11 hírlevél: Feketefoglalkoztatás – nem csak az számít feketének, akit egyáltalán nem jelentettek be
A feketefoglalkoztatásról sok munkáltató úgy gondolja, hogy az egyszerűen azt jelenti: valaki dolgozik, de egyáltalán nincs bejelentve.
A valóság ennél összetettebb.
A szabályos foglalkoztatás egyik alapja, hogy a munkáltató a tényleges munkavégzésnek megfelelő jogviszonyban, megfelelő adatokkal és megfelelő időben jelentse be a munkavállalót. Ha ez nem történik meg, abból nem egyszerű adminisztrációs hiba, hanem komoly munkáltatói probléma lehet.
A mezőgazdaságban különösen könnyű belecsúszni
A mezőgazdasági munkaszervezés sajátosságai miatt gyakori, hogy a munkavállalók nagyon korán, akár hajnalban kezdik meg a munkát.
A munkáltató közben más rendszerben szervezi a bejelentést.
Például:
a dolgozók 6 órakor munkába állnak,
a középvezető később adja le a névsort,
a könyvelő vagy bérszámfejtő ez alapján elvégzi a bejelentést,
a NAV-bejelentés azonban csak a munkakezdés után történik meg.
Ez már problémát jelenthet.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is alapvető szabály, hogy a bejelentésnek a munkavégzés megkezdése előtt meg kell történnie.
Vagyis nem megfelelő megoldás az, hogy:
„Kezdjenek el dolgozni, majd ha beérünk az irodába, bejelentjük őket.”
A sorrendnek éppen fordítottnak kell lennie:
bejelentés → munkába állás.
Nem csak az a probléma, ha valakit egyáltalán nem jelentettek be
Foglalkoztatási szempontból ugyanilyen fontos kérdés, hogy az dolgozik-e, akit bejelentettek, és a bejelentés adatai megfelelnek-e a tényleges foglalkoztatásnak.
Tipikus problémák lehetnek például:
más személy jelenik meg a munkaterületen, mint akit bejelentettek;
a középvezető későn küldi el a névsort;
valaki nem jelenik meg, de ezt nem jelzik;
olyan munkavállaló kezd dolgozni, aki nem szerepel a leadott névsorban;
a tényleges munkakezdés időpontja és a bejelentés időpontja nincs összhangban;
a középvezető a nap folyamán változtat a létszámon, de az információ nem jut el időben ahhoz, aki a bejelentést elvégzi.
Ezek mögött nem feltétlenül van tudatos szabálykerülés.
Lehet, hogy egyszerűen rosszul működik a munkaszervezés.
Egy hatósági ellenőrzés során azonban nem az lesz az első kérdés, hogy ki mit szeretett volna, hanem az, hogy mi történt ténylegesen.
„A könyvelő jelenti be a dolgozókat”
Ez önmagában nem oldja meg a problémát.
A könyvelő, a bérszámfejtő vagy más adminisztrátor ugyanis abból tud dolgozni, amit a cég részéről megkap.
Ha a középvezető nem megfelelő személyt, nem megfelelő időpontot vagy hiányos adatot ad át, akkor a könyvelő már csak a kapott információ alapján tudja elkészíteni a bejelentést.
A könyvelő nem lehet egyszerre a könyvelő és a munkaterületen dolgozó művezető.
Ő nem látja, hogy reggel 6 órakor a földön, az ültetvényen vagy a telephelyen ki állt ténylegesen munkába.
Ezért a munkáltatónál világosan meg kell határozni:
ki szervezi a munkát, ki ellenőrzi a tényleges létszámot, ki adja át az adatokat, és ki gondoskodik arról, hogy a bejelentés a munkakezdés előtt megtörténjen.
A középvezetőnek ebben komoly szerepe van
A középvezető az, aki a legtöbb esetben ténylegesen látja:
ki érkezett meg, ki dolgozik, mikor kezdett és milyen munkát végez.
Ezért nem elegendő azt mondani:
„Én szóltam a könyvelőnek.”
A kérdés az, hogy mit mondott a könyvelőnek, mikor mondta, és megfelelt-e az információ a valóságnak.
Ha a középvezető hibás adatot ad át, abból a munkáltatónál szabálytalan foglalkoztatás alakulhat ki.
A feladat természetesen delegálható.
A munkáltató azonban nem háríthatja át automatikusan a felelősséget arra, akinek a feladatot kiadta.
Ezért fontos a munkaidő-nyilvántartás
A munkaidő-nyilvántartás nem azért van, hogy legyen még egy papír a cégben.
