Az Alkalmi munkavállalói könyvvel végezhető „alkalmi foglalkoztatásnak” minősülő munkavégzést 2010. április 1-től felváltja az „egyszerűsített foglalkoztatás” keretében végezhető munkavégzés. Az egyszerűsített foglalkoztatást a 2009. évi CLII. törvény szabályozza.

I.    Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyok (továbbiakban egyszerűsített foglalkoztatás)
Az alábbi munkákra létesíthető egyszerűsített munkaviszony:

háztartási munka: minden olyan munka, ami a természetes személy munkáltató kizárólag a maga, közeli hozzátartozója, vele egy háztartásban élő személy mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosítja.
·    mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a 31 napot, egy naptári éven belül a 90 napot.
·    növénytermesztési idénymunka: Később megjelenő, külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a mezőgazdasági idénymunkától eltérően a harmincegy napot meghaladhatja.
·    idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.
·    alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az egyszerűsített munkaviszonyt, meghatározott kivételekkel, „egyszerűsített munkaszerződés” megkötésével lehet létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.
Öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező.
Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.


Munkaidő nyilvántartás
Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról jelenléti ívet kell vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag
a)    mezőgazdasági idénymunka, valamint
b)    a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka
keretében foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

II.    Az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
·    Az alkalmi munkára alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – meghatározott kivételekkel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja. tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (az egyéni és munkáltatót terhelő járulékok megegyeznek a munkaviszonyban alkalmazott munkavállalók járulékaival!!!)
·    Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és rendelkezik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt igazolásokkal, akkor a munkáltató közterhet nem fizet.

III.    Ellátásra való jogosultság
Az alkalmi munkavállaló:
·    nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
·    A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.
·    Betegszabadságra nem jogosult

IV.    Bejelentési és bevallási szabályok
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti
a)    a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,
b)    a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, taj-számát,
c)    ha a munkavállaló más államban biztosítottnak minősül és ezt jogszabályban meghatározott igazolással igazolja, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét (háztartási munka, mezőgazdasági -, növénytermesztési -, idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka) kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt,
d)    a munkavégzés helyét.


V.    Egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrehozott munkaviszonyok igazolása
Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetén, ha a munkaviszony nem munkaszerződéssel jött létre, kötelező a jelenléti ív vezetése, amelyből a munkavégzés befejezésekor egy példányt köteles a munkáltató a munkavállalónak átadni. Ebben az esetben a munkaviszony igazolására a jelenléti ív szolgál, amely tartalmaz minden olyan kötelező adatot, amelyet a munkaszerződésben is kötelező feltüntetni.
Abban az esetben, ha az alkalmi munkavégzésnek minősülő munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, de az igazolólap nem kerül kiadásra, mivel alkalmi foglalkoztatás esetén nem kötelező, akkor a munkaszerződés szolgál a munkaviszony igazolására.

VI.    Az álláskeresési ellátásokat és keresetpótló juttatást érintő változások egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását többek között azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak (I. pontban részletezett alkalmi munka) minősülő munkaviszony keretében munkát végzett. Az állami foglalkoztatási szerv ebben az esetben az álláskeresési járadékot – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó álláskeresési járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.

Az álláskeresési járadékban részesülő személynek az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát legkésőbb a foglalkoztatást követő harmadik munkanapon be kell jelentenie.

VII.    Teendők az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatban
2010. április 1-e után alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót foglalkoztatni nem lehet, kivéve akkor, ha a foglalkoztatás 2010. április 1-e előtt kezdődött meg. Ennek megfelelően, 2010. április 1-e után a kirendeltségek nem adhatnak ki alkalmi munkavállalói könyveket.

A 2010. április 1-éig kiadott AM könyvek továbbra is használhatók a 2010. április 1-e előtt kezdődött munkaviszonyok igazolására, így az azokban igazolt jogviszonyokat továbbra is figyelembe kell venni az ellátások megállapítása során.

Az AM könyveket a munkavállalóknak 2010. július 31-ig le kell adni a kirendeltségen.

VIII. Mit és hogyan ellenőriznek a munkaügyi felügyelők az alkalmi munkavállalással kapcsolatban?
A munkaügyi felügyelő főszabály szerint a jogviszony rendezettségét vizsgálja, vagyis a munkaszerződés és/ vagy a jelenléti ív, valamint a bejelentés teljesítését. Ha itt jogsértést talál az eljáró felügyelő, akkor nincs mérlegelési jogköre, a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében köteles bírság kiszabásáról rendelkeznie.
A munka és pihenőidővel, illetve a munkabérrel (minimálbér, garantált bérminimum) kapcsolatos jogsértések esetén ugyancsak kötelező bírságot kiszabnia.
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ELLENŐRZÉSE: Ez főszabály szerint azt jelenti, hogy - a növénytermesztési idénymunka kivételével - bármely rövid idejű munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ebből következően a munkaügyi felügyelő ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást.

MUNKASZERZŐDÉS: A bejelentési kötelezettség mellett az ellenőrzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerződést (un. blankettaszerződést) kell kötni. Ez tartalmazza - a bármely munkaszerződésben rögzítendő adatokon túl - azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek.

