Az Alkalmi munkavállalói könyvvel végezhető „alkalmi foglalkoztatásnak” minősülő munkavégzést 2010. április 1-től felváltja az „egyszerűsített foglalkoztatás” keretében végezhető munkavégzés. Az egyszerűsített foglalkoztatást a 2009. évi CLII. törvény szabályozza.

I. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyok (továbbiakban egyszerűsített foglalkoztatás)

Az alábbi munkákra létesíthető egyszerűsített munkaviszony:

· háztartási munka: minden olyan munka, ami a természetes személy munkáltató kizárólag a maga, közeli hozzátartozója, vele egy háztartásban élő személy mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosítja.

· mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a 31 napot, egy naptári éven belül a 90 napot.

· növénytermesztési idénymunka: Később megjelenő, külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a mezőgazdasági idénymunkától eltérően a harmincegy napot meghaladhatja.

· idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

· alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Alkalmi munka lehet a háztartási munka, mezőgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka, idegenforgalmi idénymunka is, ha megfelel az alkalmi munka fenti feltételeinek.

Az egyszerűsített munkaviszonyt, meghatározott kivételekkel, „egyszerűsített munkaszerződés” megkötésével lehet létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.

Öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező.

Növénytermesztési idénymunka esetében az egyszerűsített munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.

Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

Munkaidő nyilvántartás

Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató - kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról jelenléti ívet kell vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag

a) mezőgazdasági idénymunka, valamint

b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka

keretében foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

II. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

· A természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint a korábban meghatározott idénymunkák esetén az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

o A munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet.

o A munkáltatót nem terheli társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség.

o A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

· Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és rendelkezik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt igazolásokkal, akkor a munkáltató közterhet nem fizet.

A közteherelőleg intézménye:

· Abban az esetben, ha a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. A közteherelőleg választásának a további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak bejelentse, a termőterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell adóbevallást benyújtania, kivéve, ha

a) külföldi személy vagy

b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy

c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja. tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja. tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

III. Ellátásra való jogosultság

A kivételek között említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása alapján

· nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,

· nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

· A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.

· A más államban biztosítottként szereplő személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

IV. Bejelentési és bevallási szabályok

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén – a növénytermesztési idénymunka kivételével – a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti

a) a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,

b) a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, taj-számát,

c) ha a munkavállaló más államban biztosítottnak minősül és ezt jogszabályban meghatározott igazolással igazolja, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét (háztartási munka, mezőgazdasági -, növénytermesztési -, idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka) kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt,

d) a munkavégzés helyét.

Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót a bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie.

A bejelentést a munkáltató választása szerint

a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,

b) mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet,

c) magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet.

A bejelentő személy azonosítása a bejelentő neve, születési ideje, adóazonosító jele és taj-száma alapján történik.

V. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrehozott munkaviszonyok igazolása

A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazolólap megegyezik a normál munkaviszony esetén kiadandó igazolólappal.

Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő (I. pontban leírtaknak megfelelő) munkaviszony esetén, ha a munkaviszony nem munkaszerződéssel jött létre, kötelező a jelenléti ív vezetése, kivéve az 5 napnál rövidebb természetes személy munkáltató által létesített háztartási munkára irányuló jogviszony, amelyből a munkavégzés befejezésekor egy példányt köteles a munkáltató a munkavállalónak átadni. Ebben az esetben a munkaviszony igazolására a jelenléti ív szolgál, amely tartalmaz minden olyan kötelező adatot, amelyet a munkaszerződésben is kötelező feltüntetni.

Abban az esetben, ha az alkalmi munkavégzésnek minősülő munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, de az igazolólap nem kerül kiadásra, mivel alkalmi foglalkoztatás esetén nem kötelező, akkor a munkaszerződés szolgál a munkaviszony igazolására.

Háztartási munkára természetes személy munkáltató által létesített munkaviszony esetén, ha nem kötelező a munkaszerződés megkötése – ha öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony jön létre –, nem kötelező a jelenléti ív kitöltése sem, tehát a munkavállaló semmilyen iratot nem kap az egyszerűsített foglalkoztatásról. Ebben az esetben, ha a munkaviszony igazolása szükséges, csak az ügyfél nyilatkozata áll rendelkezésre. A nyilatkozat valódiságát esetleg az APEH adatközlése alapján lehet ellenőrizni.

VI. Az álláskeresési ellátásokat és keresetpótló juttatást érintő változások egyszerűsített foglalkoztatás esetén

A Foglalkoztatási törvény vonatkozásában alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, amelyet jelen Útmutató I. pontja részletez.

Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását többek között azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak (I. pontban részletezett alkalmi munka) minősülő munkaviszony keretében munkát végzett. Az állami foglalkoztatási szerv ebben az esetben az álláskeresési járadékot – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó álláskeresési járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.

Abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történik a munkavégzés és nem minősül alkalmi munkának, akkor azt úgy kell tekinteni, mint normál munkavégzés keretében végzett munka. Ez keresőtevékenységnek minősül, ami az ellátás megszüntetését, vagy rövid idejű keresőtevékenység esetén (90 napot meg nem haladó) határozattal történő szüneteltetését vonja maga után, keresőtevékenység miatt.

Az álláskeresési segélyt változatlan formában kell továbbfolyósítani, ha az álláskereső alkalmi munka (I. pontban részletezett) keretében folytat keresőtevékenységet.

Az álláskeresési járadékban részesülő személynek az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát legkésőbb a foglalkoztatást követő harmadik munkanapon be kell jelentenie.

megállapított ellátások szempontjából az egyszerűsített foglalkoztatásnak tehát két fajtája van:

· alkalmi foglalkoztatásnak minősülő egyszerűsített foglalkoztatás;

· alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő egyszerűsített foglalkoztatás.

VII. Teendők az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatban

2010. április 1-e után alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót foglalkoztatni nem lehet, kivéve akkor, ha a foglalkoztatás 2010. április 1-e előtt kezdődött meg. Ennek megfelelően, 2010. április 1-e után a kirendeltségek nem adhatnak ki alkalmi munkavállalói könyveket.

A 2010. április 1-éig kiadott AM könyvek továbbra is használhatók a 2010. április 1-e előtt kezdődött munkaviszonyok igazolására, így az azokban igazolt jogviszonyokat továbbra is figyelembe kell venni az ellátások megállapítása során.

Az AM könyveket a munkavállalóknak 2010. július 31-ig le kell adni a kirendeltségen.

VIII. ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATOK

Készítette a Kontroport Munkaügyi Szervező és Szolgáltató Kft. munkacsoportja

fax 36-62-998-424 telefon: 36-70-93-88-767

e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it web-lap. www.kontroport.hu

Szeged 2010-03-28

Kurunczi László munkaügyi szaktanácsadó