, az ellenőrzési célpontok kiválasztása során a hatóságok ágazatsemlegesség kialakítására törekednek, hogy valóban olyan munkahelyeket vonjanak ellenőrzés alá, ahol a munkavállalókat jogsértés éri.

• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

• Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra kivetítve az építőiparban és a vagyonvédelemben javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban azonban növekedés tapasztalható a 2023. évi első negyedévhez képest.

• A javuló tendencia ellenére az építőiparból került ki –a korábbi ellenőrzési tapasztalatokhoz hasonlóan - a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, az egyéb ágazatok és a kereskedelem területe.

Forrás: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2024. I. negyedéves beszámolója (www.mvff.munka.hu)

Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2024. augusztus 27.

Forrás: internet