A Munka Törvénykönyve 2016 januárra tervezett változásairól

Több ponton változik a Munka törvénykönyve a kormány szándékai szerint. A várhatóan jövő év első napján hatályba lépő módosítások között szerepel, hogy az elektronikusan elkészített munkaszerződést 5 napon belül "papíralapú formátumban" is át kell adni a munkavállalónak. A munkaadó továbbra sem mondhat fel várandós nőnek, továbbá annak, aki "emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll". Mindkét tényről a munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkaadóját ahhoz, hogy felmondási védelem alatt álljon. Újdonság ugyanakkor, hogy amennyiben a munkavállaló a tájékoztatást a felmondás után adja meg, akkor a közlést követő 15 napon belül a munkaadó a felmondást még visszavonhatja. Végkielégítés jelenleg a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. A módosítás a munkavállaló azonnali hatályú felmondása - a munkáltató jogsértése - esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Sőt, a munkavállalót - azonnali hatályú felmondása esetén - a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti.

 Mt. 45.§ (3)

A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi, erről a munkavállalót a 46. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával tájékoztatni kell.

Amennyiben a felek a munkaszerződésben a munkahelyben nem állapodnak meg, azt a helyet kell munkahelynek tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Ez lényeges információnak minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása szempontjából, amelynek ismerete a munkavállaló számára garanciális jelentőségű. Erre tekintettel kiegészíti a Javaslat az Mt. 45. § (3) bekezdését azzal, hogy előírja erről a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 46. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával.

A Tájékoztatóba tehát bele kell foglalni, hogy a munkavégzés helye ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.

 Mt. 55.§ (1)

A munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól mentesülés kibővül a szabadság és az „apanap” idejével.

A rendelkezésre állás a munkáltató utasításainak teljesítésére való készenlétet jelenti, melynek előfeltétele az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban történő megjelenés, ez alól mentesül a munkavállaló a szabadság és az „apanap” idejére.

A Javaslat pontosítja a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit. Ennek megfelelően kiegészíti a törvényi felsorolást egy új a) ponttal, egyértelművé téve azt, hogy mentesítő oknak minősül az a munkanap, amelyre a munkáltató szabadságot ad ki. Ennek megfelelően a teljes munkanapra, s adott esetben nemcsak a munkaidő-beosztással azonos tartamra, mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

A mentesülés önálló esetét képezi továbbá a gyermek születése esetén az apa rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alóli mentesülése. Így az apának a gyermek születésére tekintettel járó pótszabadság jogintézménye munkaidő-kedvezményként kerül szabályozásra. A Javaslat ezáltal megoldást nyújt a pótszabadság kiadásával összefüggésben a jogalkalmazás során felmerült problémákra, abból adódóan, hogy ezen pótszabadság nem osztotta a szabadság sorsát.

 Mt. 65.§ (5)

A munkaadó továbbra sem mondhat fel várandós nőnek, továbbá annak, aki "emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll". Mindkét tényről a munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkaadóját ahhoz, hogy felmondási védelem alatt álljon. Újdonság ugyanakkor, hogy amennyiben a munkavállaló a tájékoztatást a felmondás után adja meg, akkor a közlést követő 15 napon belül a munkaadó a felmondást még visszavonhatja ( de ez nem kötelessége).

Mt. 77.§

„(1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,

c) a 63. § (1) bekezdés d) pont, vagy

d) azonnali hatályú felmondása alapján szűnik meg.”

77.§ „(3) A munkavállalót azonnali hatályú felmondása esetén a felmondási időre járó távolléti díja illeti meg.”

A munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén eddig is járt a felmondási idő díja, valamint a végkielégítés, csak az erre vonatkozó utalást eddig az Mt. 78.§ (3) bekezdése tartalmazta! (Átkerült a 77.§ (1), (3) bekezdésbe.)

Mt. 82.§

Amennyiben a munkaadó jogellenesen mondott fel a munkavállalónak, ez utóbbi a felmondási időre járó távolléti díjra jogosult jelenleg. A módosítás a távolléti díj kétszeresében határozza meg ezt a járandóságot.

