9. CIKK MUNKAIDŐKERET A GYAKORLATBAN
9. cikk Munkaidőkeret a gyakorlatban – készüljünk fel a 2026. év második félévére!
Július elejével megkezdődött a 2026. év második féléve. A legtöbb vállalkozás számára ez nem csupán egy újabb hat hónap kezdete, hanem egy olyan időszak, amikor a munkaszervezés, a munkaidő-gazdálkodás és a munkaerő biztosítása meghatározza az év végi eredményességet.
Különösen igaz ez a mezőgazdasági vállalkozásokra, ahol az aratás, a betakarítás, a kertészeti és feldolgozóipari munkák jelentős munkaerő-igénnyel járnak. Egy jól megtervezett munkaidőkeret, a szabadságok megfelelő ütemezése és az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak ismerete sok kellemetlenségtől és jelentős többletköltségtől kímélheti meg a munkáltatókat.
A második félév legfontosabb adatai
A 2026. július 1. és december 31. közötti időszakban általános munkarend mellett a munkáltatók a következő adatokkal tervezhetnek:
184 naptári nap
129 munkanap
1 032 teljesítendő munkaóra
52 heti pihenőnap
3 hétköznapra eső munkaszüneti nap (augusztus 20., október 23., december 25.)
Az éves rendes szabadság időarányos része: 50%
Ezek az adatok jelentik a második félév munkaidő-tervezésének alapját. Érdemes már júliusban elkészíteni vagy felülvizsgálni a munkaidő-beosztásokat, hogy az év végi munkacsúcsok idején ne kelljen kapkodni.
A munkaidőkeret nem adminisztráció, hanem vezetői eszköz
A munkaidőkeret célja, hogy a munkáltató a munkavégzést a vállalkozás tényleges igényeihez igazíthassa. Ez azonban csak akkor működik, ha a munkaszervezés tudatos, a munkaidő-beosztások előre elkészülnek, a jelenléti ívek pontosak, és a munkaidőkeret végén szabályos elszámolás történik.
Tapasztalataink szerint a legtöbb munkaügyi probléma nem a jogszabályok ismeretének hiányából ered, hanem abból, hogy a napi gyakorlatban nem megfelelően alkalmazzák azokat.
A leggyakoribb hibák
A munkaügyi ellenőrzések során leggyakrabban az alábbi hiányosságok fordulnak elő:
nincs megfelelően elrendelt munkaidőkeret,
nem készül időben munkaidő-beosztás,
hiányos vagy utólag kitöltött munkaidő-nyilvántartás,
hibás túlóraelszámolás,
a napi vagy heti pihenőidő szabályainak megsértése,
a munkaidőkeret végén elmaradó elszámolás.
Ezek következménye lehet munkaügyi bírság, bérkülönbözet megfizetése, pótlékok utólagos elszámolása, valamint hosszadalmas munkaügyi vita.
A szabadságokat is most kell megtervezni
A második félévben az éves rendes szabadság időarányos része főszabály szerint az éves szabadság 50%-a.
Sok vállalkozásnál azonban az őszi időszak jelenti a legnagyobb munkaterhelést, ezért különösen fontos a szabadságok előzetes ütemezése. A Munka Törvénykönyve meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy a szabadság egy részének kiadására a következő évben kerüljön sor. Ennek jogszerű alkalmazása segítheti a munkacsúcsok kezelését, ugyanakkor a szabadságok kiadását minden esetben előre meg kell tervezni.
Mezőgazdasági idénymunka – figyelj a 120 napra!
A mezőgazdasági vállalkozások számára a második félév egyik legfontosabb feladata az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott idénymunkások foglalkoztatási idejének folyamatos figyelemmel kísérése.
Sok munkavállaló esetében éppen a nyári vagy az őszi betakarítás idején telik le a 120 napos foglalkoztatási idő.
A hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás további 90 nappal meghosszabbítható legyen, vagyis egy munkavállaló mezőgazdasági idénymunkában összesen legfeljebb 210 napig dolgozhat.
A hosszabbítás azonban magasabb közteher-fizetési kötelezettséggel jár.
az első 120 napban: 2 400 Ft/fő/nap
a 121–210. nap között: 3 600 Ft/fő/nap
Ez munkavállalónként napi 1 200 Ft többletköltséget jelent.
Egy 20 fős idénymunkás-csoport további 30 napos foglalkoztatása esetén ez már 720 000 Ft többletközterhet jelent. Ugyanakkor a betakarítási időszakban sok esetben még így is gazdaságosabb a már betanított munkavállalók megtartása, mint új dolgozók felvétele és betanítása.
Ezért javasoljuk, hogy már júliusban tekintsétek át valamennyi idénymunkás foglalkoztatási napjait, és időben készítsétek el a második félév munkaerő- és költségtervét.
Kontroport javaslata
A második félév eredményes lebonyolítása nem szeptemberben vagy októberben dől el, hanem most, júliusban.
Érdemes áttekinteni
a munkaidőkereteket,
a munkaidő-beosztásokat,
a szabadságok ütemezését,
az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók foglalkoztatási napjait,
valamint a munkaidő-nyilvántartások és a bérelszámolás szabályosságát.
A most elvégzett felülvizsgálat jelentősen csökkentheti az év végi munkaügyi problémákat és a hatósági megállapítások kockázatát.
Augusztusban indul a Kontroport Gyakorlati Munkaügyi Középvezetői Képzése
A munkaügyi szabályok betartása a mindennapi gyakorlatban elsősorban nem az ügyvezetők, hanem a középvezetők feladata és felelőssége.
A munkaszervezés, a munkaidő-beosztások elkészítése, a munkaidő-nyilvántartás vezetése, a munkaidőkeretek alkalmazása, a teljesítések igazolása, a bérelszámolás alapjául szolgáló adatok rögzítése és a munkaidő-gazdálkodás mind olyan feladat, amely nap mint nap a középvezetők döntésein múlik.
Tapasztalataink szerint a munkaügyi ellenőrzések során feltárt hiányosságok többsége nem a jogszabályok ismeretének hiányából, hanem a napi munkaszervezés során elkövetett hibákból ered.
Ezért a Kontroport Munkaügyi Kft. augusztusban Gyakorlati Munkaügyi Középvezetői Képzést indít. A képzés célja, hogy a résztvevők olyan ismereteket szerezzenek, amelyeket másnap már a saját munkahelyükön is biztonsággal alkalmazhatnak.
A részletes programot és a jelentkezés feltételeit hamarosan közzétesszük.
A szabályos munkaügy nem a bérszámfejtésnél kezdődik, hanem a középvezető napi döntéseinél.
Szeged 2026.07.07.
Forrás: saját