Kötetlen munkarend 2012. július 01-től

Munkajogi megközelítésben, az új Munka Törvénykönyve szerint akkor beszélünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató heti átlagban a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Például, ha a munkavállaló 8-12 óra között köteles a munkahelyén tartózkodni, de a fennmaradó napi 4 órát saját választása szerinti időben dolgozhatja le, munkarendje kötetlennek minősül.

Az is kötetlen munkarendnek minősül, ha a munkavállaló heti átlagban rendelkezik a munkaidő fele felett.
A kötetlen munkaidő alkalmazása a munkáltató egyoldalú döntésével történik. Egy írásos nyilatkozat szükséges, amelyben a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát átengedi a munkavállalónak.

A kötetlen munkarend előnye a munkáltató oldalán, hogy a munkaidő beosztásának szabályait nem kell alkalmaznia (pl. a munkaidőkeret, a munkaidő-beosztás közlése, a pihenőidők, a vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés, az ügyelet és készenlét szabályait).
Mivel a munkavállaló maga osztja be a munkaidőt, nem kérhető a munkáltatón számon, hogy a munkavállaló vajon részesül-e megfelelő heti pihenőidőben. A rendkívüli munkaidő szabályait sem kell alkalmazni, éppen ezért nem értelmezhető a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék sem. Emellett a munkáltató mentesül a munkaidő-nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól is, egyedül a szabadságra vonatkozó adatokat kell nyilvántartania.

A kötetlen munkarendet azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha ez a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel valóban lehetséges. Ha a munkaidőnek szükségszerűen igazodnia kell a munkáltató nyitvatartási idejéhez, vagy az alkalmazott technológia kötöttségeket jelent (pl. a munkaidő kezdete fixen meghatározott), nem lehet szó kötetlen munkarendről!
Bár kötetlen munkarendben beosztási szabályok nincsenek, a munkaidő mértékre vonatkozó előírások nagyon is élnek. Például, a napi 8, heti 40 órás munkaidőre létrejött munkaviszonyban kötetlen munkarend mellett sem lehet ennél többet dolgozni. A kötetlen munkarend tehát nem csaphat át folyamatos, parttalan munkavégzésbe, ahol a munkavállaló legfeljebb a feladatok sorrendjéről dönthet, mert a munka mennyisége egyébként minden idejét igénybe veszi.

Forrás: internet