Mt. 86. § (1)

Pontosításra került a munkaidő fogalma.

„(1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is

Mt. 87.§ (1)

Pontosításra került a munkanap fogalma.

„(1) Munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra eshet.”

Mt. 87. § (3)

Pontosításra került a hét fogalma.

„(3) Hét: a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra eshet.”

Nem a munkáltató tevékenysége, hanem a munkarend miatt a napi/heti munkaidő nem azonos naptári napra esik.

Mt. 95. (2) (eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén)

Kibővül: Alkalmazni kell a munkaidő keret elszámolási szabályait (rendkívüli munkavégzés, állásidő) akkor is ha a munkavállaló jogügylet alapján nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül át.

Mt. 97.§

Pontosításra került az általános munkarend, egyenlőtlen munkaidő beosztás, munkaidő beosztás közlésének fogalma, szabályai.

 „(2) Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be.

(3) Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató

a) a munkaidőt a napi munkaidőtől,

b) a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől,

c) a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől

eltérően osztja be. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén osztható be egyenlőtlenül.

(4) A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával (hét nappal) korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(5) A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával (négy nappal) korábban módosíthatja.”

 Mt. „104. §

(1) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

(2) A napi pihenőidő tartama legalább nyolc óra

a) az osztott munkaidőben,

b) a megszakítás nélküli,

c) a több műszakos,

d) az idényjellegű tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra.

(4) A (2)-(3) bekezdés alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra.

(5) A készenlétet követően nem kell pihenőidőt biztosítani, ha a munkavállaló munkát nem végzett.”

Erre tekintettel, amennyiben a munkavállaló számára tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidőt biztosított a munkáltató, ezen rövidebb napi pihenőidőt követő beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidejének és a rövidebb pihenőidőnek együttesen legalább huszonkét órának kell lennie, a tizenegy óránál rövidebb pihenőidő kompenzálásaként. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának meghatározásakor, a tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidő tartamát és ezen rövidebb napi pihenőidőt követő a munkavállaló beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidő tartamát kell figyelembe venni.

 Mt. 105 § Heti pihenőnap kiadásának pontosítása

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

a) a megszakítás nélküli,

b) a több műszakos,

c) az idényjellegű tevékenység

keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.

a Javaslat az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében egy korlátot vezet be, így előírja, hogy havonta legalább egy pihenőnapot a munkaadónak be kell osztani és havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztania. (4) Havonta legalább egy heti pihenőnapot - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - vasárnapra kell beosztani.”

 Heti pihenőidő kiadásának pontosítása

Mt.„106. §

(1) A heti pihenőnapok helyett a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, hetente legalább negyvennyolc órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő osztható be (heti pihenőidő).

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőidő tartama a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra.

(3) A heti pihenőidőt  a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével  havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.”

 Mt. 113.§

A jövőben munkát vállaló nők kérésére lehetséges lesz éjszakai munkát elrendelni akkor is, ha háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelnek. Ugyanezt kérhetik a gyermeküket egyedül nevelő férfiak is. 

 Pontosításra került a szabadság kiadása

Az Mt. 124. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és – feltéve, ha a munkavállaló nem volt beosztva  a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság  a (2) bekezdéstől eltérően  az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti munkanapon mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a beosztás szerinti napi munkaidő tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.”

 Az egységes jogalkalmazás érdekében a Javaslat technikai szempontból pontosítja a szabadság kiadásának szabályát egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Egyértelművé teszi továbbá, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásakor a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti teljes munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Műszakpótlék pontosítás

Az Mt. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) A munkaidő tizennyolc és hat óra közötti tartamára harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a változás abban az esetben rendszeres, ha az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetén legalább négy órával eltér.

A Munka törvénykönyvéhez kapcsolódva több más törvény módosítását is tartalmazza a tervezet. Így például a polgári perrendtartásba is bekerül egy új szabály. Amennyiben munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló indít pert, azt a munkavégzés helye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kell megindítania.

 Forrás internet (részlet)

Forrás: internet (részlet)