A munkáltatónak tudnia kell igazolni, hogy a munkavállaló mikor kezdte és mikor fejezte be a munkát.
A bejelentés időpontja és a tényleges munkakezdés időpontja ezért egymással is összevethető.
Ha például a nyilvántartás szerint a dolgozó 6 órakor kezdett, miközben a bejelentés csak 6 óra 17 perckor történt meg, az eltérésre egy ellenőrzés során magyarázatot kell tudni adni.
Ugyanez igaz akkor is, ha a területen ténylegesen más személy dolgozik, mint akit a cég bejelentett.
A jó munkaidő-nyilvántartás tehát nemcsak egy ellenőrzési kötelezettség teljesítése, hanem a munkáltató saját védelmét is szolgálja.
Mi történik, ha a hatóság ezt megállapítja?
A következmény nem feltétlenül áll meg a bírságnál.
A NAV a végleges határozattal megállapított be nem jelentett foglalkoztatás esetén közzéteszi az érintett foglalkoztató adatait. A közzétett adatok főszabály szerint két évig szerepelnek a listán.
Ez már nem belső adminisztrációs ügy.
A vállalkozás neve nyilvánosan megjelenhet, és a be nem jelentett foglalkoztatás a rendezett munkaügyi kapcsolatok megítélésénél is jelentőséggel bírhat.
Van lehetőség a két év lerövidítésére?
Igen, de ez nem automatikus.
Meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a munkáltató kérje a közzétett adatok korábbi törlését.
A NAV esetében ehhez többek között az szükséges, hogy a jogsértés legfeljebb öt munkavállaló bejelentésének elmulasztását érintse, és a munkáltató a jogszabályban meghatározott, közzétételt kiváltó bírságot megfizesse.
Ez azonban már egy megtörtént jogsértés utáni lehetőség.
Nem helyettesíti a szabályos foglalkoztatást.
A legfontosabb kérdés: hol hibázik a rendszer?
A mezőgazdasági vállalkozásoknál ezért nem elég azt megkérdezni:
„Ki jelenti be az embereket?”
A helyes kérdések inkább ezek:
Ki dönti el, hogy ki dolgozik az adott napon?
Ki adja le a névsort?
Mikor adja le?
Ki ellenőrzi, hogy ténylegesen kik jelentek meg?
Mi történik, ha valaki nem jelenik meg?
Mi történik, ha valaki bejelentés nélkül érkezik?
Ki ellenőrzi, hogy a munkakezdés előtt megtörtént-e a bejelentés?
Ki vezeti a munkaidő-nyilvántartást?
Ki ellenőrzi utólag, hogy a bejelentés, a nyilvántartás és a tényleges munkavégzés összhangban van-e?
Ha ezekre nincs egyértelmű válasz, akkor a vállalkozásnak nincs megfelelően kialakított foglalkoztatási rendszere.
A feketefoglalkoztatás megelőzése nem a könyvelő feladata
A könyvelő fontos szereplője a folyamatnak, de a munkáltató működését nem tudja helyettesíteni.
A szabályos foglalkoztatás a munkavállaló munkába állása előtt kezdődik.
A vezetőnek kell biztosítania, hogy a munkaterületen csak olyan személy kezdjen munkát, akinek a foglalkoztatása előzetesen és megfelelően rendezett.
Ez különösen fontos a mezőgazdasági idénymunkánál, ahol a nagy létszám, a korai munkakezdés és a napi változások miatt könnyen előfordulhatnak hibák.
Kontroport – személyesen is a partnereink mellett
A munkaügyi szabályok betartása nem kizárólag dokumentumok és bejelentések kérdése. A mindennapi munkaszervezésben dől el, hogy a szabályok valóban működnek-e.
Ezért tartjuk fontosnak a személyes partneri látogatásokat is.
A személyes találkozó során nemcsak egy-egy aktuális kérdésre lehet választ adni, hanem át lehet tekinteni azt is, hogy a vállalkozásnál hogyan működik a gyakorlatban a foglalkoztatás, ki milyen feladatért felel, és hol lehetnek olyan pontok, amelyek később hatósági problémát okozhatnak.
A személyes partnerlátogatásokat 2026. október 1-jétől folytatjuk, és továbbra is várjuk azoknak a partnereinknek a jelentkezését, akik szeretnék személyesen átbeszélni a náluk felmerülő munkaügyi kérdéseket.
A Kontroport számára a személyes kapcsolat nem kiegészítő szolgáltatás, hanem a partneri együttműködés fontos része.
Kurunczi László
ügyvezető
Kontroport Kft.
2026. szeptember 15.
Forrás: saját