12.15. KEZDJÜK AZ ALAPOKNÁL 5. SZABADSÁGOK KEZELÉSE

Az év végével esedékessé válik az eddig ki nem adott szabadságok rendezése, egyúttal sok munkáltatónál ez a legmegfelelőbb időszak, hogy az ünnepi leálláskor kerüljön kiadásra a munkavállalók bennmaradt szabadsága. A kérdés azonban nem csak célszerűségi szempontok alapján merül fel. Gyakori tévhit, hogy a munkavállaló maga köteles gondoskodni a szabadsága kivételéről, a munkáltatót csak adminisztratív kötelezettség terheli ebben. Ezzel ellentétben fő szabály szerint a szabadságot a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – az esedékesség évében köteles kiadni.

Rendes szabadság mértéke

 Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, munkavállalónak

a) huszonötödik életévétől 1,                     b) huszonnyolcadik életévétől 2,
c) harmincegyedik életévétől 3,                 d) harmincharmadik életévétől 4,
e) harmincötödik életévétől 5,                  f) harminchetedik életévétől 6,
g) harminckilencedik életévétől 7,           h) negyvenegyedik életévétől 8,
i) negyvenharmadik életévétől 9,             j) negyvenötödik életévétől 10
munkanap kor szerinti pótszabadság jár.

  KÉSZÜLJÜNK EGYÜTT A 2021. ÉVIRE, TISZTELETTEL KÉREM JELEZZÉK VISSZA SZERZŐDÉS-HOSSZABBÍTÁSI, SZERZŐDÉSKÖTÉSI IGÉNYÜKET.

Pótszabadságok

 

Gyermekek után járó pótszabadság

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után pótszabadság jár. Ennek mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő.

A gyermek utáni pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadságra mindkét szülő jogosult. Szülőnek számít a vér szerinti szülő, az örökbefogató szülő, az együtt élő házastárs, továbbá a nevelőszülő és helyettes szülő, a gyám, valamint, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az eljárás már folyamatban van.

A gyakorlatban sok bizonytalanságot okoz, hogy elvált szülők esetén jár-e a pótszabadság a különélő szülőnek. A Munka Törvénykönyve szerint gyermeknek a családok támogatására vonatkozó törvény szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek számít, tehát aki a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ennek alapján az elvált, különélő szülő, aki például kéthetente hétvégéken, ill. ünnepek alatt tart kapcsolatot a gyermekkel nem jogosult pótszabadságra. Érdekesebb kérdést vet fel azoknak az elvált szülőknek az esete, akik olyan módon gyakorolják a közös szülői felügyeletet, hogy a gyermek azonos időt tartózkodik hol az egyik, hol a másik szülőnél. A jogszabály e kérdésre nem ad egyértelmű választ, de megalapozott érveket lehetne felsorakoztatni, hogy ilyen esetben mindkét szülőnek járjon a pótszabadság.

Az apának gyermeke születése esetén pótszabadság jár, amelyet a munkavállaló igénye alapján legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni. Az apát megillető pótszabadság 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap. E szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A pótszabadság egyéb esetei

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha legalább 50%-os egészségkárosodását megállapították. Ugyanennyi pótszabadság jár annak, aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult.

A szabadság kiadása

Évente ugyan hét munkanap szabadságot a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, azonban, ha ezzel nem él a munkavállaló, a munkáltatót terheli ezen szabadság kiadásának kötelezettsége is. Ezzel kapcsolatban a feleknek mindig célszerű időben egyeztetniük, és egyúttal tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy ha nem dönt ebben a kérdésben, úgy a munkáltató fogja kiadni a szabadságot. Az Munka törvénykönyve (Mt.) bizonyos esetekben azonban kivételszabályokkal teszi lehetővé, hogy az esedékes szabadság egy részét a munkáltató a tárgyévet követően adhassa ki.

Elsőként a munkaviszony kezdetének időpontját kell megvizsgálni. Amennyiben az október elsején vagy azt követően kezdődött, úgy a munkáltató a szabadságot jogosult a következő év március 31-ig kiadni.

Egyéb esetekben, ha a szabadság igénybevétele a tárgyévben megkezdődik és annak következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot, az a tárgyévben kiadottnak minősül. A szabadság kiadása során azonban figyelembe kell venni azt, hogy annak időpontját a munkavállalóval legkésőbb annak kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A felek az utóbbi szabálytól egyébként eltérően is megállapodhatnak.

 

Kivételek a szabadság kiadásában

Bizonyos esetekben a munkáltató jogszerűen adhatja ki a szabadságot a tárgyévet követő évben is. Ennek egyik esete az, amikor a felek a naptári évre vonatkozóan megállapodnak abban, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkavállalójának.

Az Mt. által biztosított további lehetőség az, ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. a munkavállaló keresőképtelensége) miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni. Ilyen esetben a fennmaradó szabadságot az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül adja ki a munkáltató, ami egyben kötelezettsége is.

Ha a munkáltató oldalán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel, az Mt. alapján ilyenkor, amennyiben a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés ezt lehetővé teszi, a munkáltató jogosult a szabadság egynegyedét a következő év március 31-ig átvinni, és köteles ezen időpontig kiadni.

 A kiadás időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása – csak különleges esetben

Fontos kiemelni, hogy a módosítás és a megszakítás lehetősége olyan kivételes és súlyos jellegű indokokhoz kapcsolódhat, melyek megítélése szempontjából figyelembe kell venni többek között a munkáltató tevékenységét, működését, az ok felmerülésének időszakát és az akkor fennálló körülményeket is. Ennek megfelelően, amennyiben egy munkáltatónak például számolnia kell egy-egy időszakban a megnövekedett munkateherrel, erre nem hivatkozhat. További fontos elem, hogy amennyiben a munkavállaló vitatja a módosítás vagy a megszakítás jogszerűségét, a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli. A fent részletezett lehetőségek alapján célszerű, még az elkövetkezendő pár napban számításba venni az eddig ki nem adott szabadságokat, és az azok kiadására nyitva álló lehetőségeket, hiszen ezzel számos cég kerülhet el komolyabb, akár munkajogi perekkel, esetleges bírságokkal járó problémákat.

 KÉSZÜLJÜNK EGYÜTT A 2021. ÉVIRE, TISZTELETTEL KÉREM JELEZZÉK VISSZA SZERZŐDÉS-HOSSZABBÍTÁSI, SZERZŐDÉSKÖTÉSI IGÉNYÜKET.

Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja

Szeged, 2020.12.15.                                                                       Forrás internet (részlet)