JELENLÉTI ÍV: Ha nem szükséges munkaszerződést kötni - alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási időtartamig - akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellenőrzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét. (2010.06.30-ig nem büntetik, ha nem a sorszámozott jelenléti ívet használják a foglalkoztatás során, hanem a törvény mellékletében található jelenléti ív mintát)

MUNKAVÁLLALÓK NYILATKOZTATÁSA: Az ellenőrzés változatlanul kiemelkedően fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát. Ebből ugyanis a szerződés vagy a jelenléti ív hiányában is kiderül az, hogy a felek esetleg az Mt. szerinti munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvezőbb adózású egyszerűsített foglalkoztatásra jelentette be munkavállalóját

VIII. ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATOK

IX. IRATMINTÁK

Egyszerűsített munkaszerződés

Jelenléti ív

HATÁROZOTT IDŐRE SZÓLÓ MUNKASZERZŐDÉS

Mely létrejött egyrészről az …………………………….………………………………………………… (………………………………………………………………., a ……………. Megyei Bíróságon mint Cégbíróságon Cg. ………………………………… szám alatt bejegyzett cég  képviseli: …………………………………….), mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), valamint másrészről:


Név: …………………………………………    Taj. Szám:
…………………………….       
Szül. hely, idő: ……….…………………….…………….    Adóazonosító: ……………………………..       
Anyja neve: ……………………….……………………..            
……………………………………………………………………………….szám alatti lakos    

(továbbiakban: Munkavállaló) között az alulírott napon, az alábbi feltételekkel:

1.    A felek megállapodnak, hogy a Munkáltató a Munkavállalót 2010.……………………….…hó ………….. napjától
a.)    Határozott időtartamú munkaszerződés keretében 2010. …………………hó …... napjáig; rész munkaidőben (havi 120 óra) ……………………………….…… (FEOR ……….) munkakörben – a jelen szerződésben foglaltak szerint - foglalkoztatja.

2.    A munkavállaló 3 havi munkaidő-keretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (4-12 óra) kerül foglalkoztatásra. A munkavállaló munkarendje osztott munkarendben is meghatározható.
3.    A  munkaidő-keret egy éven belül az alábbiak szerint állapítható meg:

01.01.-03.31.
04.01.-06.30.
07.01.-09.30.
10.01.-12.31.

4.    A Munkavállaló munkavégzésével kapcsolatos főbb feladatait a szerződés aláírásával egyidejűleg átadott munkaköri leírás tartalmazza, melyet a Munkáltató a szerződés megkötésével egyidejűleg szóban is ismertetett a munkavállalóval.
5.    A felek 90 nap próbaidőt kötnek ki, mely alatt bármelyik fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a fennálló munkaviszonyt. A jogviszony megszüntetése próbaidő alatt is csak és kizárólag írásban történhet.
6.    A Munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat ……..……………………………………… gyakorolja.
7.    A Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló személyi alapbére …………….……………Ft/óra.
A munkabér kifizetése pénzintézeti folyószámlára történik.
8.    A Munkavállaló munkavégzésének helye: változó a munkáltató utasítása alapján a munkáltató bármely telephelye. Az első munkavégzés helye a munkaszerződés mellékletét képező tájékoztatóban kerül megjelölésre.
9.    A Munkavállaló munkába lépésének napja: 2010………………….. hó …… nap
10.    A Munkavállaló kijelenti, hogy a Munkáltató által ismertetett munkavédelmi, munkaegészségügyi szabályokat megértette, és azokat maradéktalanul betartja.
11.    A Munkavállaló kijelenti, hogy a Munkáltató tájékoztatta a munkaviszonyból eredő alapvető jogokról és kötelezettségekről. A szóban forgó tájékoztató a munkaszerződés mellékletét képezi, melyet a Munkáltató a Munkavállaló részére írásban is átadott.
12.     A munkavállaló köteles a munkahelyi vezetője által meghatározott időpontban és helyen, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaviszony időtartama alatt a munkakörébe tartozó feladatokat az elvárható szakértelemmel és gondossággal végrehajtani, a munkafegyelemre és munkavédelemre vonatkozó szabályokat betartani, a tudomására jutott üzemi és üzleti titkot megőrizni.
13.    A munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor köteles a birtokában lévő, a munkáltató működésével összefüggő iratot, dokumentumot, adathordozót, valamint a megőrzésre átadott, illetve a gondozásában lévő vagyontárgyakat a munkáltatónak átadni.
14.    Munkavállaló részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
15.     A munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. Törvény, a Mezőgazdasági Ágazati Kollektív Szerződés és a munkaviszonyra vonatkozó más szabályok vonatkoznak.
16.    A munkaügyi viták eldöntése első fokon a Munkaügyi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
17.     Jelen szerződés 2 eredeti példányban készült, melynek egy példányát a Munkáltató a munkaszerződés aláíratása után átadta a Munkavállalónak.

A szerződést a felek elolvasás után, mint akaratukkal mindenben egyezőt, jóváhagyólag aláírták.


Kelt: …………………………., 2010. év ………………….hó ………. napján

TÁJÉKOZTATÓ
A munkaviszonyból eredő alapvető jogokról és kötelezettségekről
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. Törvény (Mt.) 76. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a következőkről tájékoztatom:

9. Üzemi tanács:                              Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} A munkáltatónál Üzemi Tanács működik: igen - nem

10. Első munkavégzés helye:        

Kelt:……………………………., 2010. év ………………..hó ….. napján

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Felnőttképzési nyilvántartásba vételi szám: 00009671

Készítette a KONRTOPORT MUNKAÜGYI SZERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.MUNKACSOPORTJA

6723 SZEGED TARJÁN SZÉLE 4/A telefon: 70-93-88-767

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it